Életmű – kőből, fémből, fából

A kötetborítóra került faszobor csak azok számára lehet ismerős, akik rendszeresen járnak képzőművészeti kiállításokra, de minden miskolci és mindenki, aki eljutott már ebbe a városba, biztos látta már Szent István városháza felé tekintő kőszobrát, vagy a Rákóczi-házon a nagyságos fejedelem domborművét. Jószay Zsolt köztéri szobrait, jellegzetes műtermi alkotásait és kisplasztikáit, összesen 135 alkotását is bemutatja a Herman Ottó Múzeum kiadásában megjelent kötet.

Születésnapjára

A Miskolcon élő Jószay Zsolt Kondor Béla-díjas szobrászművész 70. születésnapja tiszteletére jelent meg a Vámosi Katalin művészettörténész által szerkesztett, színes képekkel illusztrált képzőművészeti album.

A régi barát, Földi Péter festőművész személyes hangvételű írása után következő három tanulmány részletes képet ad Jószay Zsolt munkásságáról. Hann Ferenc művészettörténész átfogó elemzése a magyar és európai művészettörténetbe ágyazottan ismerteti a művész szobrászi nyelvezetét, formavilágát. Egykori évfolyamtársa, Goda Gertrúd művészettörténész az egri főiskolai évektől kezdve részletesen bemutatja Jószay munkásságát. Az áttekintések lezárásaként Wehner Tibor művészettörténész összegzi a Jószay-szobrok jellegzetességeit és az életmű egészére vonatkozó ismereteket.

Az elemzések is megerősítik, hogy Jószay Zsolt alkotásai nagyvonalú anyagismeretről és igényes kidolgozottságról vallanak. A kő, a márvány, az agyag, a gipsz és a különböző fémek mellett művészetének meghatározó anyaga a fa. Ezt egyedülálló módon és minőségben, művészi matériaként munkálja meg. A finoman, rendkívüli gondossággal kidolgozott hárs-, dió-, cseresznye- vagy körtefát általában árnyalja, mélybarnává, vörösessé, zöldessé színezi és szövetcsíkkal, zsinórokkal, gézzel, zsákvászonnal tekeri körbe vagy csak egy nyaklánccal „öltözteti”. A testre simuló textilek durvaságukkal, érdességükkel a sima fafelületek ellenpontjaiként jelennek meg, de felidézhetik a nézőben az ember megbéklyózottságát, a gúzsba kötöttségünket is.

Vámosi Katalin művészettörténész összefoglalója szerint „Jószay karakterei és formatömörítései, öntörvényű nyújtásai, az alig fedett, félmeztelen alakjai az archaikus korok emlékeit, a törzsi művészet nyers, rusztikus kifejezésmódját, az egyiptomi művészet merev plasztikai formáit idézik meg. Életműve a magyar szobrászat olyan jeles képviselőinek sorába illeszthető, mint Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc, ­Pátzay Pál, Borsos Miklós, Vilt Tibor, Schaár Erzsébet és Kő Pál, viszont művei senkiével sem rokoníthatóak.”

A Jószay Zsolt című album megvásárolható a miskolci Herman Ottó Múzeumban.

(A borítóképen: A kötet borítója)