Miskolci bolgárok, a kertek mesterei

Miskolcon és környékén történelmi hagyományokkal rendelkező bolgár nemzetiség él. A megyeszékhelyen egy városrész, Bulgárföld is róluk kapta a nevét. A tavasz kezdetéhez bolgár népszokások kapcsolódnak, és március 3-án tartja Bulgária a nemzeti ünnepét. Ebből az apropóból kedveskedett képeslapjával szerkesztőségünknek a miskolci Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke egy néphiedelmet felelevenítve.

A legtöbben az 1900-as évek elején települtek át Magyarországra – Valcsev János

„Március 1-je, Baba Márta, a legszeszélyesebb bolgár hölgy napja, a tavasz kezdetét jelenti. Ezen a napon a rokonok, barátok és ismerősök régi hagyomány szerint piros és fehér fonálból készült, kötött masniszerű kokárdát, martenicát ajándékoznak egymásnak” – olvasható a képeslapon. „A piros szín a gonosz erők távol tartására szolgál, a fehér az egészség, az erő és a boldogság jelképe. A bolgár néphit úgy tartja, hogy amikor az ember az első fecskét vagy gólyát megpillantja, leveheti a feltűzött martenicát és egy faágra vagy kő alá rejtheti. Majd azt mondja: Vidd el a tél nehézségeit, és hozd el a tavasz szépségét!”

Két fontos ünnep

A mai napon ünnepli Bulgária a felszabadulását és függetlenségét.

– 1878. március 3-án az oroszok kiszorították Bulgária területéről a török megszállókat, és az ország egy időre felszabadult az oszmán uralom alól. Máig ezt a napot tartják Bulgária nemzeti ünnepének – mondta Valcsev János, a miskolci Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. – Ezen a napon szoktuk átadni a Bolgár Országos Önkormányzat kitüntetéseit. A díjazottakat vacsorával vendégeljük meg, de idén ez a járvány miatt elmarad. Másik fontos nemzeti ünnepünk május 24-e, a szláv kultúra és írásbeliség napja. Miskolcon megemlékezéseket tartunk ilyenkor. Többek között a Soltész Nagy Kálmán utcán található Mazsaroff Miklós Munkácsy-díjas bolgár festőművész emléktábláját koszorúzzuk meg. Budapesten pedig több százan szoktunk összegyűlni a Bolgár Egyházközség kertjében. A vallási liturgia mellett szabadtéri programokat, folklórműsort és játékos vetélkedőt szerveznek a gyerekeknek, illetve bolgár ételeket kínálnak.

Új otthon Bulgárföldön

A bolgárok zömében kertműveléssel foglalkoztak, amit a miskolci emlékezet is megőrzött.

– Miskolcon 43 asszimilálódott, bolgár származású család él. Rajtuk kívül Alsózsolcán, Felsőzsolcán, Sajószentpéteren és Sajóládon találunk még 17 családot. A legtöbben az 1900-as évek elején települtek át Magyarországra. A bevándorlás kis számban a mai napig tart, mert Bulgária az egyik legszegényebb ország az Európai Unióban. A bolgárok érdeme, hogy egész Kelet-Közép-Európában meghonosították az öntözéses gazdálkodást és népszerűsítették a paradicsomot és paprikát. Például a Bulgárföldi Általános Iskolánál egy emléktábla őrzi, hogy valaha ezen a területen egy bolgárkertészet virágzott. A miskolci bolgár családok között a kertészek mellett voltak nagyon híres pékek és orvosok is – sorolta a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

Ortodox közösség

A bevándorlók nagy része mára kettős állampolgár, és kettős nemzeti identitással rendelkezik.

– Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat 1995 óta működik folyamatosan Miskolcon állami támogatással. Állandó kapcsolatot tartunk az érintettekkel, és pályázatok útján kulturális rendezvényeket szervezünk és bekapcsolódunk az ortodox egyház alkalmaiba. A Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola pedig azért fontos számunkra, mert itt tanultak emigrált nagyszüleink. A szüleink generációja még beszéli a bolgár nyelvet. Sokszor élő kapcsolatot ápolnak a kinti rokonokkal, főleg nyári tengerparti nyaralások alkalmával. Gyermekeink azonban már csak akkor tanulnak meg bolgárul, hogyha nemzetiségi iskolába és középiskolába íratjuk be őket. Miskolcon sajnos a csekély létszám miatt erre intézményes szinten nincs lehetőség – tudatta Valcsev János.

(A borítóképen: Fellépők Felsőzsolca Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatának tízéves születésnapi ünnepségén)