Jutalomjáték ez az évada: mindhárom szerepe feltölti

Az összes idei bemutatóját ajándéknak tartja Nádasy Erika, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze, mégpedig azért, mert a Nem félünk a farkastól, a Hegedűs a háztetőn és a Vadkacsa is olyan élményt ad számára, ami lelkileg is feltölti.

Tudta, dolga lesz vele

– Amikor annak idején először betettem a lábamat a színház világába, már tudtam, hogy Edward Albee „Nem félünk a farkastól” című drámájával nekem még dolgom lesz. Láttam a filmváltozatot, egy marosvásárhelyi előadást, és egy Szabó Máté rendezést is. Éreztem, hogy nekem ehhez közöm van. Nagyon boldoggá tett, hogy a művészeti tanácsunk tagjai meglátták bennem Martha-t – mesélte a színművész.

Nádasy Erika a rendező Székely Kriszta munkáját is mesterinek tartja, mint mondta, nagyon hamar megtalálták a közös hangot a próbák alatt. „Kriszta minden gondolata, minden mondata pontosan stimmelt ahhoz, ami nekem erről a darabról a fejemben volt, így aztán kifejezetten egyenes út vezetett a bemutatóig, még annak ellenére is, hogy halálos menet volt a nehézsége miatt. Annyira, de annyira hálás vagyok azért, hogy az általam iskolának tekintett darabot megkaptam, hogy nem tudom elmondani. Mindenki életében vannak ilyen művek, amelyekben az eddig tapasztalt összes kínt, szépséget és mindent össze tudsz rakni egyetlen szerepbe. Nekem Miskolcon ez az első ilyen összefoglaló darab.”

Fontos a közönség aktivitása

Örül annak is, hogy a Játékszín ad otthont a színdarabnak. „Ezt az előadást én mindig hagyományos, nagy díszletek között láttam, Kriszta viszont fogta, kirázta belőle az összes hajtűt, a szalont minimalizálta, és maradtak az emberek. Ráadásul a nézők kétoldalt foglalnak helyet, mindent közvetlen közelről látnak, benne élnek a darabban, együtt alkotjuk az egészet, és ez utánozhatatlan érzés.”

A színművész szerint a közönség aktivitása egyébként is kiemelten fontos minden egyes előadáson, hiszen „néző nélkül a színház nem más, mint pusztán mozi.”

– A „Hegedűs a háztetőn”-ben van egy olyan jó egy perces néma csend, amikor arra kérjük a nézőket is, mindenki gondoljon a halott szeretteire. Ilyenkor estéről-estére megáll a levegő és érezzük, hogy mindenki velünk együtt emlékezik, gyászol. De ez az előadás nagyszerű barátokat is adott, hiszen a Budapest Klezmer Band zenél és játszik velünk. Örök barátságot kötöttünk – hangsúlyozta.

Harmadik idei bemutatóját, a Vadkacsát pedig a rendező, Rusznyák Gábor személye miatt várja különösen.

„A Tanítónő, a Kivilágos kivirradtig és az Édes Anna után ez lesz a negyedik találkozásunk, ahol mindazt, amit együtt eddig összeraktunk, kicsikét meg kell majd még fejelni. Nem félek, nagyon szeretem Gábor világlátását.Csodákat alkot. Úgy gondolom, az egész Miskolci Nemzeti Színház egy különleges hely. Nagyon szeretjük egymást, és ez remélhetőleg érzékelhető az előadásainkon.”