2025.06.09. 13:00
Hazánk a vulkánok országa, még „tegnap” is kitört egy
Tudjuk, a földtörténeti kor kifejezés őrült nagy időtávokra vonatkozik. Évezredek, sőt, évmilliók. És ebben az időszámításban pár millió év ide vagy oda: mintha csak tegnap történt volna... Mint az Avas és a többi hasonló vulkán kitörése. Lássuk a videót, aminek egyik főszereplője a Pannon-tenger múzeum lesz!
Norbi és a vulkán
Forrás: Youtube / MidlifeCry
„Ne szomorkodjunk, ha a kedvenc bögrénk eltörik, mert az a jövő régészeinek nagy kincs” – ilyen és hasonló mókás megjegyzésekkel fűszerezi videóit Norbi, aki nemrégen indított saját Youtube-csatornát. Posztjaiban kábé mindenről beszél és mesél, például a Hupikék Törpikék társadalmi felépítéséről vagy a a legbénább játékokról (de még a „Magyar Gyűrűk uráról” is), ám ami számunkra a legérdekesebb: egyik felvételében kiemelten említette az Avas alatt található miskolci Pannon-tenger múzeumot. Sztorija a vulkánokét és rudapitekuszokét követte.
Forrás: Youtube / MidlifeCry
Vulkánok nyomában, magyar őshüllőkkel
A borsodi vármegyeszékhely legtöbb lakója tudja, hogy – idézzük a Wikipédiát –, „az Avas vulkáni eredetű, 234 méter magas domb Miskolc közepén, egyben az Avas városrész neve is. A városrész magába foglal egy lakótelepet is, amely tíz és félezer lakásával az ország egyik legnagyobb lakótelepe.” Azt már talán kevesebben, hogy honnan származik különös csengésű elnevezése:
A domb neve régi magyar szó, aminek a finnugor jelentését is megtalálták. Az Avas a középkori Miskolcnak tölggyel és bükkel benőtt makkoltató területe volt, és ma a „makkot termő, makkoltatásra szolgáló erdő”, „tilalmas erdő” jelentés az elfogadott. Miskolc megművelt hegyének megnevezéséről a középkori forrásokban sokáig a Szent György-hegy nevet találták, maga az Avas megnevezés csak a kora újkori forrásokban jelent meg, de a források arra is utalnak, hogy e nevet is használták már a legrégebbi időktől. Benkő Sámuel: Miskolc történeti-orvosi helyrajza 1782 című könyvében Havas elnevezéssel hivatkozik rá.
A MidlifeCry Youtube-csatorna adásában a sokféle történeti és földrajzi összefüggésből a mesélő azt emelte ki, hogy mennyit változott a környék, amin ma élünk, milyen különös folyamatok eredményeképpen alakult ki hazánk domborzata, és hogy például az olyan hegyeknek, mint az Avas domb, mennyire fontos szerepe volt a dolgok alakulásában.
Forrás: Youtube / MidlifeCry
Dinók nyomát keresve
A játékos időutazás, amint az időgép kezelője az induláskor közli, a történelem előtti időkben zajlik, a történelem kezdetére megy vissza nézőivel a youtuber. Az utazás egyébként kevesebb mint tíz perces, alant meg is tekinthető. A megtett „táv” négy és fél milliárd év. Kezdetén megtekinthetjük, hogy valaha a Földünkbe belecsapódott egy másik bolygó (!), s ennek nyomán keletkeztek a máig ható tektonikus folyamatok. Valamint a Hold, az ár-apály jelenség, és következésképpen a biológiai élet. Pécs és Komló között „földet érve” zajlik a múltbeli kaland, dinók nyomát keresve, hogy aztán Erdélyben folytatódjon, szóba kerül az izolációs zsugorodás és báró Nopcsa, mire elérkezünk a 25 évvel ezelőtti „találkozáshoz”.
Ne hagyjuk szó nélkül, hogy vannak bőven magyar nevű őshüllők, például:
- Bakonydraco galaczii
- Pannóniaszaurusz
- Ajkaceratops kozmai
- Hungaroszaurusz tormai
Forrás: Youtube / MidlifeCry
Mínusz 25 millió év: ugyanis akkor találkozott a két kőzetlemez (észak-afrikai és ázsiai), aminek egymáshoz ütközése hozta létre a helyet, ahol ma Magyarország található.
Húszmillió évvel ezelőtt nemhogy három tenger mosta Magyarország partját, hanem Magyarország volt egy tenger. A Pannon-tenger.
A tenger fenekének két kőzetlemeze folyamatosan egymásnak nyomódik, és a két lemez együtt benyomul a harmadikba, amiből kiemelkednek a Kárpátok – meséli látványosan és animációval megtámogatva időutazónk a régi sztorit. Az ütközések vonala mentén a vulkánok sora szigetként tör ki a vízből. Ezek az egykori trópusi tengeri vulkáni szigetek ma jól ismert hegységeink.
A fák, amiken annak idején ugráltunk
A Rudapithecus hungaricus nevű, 10-12 millió évvel ezelőtti ősünk, ugye, nem máshol került elő, mint Rudabányáról, az észak-borsodi településről.
„Nyolcmillió éve egyszerhasználatos vulkánok jelentek meg: amik csak egyszer törtek ki. Pár ezer évente kitört egy. Ezek ma magányos helyeink. Gulács, Badacsony, Szentgyörgy-hegy, Csobánc, Hegyesd, stb.” Na meg nekünk itt van Borsod-Abaúj-Zemplén kellős közepén az Avas.
Az utóbbi húszmillió évben Magyarország a világ egyik legaktívabb vulkanikus területe volt, az utolsó aktív vulkán 30 ezer éve a Székelyföldön, tört ki, ami geológiailag gyakorlatilag tegnap volt. Meglátjuk, mit hoz a holnap! – teszi hozzá a gondolathoz Norbi, mielőtt a minket legjobban érdeklő történetszálhoz elérkezne.
Hétmillió éve itt még ugyanazok a fajta fák álltak, amiken a rudapitekuszok annak idején ugráltak. 2007-ben egy bükkábrányi bányában ilyen fáknak a hatalmas tönkjeit találták meg. Nem lenyomat, nem maradványok, hanem hétmillió éves fatönkök! Ilyen máshol a világon nincs. Ezeket részben sikerült tartósítani, és ma a miskolci Pannon-tenger Múzeumban, amit direkt ezért hoztak létre, megtekinthetők.
Múzeum és őstörténet
Amiről a videóban zárásként szó esik, az pedig a remélhetőleg már minden miskolci és megyebeli többsége által ismert, látogatott Pannon-tenger Múzeum, a népkerti Herman Ottó Múzeum immár több mint egy évtizedes új attrakciója. A múzeumi kiállítóhely saját önálló weboldallal rendelkezik, amin további sok érdekesség található a mocsárciprusok kapcsán, például virtuális túra.
És akkor itt a sokat idézett videó, aminek megtekintését jó szívvel ajánljuk:
