Kultúrák színes találkozása Hercegkúton

A kultúrák, a gasztronómia és a hungarikumok találkozóját rendezték meg az idei Hercegkúti Pincefesztiválon. Az esemény ezenkívül módot adott a Hercegkúthoz valamilyen módon kötődők közösségének találkozójára, csakúgy mint a turisták fogadására is.

Rák József polgármester elmondta: ugyanúgy, mint tavaly, ezúttal sem kizárólag boros rendezvényt szerettek volna szervezni, hanem olyat, amely segítségével bemutathatják településük sváb kultúráját, egyben lehetőséget adnak erre másoknak is. Így hívták vendégül a felvidéki Kisgérest, valamint a szomszédos Sárospatak német nemzetiségi kórusát. Ezeken kívül hungarikumokat is segítettek népszerűsíteni. Ennek megfelelően a rendezvény résztvevői megkóstolhatták a 2013-ban hungarikummá választott karcagi birkapörköltet, a Magyar Libamáj Szövetség jóvoltából a helyszínen kínált libamájtermékeket, valamint 11 helyi borásznak köszönhetően a tokaji borokat is. Ugyancsak a hungarikumokat képviselte a solymászbemutató, de megszólalt a tárogató és a cimbalom is – fűzte hozzá a polgármester.

Zemplén a kicsi Európa

A Sárospatak melletti sváb település évek óta sokat tesz annak érdekében, hogy minél szélesebb körben megismertessék kultúrájuk sajátosságait, most is felléptek hagyományőrző csoportjaik és meg lehetett kóstolni saját különlegességüket, a tunkit is.

A térség országgyűlési képviselője szerint Zemplénben számos nemzetiség él együtt olyan jó kapcsolatban egymással, amelyről Európa más részei is példát vehetnek – jelentette ki dr. Hörcsik Richárd. Emlékeztetett rá, hogy évtizedekkel ezelőtt az Európai Bizottság közreadott egy direktívát, amely az „egység a sokszínűségben” címet viselte. Ebben adott ajánlásokat a sokszínű Európában a nemzetiségek együttéléséhez. Ma a nemzetiségi kultúra nem elválaszt bennünket, hanem összeköt Európával – tette hozzá a honatya.

Hozzáfűzte: sohasem leszünk Európai Egyesült Államok, olyan mélyek a nemzeti nyelvi és kulturális különbségek, ehelyett a nemzetek együttműködésére kell alapozni a kontinens jövőjét. Kicsiben Zemplénben is így működik a nemzetiségek közötti együttélés, közöttük – másokhoz hasonlóan – fontos szerepet töltenek be a németek – jelentette ki. A magyar kormány korábban is és most is jelentős összegekkel támogatja azt, hogy a hazánkban élő nemzetiségek megfelelő körülményeket teremthessenek saját kultúrájuk ápolásához, identitásuk megőrzéséhez. Egyebek mellett rendezvényre, intézmények felújítására, nemzetiségi csoportok működtetésére igényelhetnek pénzt szinte folyamatosan – mondta dr. Hörcsik Richárd.

Kulturális hídépítés

Hercegkút szülötte, az egykori kancelláriaminiszter, alkotmánybíró, jelenlegi kormánybiztos dr. Stumpf István nagyon fontosnak tartja azt a szerepet, amelyet a település felvállalt. A kultúrák közötti hídépítés véleménye szerint a közösségek közötti kapcsolatok létrehozásához járul hozzá. Ahhoz, hogy nemzetet tudjunk megtartani és azokban az erős küzdelmekben, amelyek a világban zajlanak, meg tudjuk védeni a nyelvünket, a hazánkat, a történelmünket, ahhoz össze kell kapaszkodni – mondta. Ehhez kiváló alkalmak a nemzetiségi fesztiválok – fűzte hozzá. Meglátása szerint ezek az események mutatják meg, egyegy nemzeti közösség hogyan örökíti át az értékeit generációról generációra. A hercegkúti világörökségi pincesor ugyanúgy a nemzet örökségét jelenti, mint a karcagi birkapörkölt vagy a tavaly ugyanitt bemutatott bajai halászlé, és ha van nemzeti örökség, akkor van nemzet is – fogalmazott. Dr. Stumpf István kiemelte: politikai, közéleti és tudományos-oktatói pályája során mindig érezte saját közösségének támogatását. Ez számára mindig egy olyan éltető kutat jelentett, amely segített abban, hogy a saját önazonosságát, identitását minden körülmények között meg tudja tartani.

