Első dalaira édesapja írta még a szöveget

A Magyar Kórusok, Zenekarok, és Népzenei Együttesek Szövetsége, a KÓTA ünnepi esttel köszöntötte Budapesten a 70 éves Vajda János Kossuth-díjas zeneszerzőt, aki a megemlékezésen szívesen idézte fel szülővárosához, Miskolchoz való kötődését.

Már nagyon fiatalon tagja volt a Miskolci Új Zenei Műhelynek, Lorca két egyfelvonásosára írt opera-ősbemutatójának is a Miskolci Nemzeti Színház adott otthont, aztán pedig az operafesztivál műsorán szerepelt a Márió és a varázsló. Mint mondta, ezer szállal kötődik a városhoz, őszinte emberi, tartalmas baráti és építő szakmai kapcsolatai is maradtak, mint például az emlékműsor karnagyával, Kovács Lászlóval. Ő többek között a zeneszerzőnek a Győri Balett számára írt zenéjét is vezényelte, később pedig a zeneszerző több operáját.

– Első eldúdolt dalaimra, amikor egy gyermekdarab szerzőjeként még a kottát sem ismertem, az édesapám, Vajda Gábor írta a szövegkönyvet, aki egyébként az Észak-Magyarország külpolitikai újságírója volt, később pedig a Magyar Hírlapnál dolgozott – mondta az ünnepelt.

Karvezetést is tanult

Pályája sokszínűségét jelzi, hogy zeneakadémiai tanulmányai elején a zeneszerzés mellett karvezetést is tanult, a hetvenes években a Magyar Rádió és Televízió énekkarának korrepetitora volt. Később pedig három évtizeden át a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakának tanáraként tevékenykedett, generációkat ösztönzött kórusművek írására.

– A zene magával ragadóan gazdag, jelen van a mindennapi életünkben a komolyzenén, a kórusműveken, de a könnyűzenén is át, hatásaik kikerülhetetlenek. Ha valaki Schumann megragadóan gazdag érzelmi lágyságát, zenéjének lírai szépségeit vagy éppen Bernstein kortárs zenéjét is együtt éli át mai művekben, az természetes. A múltbéli nagymesterek így is hatnak ránk.

– Új mű bemutatására készül – jegyezzük meg.

– Közel van a következő bemutatóm, a Filharmóniai Társaság Zenekara kért tőlem egy művet. Az ünnepi nyitány december elsején hangzik el a Vigadóban.