Felesége emlékére írta verseit

Gyászos, sötét versek, így jellemzi most megjelent verseskötetét Fecske Csaba. A szép kiállítású kötet Aranyűző élet címmel a napokban látott napvilágot. Címlapján Feledy Gyula rajza látható, a tíz éve elhunyt grafikus még a költő korábbi verseihez készítette.

– A feleségem emlékére írott verseim második ciklusát is tartalmazza a kötet. Halála után jöttek a versek a fejemből kéretlenül, ugyanúgy, ahogy az ember szeméből a könnyek – fogalmaz a költő. Két és fél év terméke ez a könyv, a 2017-ben megjelent kötet óta írt költeményeket tartalmazza. Született azóta még egy könyvre való vers, árulja el, bár újabb kiadvány megjelentetését egyelőre nem tervezi.

Minden a régiben

– Erős sürgetést érzek, mintha nógatna valaki belülről, siess. Nyilván az idő sürget, elmúltam hetvenkét éves, és olyan sok minden van még a fejemben – mondja az Északnak. Hozzáfűzi, ha lesz következő könyv, akkor gyermekverseket tartalmaz majd, mint fogalmaz, „dagad a dossziéja” a gyermekeknek szánt költeményektől. És kisprózát, novellákat is sokat írt.

– Szerepel egy novelláskötet a távlati céljaim között – mondja, s megjegyezzük, jó ezt hallani, hiszen a múltkoriban attól tartott, elhagyta a múzsa. Ettől félt a legjobban egész életében.

– Minden visszatért a régi kerékvágásba. Bár a mozgásom nehézkes, de szerencsére nagyon jár az agyam, folyamatosan. Tervezem egy bábjáték írását is, amit voltaképpen már meg is írtam, de azt hiszem még farigcsálni kell rajta. Szóval sok mindent szeretnék, nem tudom mire lesz időm és energiám.

A költő jelenleg Arnóton, a lánya családjánál él, felesége halála után költözött a Miskolc közeli településre.

– Keveset mozdulok ki a járvány miatt, mint a villám, csapkod körülöttem a sok megbetegedés. Le is mondtam a budapesti könyvbemutatót, a vírus miatt inkább nem megyek sehová. Abban viszont bízik, hogy a megyei könyvtárba, november 25-ére tervezett könyvbemutatót meg tudják tartani.

(A borítóképen: Fecske Csaba a Múzsák kertje egyik rendezvényén)