Rubindiplomás lett Erzsike néni

Az elmúlt héten vette át rubindiplomáját Szabó Sándorné Erzsike néni Miskolcon, a Pedagógusok Szakszervezete által szervezett színesdiploma-átadóünnepségen. A rubin azt jelenti, hogy Erzsike néni 70 éve szerezte meg tanítói diplomáját. Őt azonban nemcsak pedagógusként ismerik a megyében, hanem népi iparművészként is, hiszen az abaúji szőttesek megmentőjeként szokták őt emlegetni. Lapunkban mi is írtunk népművészeti munkásságáról. Erzsike néni ma már 91 éves, az encsi idősek otthonának a lakója (teljes nevén: PAX Hálózatfejlesztő-Gondozási Központ). Hétfőn látogattunk el hozzá, hogy megtudjuk, milyen volt a II. világháború után pályakezdő pedagógusnak lenni.

„Szerettem a munkámat, a gyerekeket, a magyar embereket és a népművészetet.” Szabó Sándorné

– Hernádszentandrási vagyok, ott jártam elemi iskolába. Az 5. osztály után a húgommal együtt a haj­dúnánási Bocskai refor­mátus gimnáziumban folytattuk a tanulást. A szüleink úgy gondolták, hogy leérettségizünk, és utána nem tanulunk tovább, mivel akkoriban nem volt szokás, hogy a nők diplomát szerezzenek. A Miskolcon élő nagynénim azonban azt mondta, a vi­lágháború után olyan korszak következik majd, amikor a lányoknak is kell diploma.

Így kerültünk a miskolci Tóth Pál tanítóképző intézetbe, ahol 1949-ben végeztünk – idézi fel a kezdeteket Erzsike néni.

Szakfelügyelő lett

Azzal folytatja, hogy első munkahelye Pamlényban várta, ahol a felső négy osztályt tanította. Mivel a tanítóképzőben ő volt a legjobb matematikából és fizikából, elhatározta, hogy ebből a két tárgyból elvégzi a tanári szakot is. Mivel akkor Egerben még nem volt tanárképző főiskola, Szegedre iratkozott be. Vizsgázni azonban már Egerben vizsgázott, mert akkorra ott is elindult a képzés. A főiskola után Erzsike néni Nemesbikkre került, ahol a férje volt az iskolaigazgató. Ezt követően a mérai iskolában tanítottak 9 évig, Erzsike néni pedig 1965-től matematika és fizika megyei szakfelügyelő lett. Heti 10 órát tanított, munkája nagy részét pedig az tette ki, hogy órákat látogatott a megye más iskoláiban.

– Akkoriban került be az oktatásba az újfajta matematika, amit Varga Tamás népszerűsített az országban: a lyukas táblát például és a logikai készletet. Gyakran jártam továbbképzésekre, ezeket Zánkán tartották, és egyhetesek voltak. Itthon pedig nekünk, szakfelügyelőknek kellett átadnunk a pedagógusoknak az oktatást érintő új információkat. Méra után Encsre kerültem, a város gimnáziumában pedig 22 évig tartottam népművészeti szakkört. Az abaúji szőttesek hímzését tanítottam meg a fiataloknak. Nagyon szerettem a munkámat, a gyerekeket, a magyar embereket és a magyar népművészetet, mely a magyar nemzet összetartozásának a jelképe – hangsúlyozza Erzsike néni.

Pályázatra ír

Ezt munkásságával is bizonyította. Férjével 30 alkalommal jártak Erdélyben, hogy a határon kívül ragadt magyar emberekkel és népművé­szetükkel ismerkedjenek. De bejárták a világot is, még Afrika két országába is elutaztak. Két lányuk született, Erzsike néni büszkén mesélte, hogy már 8 dédunokája van, 4 fiú és 4 lány. A legkisebb 2 hónapos.

– Őket is nagyon szeretem, de szerénytelenség nélkül mondhatom, ők is rajonganak értem. Sok tanítványomból lett tanár, mérnök és orvos. Egyik alkalommal Abaújdevecserben, a kultúrházban találkoztam az egyik volt tanítványommal. Azt mondta nekem, azért lett mérnök, mert annyira megszerettettem vele a matematikát. Néha írok az Encsi Hírekbe is, legutóbb Trianonról jelent meg írásom. Az egyik barátnőmmel pedig az Istvánffy Gyula Honismereti Gyűjtőpályázatra készítünk tanulmányt, melynek az a címe, hogy A két világháború közötti magyar parasztság életvitele. Ebben a szokásokról, egyházi és családi ünnepekről írunk –sorolja Erzsike néni fiatalokat meghazudtoló energiával és tenni akarással.

Jövőre ismét hivatalos lesz egy színesdiploma-átadóünnepségre. Akkor lesz 65 éve, hogy megszerezte tanári oklevelét. Így vasdiplomát vehet majd át.