2020.02.11. 11:00
És boldogan éltek?
Felnőttmesék, amik ott kezdődnek, ahol a gyermekmesék véget érnek. Egy novelláskötet, melyben 16 rendkívüli kortárs szerző gondolta tovább a történeteket.
Fotó: BNE
Mesehősnők utóélete – áll a borítón. Azonban aki arra számít, hogy autentikus környezetben olvashat meseszerű folytatást, annak sajnos csalódnia kell. A tizennégy, olyan nagyszerű kortárs szerző, mint Rakovszky Zsuzsa, Molnár T. Eszter vagy Ugron Zsolna nem feltétlenül folytatja, mintsem egy párhuzamos valóságba, a jelenkorba helyezi gyerekkorunk kedvenceinek sorsát. Csipkerózsika, Hófehérke, Ariel.
Nem Disney mese
Vélhetően a legtöbbünk emlékezetében Disney hercegnőként élnek, természetesen boldogan, amíg meg nem halnak. De vajon hányan tudják, hogy mi a vége az eredeti Kis hableánynak? Azoknak, akik nem, elárulom: nem hepiend. Ahogyan a kötetbeli utóélete sem. Inkább sokkoló. Sokkol az aktualitásával, azzal a könnyedséggel, ahogyan egy bántalmazó kapcsolatot mutat be; egy hercegnő, mint „asszonyverő”? Ebbe a novelláskötetbe még ez is belefér. Vagy ott van Rapunzel, a nemet mondani képtelenség hétköznapi tragédiájával. Egy hatvanas nő képzelgései és maradandó szorongása a nem létező életében, aki egy elnyomó anya mellett a csillogást és a karriert választotta a szerelem és a család helyett. Azonban itt nem az a lényeg, hogy lemondott valamiről, amit egész hátralévő életében bánt, hanem az, hogy ezt nem saját elhatározásából tette, más döntésének lett az „áldozata”, mert nem hagyták saját döntéseket hozni.
A mi problémáink
Szenilitás, öregedés, családon belüli erőszak, anyaság, választások, önfeláldozás, megannyi aktuális kérdés, amivel magunk is szembesülünk, mindennapi problémák, amelyekkel azonosulni tudunk – esetenként jobban is, mint a fehér lovon csatangoló herceget váró királykisasszony szerepével. És ezeknek a komoly kérdéseknek az élét mégis humorral, gördülékeny, finom fogalmazással tompítják azok a káprázatos nők, akik papírra vetették, miként élték bele magukat egy-egy szerepbe.
Mindemellett a történetek olvasása közben önkéntelenül is felmerül a kérdés: tényleg ilyen nehéz, bonyolult és szomorú az élet? Nincs mese, felesleges is az idealizmus? Talán nem. Talán a kötetből ez is kiderül.
Ezek is érdekelhetik
