A magyar feltalálók napja

Az eseményt a Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepelték először. A választás azért esett erre a napra, mert Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását, amely később világhírnevet szerzett hazánknak.

Hosszú listát lehetne írni a nagy dolgokat elérő magyarokról, akiknek a találmányai nélkül hétköznapjaink nem lenne ugyanaz. Lehetetlen lenne hazánk minden nagyját összeírni, ezért most tíz híres magyar feltalálót mutatunk be, akik életükkel és munkájukkal hatással voltak mindennapi életünkre.

1. Asbóth Oszkár – Asbóth-féle helikopter.

Számos külföldi szakértő jelenlétében 1928. szeptember 9-én szállt fel egyhelyből, függőleges irányban és nagy magasságba elsőként a világon. A repülés történetében ez volt az első eset, hogy emelőcsavaros, rotoros repülőszerkezet tartósan fent tudott maradni a föld felett, gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. Ez a siker Európa-szerte új lendületet adott a helikopter-kutatásnak.

2. Bánki Donát – karburátor (porlasztó)

Csonka Jánossal együtt a magyarországi motorgyártás megteremtője, együtt találták fel a benzinkarburátort (porlasztó). Csonka és Bánki úttörő munkát végeztek az általuk szerkesztett motorokkal. Bánki Donát ezen kívül számos szabadalmat nyújtott be: nagynyomású robbanómotor (1898), motorkerékpár (1894), gőzturbina, szivattyútelep (1903)

3. Bláthy Ottó – transzformátor, elektromos fogyasztásmérő

Első szabadalma az önműködő higanyos feszültségszabályozó volt. 1884-85-ben a Ganz és Társa gyár három mérnöke (Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly) új áramelosztási rendszert dolgozott ki, amely a transzformátoroknak nevezett indukciós készülékek alkalmazásán alapult. A későbbiekben több mint száz szabadalmat nyújtott be a villamos gépek, a transzformátorok és készülékek gyártására vonatkozóan.

4. Gábor Dénes – holográfia

1932-től a plazmajelenségek elméletével kezdett foglalkozni, s megalkotta a plazmalámpát (1934-35). A lámpák magyarországi gyártására nem került sor, mert az Egyesült Izzó nem vásárolta meg a szabadalmát. 1937-ben Angliába települt, s a Thomson-Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott: elektronoptikával és híradástechnikai információelmélettel foglalkozott. Az elektronoptikai leképezés vezette a holográfia feltalálásához. (Valamely tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép készíthető) 1971-ben szakmai munkáját fizikai Nobel-díjjal ismerték el.

5. Irinyi János – biztonsági gyufa

Irinyi János, vegyész, tanulmányait Bécsben és a németországi Hohenheimban végezte. 1836-ban találta fel a gyufát, ami nem volt sem veszélyes, sem egészségtelen. Rómer István vette meg Irinyitől, a szegény diáktól, találmányát és annak kihasználási lehetőségét. Ezt követően megkezdődött a gyufagyártás, melynek az egész világ örült. Rómer István meggazdagodott Irinyi találmányán, a feltaláló azonban szegényen és elhagyatottan halt meg Vértes községben.

6. Jedlik Ányos – dinamó

1861-ben írta le (hat évvel Siemens és Wheatstone előtt) az öngerjesztés, vagyis a dinamó elvét. Ezt a legismertebb felfedezését az „egysarki villanyindítóval” demonstrálta. 1863-ban ismertette a „Leideni palackok láncolatát”, illetve a feszültség sokszorozás elvét és gyakorlatát: fél méternél hosszabb villamosívet tudott létrehozni. Temetésén a búcsúbeszédet Eötvös Lóránd, az MTA elnöke (legnagyobb tisztelője, tanszéki utóda) mondta.

7. Eötvös Loránd – a torziós inga

Az 1870-es évek elejétől a kapillaritás (felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek) jelenségével foglalkozott éveken át. A 80-as évektől kezdve érdeklődése a gravitáció felé fordult: megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját, mely a gravitáció térbeli változásának mérésére szolgált. Az ingát érzékenysége alkalmassá teszi arra, hogy segítségével a földfelszín alatti viszonyokra következtethessünk. Műszerét 1906-ban mutatta be a nemzetközi közönségnek. Az első sikeres méréseket 1915-ben végezték olajkutatási céllal.

8. Kandó Kálmán – villanymozdony

1902-ben munkatársaival megoldotta a világ első nagy távolságú, nagy feszültségű, váltakozó áramú, fővonalú villamosítását az olasz Valtellina-vonalon. A pályát nagy emelkedők és számos alagút tette nehézzé, de a villamos mozdonyok könnyedén megbirkóztak a nehézségekkel. Sajnos, Magyarországon ekkor még nem ismerték fel a vasút villamosításában rejlő lehetőségeket. Kandó viszont tovább folytatta kutatásait. A megoldandó probléma lényege az volt, hogy a vasút villamosítást olyan rendszerben kell végrehajtani, amelyben ugyanazt az áramot lehet felhasználni, amely az egyéb fogyasztás céljaira a közhasználatú erőművekben bárhol rendelkezésre áll. Az 50-es periódusú, ipari váltakozó áram közvetlen felhasználását a Kandó által kidolgozott fázisváltós mozdony tette lehetővé.

9. Puskás Tivadar – telefonközpont

Amerikai tartózkodása alatt ismerkedett meg a vezetékes távíróval, majd visszatért Európába. Londonban akarta értékesíteni telefonközpontra vonatkozó találmányát, célját azonban csak Brüsszelben érte el. Ezzel elindult a hírnév és a gazdagság felé. 1879-ben nyitotta meg első központját Párizsban. A létesítési jogot – Franciaország és Magyarország kivételével ¬– Európa valamennyi államának eladta. A magyarországi telefonszolgálat szervezését és igazgatását öccsére bízta.

10. Neumann János – számítógép

Igen fontos eredményekkel járult hozzá a logika, a meteorológia, a kvantummechanika és a számítástechnika tudományterületekhez, játékelmélete pedig jelentős hatást gyakorolt a közgazdaság elméletére. Nálunk talán a digitális számítógép kifejlesztése terén szerzett érdemeit tartják számon a legtöbben. Tőle származik az az elv, hogy a számítógépben nem csak az adatokat lehet/kell tárolni, hanem a műveleti utasításokat is. Az ilyen (úgynevezett Neumann-elvű gépek) leírását 1945-ben adta közre, ennek nyomán az első, a mai számítógépek minden jellemzőjével rendelkező computert 1952-ben készítették.