A nemzetiségi kultúra nem elválaszt bennünket, hanem összeköt Európával – dr. Hörcsik Richárd

A rendezvényen Szabó Gergely, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke az általuk is támogatott értékőrzés jelentőségéről szólva elmondta: mindezt azért kezelik kiemelten, mert nagyon fontosnak tartják azt, hogy az ember a világban elfoglalt helyét, az identitását valahová kötni tudja. Ezért fontos a múlt, valamint az évtizedeken, évszázadokon át megőrzött hagyományok, értékek megismerése – tette hozzá. Kiemelte: a nemzeti közösségtudat már kisgyermekkorban elplántálható egy emberben. Ehhez meg kell találni azokat a formákat, amelyek a táncokhoz, énekekhez, öltözködéshez vagy akár tárgyakhoz kötődve tudatosíthatóak. Az emberekben a hovatartozás-érzést különböző dolgok váltják ki, ezért is kellenek az olyan rendezvények, amelyek értékeink sokaságát mutatják be – közölte az alelnök.

Géresi béles

A Hercegkúti Pincefesztiválra káposztás és túrós bélessel érkeztek a szlovákiai Kisgéres képviselői. Furik Csaba polgármester az Északnak elmondta: ezt a fajta bélest egyedül településükön készítik az asszonyok. Hercegkútra ugyan kétféle bélest vittek megkínálni a vendégeket, ám otthon sokféle töltelékkel készítik az édességet. A gyerekeknek például lekvárral töltik meg. A könnyen és olcsón elkészíthető süteményféleséget a későbbiekben szeretnék turisztikai szempontból kamatoztatni, de ők még nem járnak ott e tekintetben, mint Magyarország, ahol az utóbbi időben nagyon sok pénzt fordítottak a vidéki turizmus élénkítésére – közölte. Gasztronómiai különlegesség még településükön a csigatészta, amit az asszonyok nyugdíj-kiegészítésként készítenek, amely a térségben ugyancsak ismert géresi húsleves miatt vált közkedveltté. Megemlítette, hogy Hercegkúttal közösen már több sikeres pályázatuk is volt. Az első segítségével újult meg a sváb település világörökségi pincesora, náluk pedig egy borudvar készült el. Most egymás rendezvényein vesznek részt, és már eljutottak addig is, hogy a korábban bonyolult tulajdonosi viszonyokkal rendelkező kisgéresi pincesor felújításának is nekikezdhetnek – mondta Furik Csaba.

A rendezvény egyik fő attrakciója volt a hungarikummá választott karcagi birkapörkölt kóstolása. A Karcagi Birkafőzők Egyesülete a városa jellegzetességévé vált étel népszerűsítését tűzte zászlajára. A mintegy félszáz tagot számláló közösségből ezúttal Molnár József készítette el a hercegkútiaknak és vendégeiknek a birkapörköltet. Kérdésünkre azt mondta: a jó alapanyag, vagyis a birkahús már több mint félsiker. Az ízesítés hagyományos, vagyis só, paprika és hagyma kerül a kondérba. Fontos még a főzési idő is. A karcagi birkapörkölt sajátosságának nevezte, hogy a birkának a fülétől a farkáig minden részét felhasználják. Hozzátette: az étel a hungarikum címnek köszönhetően közismertté és közkedveltté vált, így gyakran hívják őket különböző fesztiválokra főzni.

Mivel Hercegkút tokaj-hegyaljai település, így nem maradhatott el a borkóstolás sem. 11 helyi borászat kóstoltatta nedűit a vendégekkel. Köztük a Götz családi pincészet, amely a világörökség részét képező pincesoron található pincéjét is megnyitotta a látogatók előtt. Ifjabb Götz István arról beszélt lapunknak, hogy egyre többen kíváncsiak a hercegkúti borokra, és már nemcsak itthonról, de külföldről is egyre többen keresik fel a varázslatos környezetben található emeletes pincesorokat a település két végében.

(A borítóképen: A hercegkúti néptáncosok fellépése a pincefesztiválon)