Bukhatjuk az örökséget, ha ezek közül egy is igaz ránk!

A törvényes örökös jobb, ha tisztában van néhány alapfogalommal, mielőtt nekivág a sokszor bonyolult és időigényes eljáráshoz. Legelőször is három fogalom tisztázása szükséges, mert ezek összekeverése könnyen komoly illúziókhoz, vagy csalódásokhoz vezethet az esetleges jogi eljárás végkimenetelét tekintve. Ez a három fogalom a kiesés, kizárás és a kitagadás.

Azt, hogy hogyan lehet a törvényes örököst kitagadni az örökségből, szigorú feltételek, tartalmi és formai követelmények határozzák meg. Szintén fontos és tisztázandó kérdés lehet az is, hogy attól, hogy valakit kitagadunk a végrendeletünkben, azzal megfosztjuk-e az illetőt a kötelesrész igényelhetőségétől is. A legendának nevezhető amerikai színészóriást, Gene Hackmant halála után két hónappal Új-Mexikóban helyezték örök nyugalomra felesége, Betsy Arakawa mellé. Gyermekei viszont jelöletlen sírba temették, miután kizárta őket a végrendeletéből. Most úgy tűnik mégis jogi harcba szállnak és megpróbálják érvényteleníteni híres apjuk döntését anyagi javairól. Jó tudni, hogy ez hogyan lehetséges, valamint örökhagyóként hogyan lehetünk biztosak abban, hogy végakaratunkat tiszteletben tartják rokonaink.

Az örökhagyó a törvényes örökösét indoklás nélkül is kizárhatja az öröklésből. A kitagadással szemben a kizárt örökös azonban továbbra is igényt tarthat a kötelesrészre. A kizárás történhet végrendeletben: az örökhagyó nyilatkozik törvényes örököse kizárásáról, vagy más személyt nevez örökösének.

Kitagadás esetén nincs egy fitying sem

Meghatározott feltételek fennállása esetén az örökhagyó nemcsak megfoszthatja örökösét az öröklés lehetőségétől, hanem a kötelesrész iránti igényét is kizárhatja. Az ilyen örökhagyói rendelkezést nevezzük kitagadásnak. A Miskolcon praktizáló Dr. Hronszky Regina LL.M. ügyvéd, jogpszichológiai szakjogász részletesen elmagyarázta a kitagadás, kizárás és a kiesés jogi fogalmakat, valamint kitért azokra a feltételekre, amelyek alátámaszthatják és indokolhatják az örökségből kitagadás szándékát.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza, hogy az örökhagyó halálának pillanatában a hagyatéka minden további jogcselekmény nélkül az örököseire száll át. Az örökhagyó tulajdonában álló ingatlanra ugyanakkor, a hagyatéki eljárás lefolytatása kötelező. Ha nincs végintézkedés akkor a törvényes öröklés rendje határozza meg a hagyaték átadásának rendjét. Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon, személyesen rendelkezhet.

A törvényes öröklési rend a következő a teljesség igénye nélkül:

• Elsősorban az örökhagyó gyermeke lesz törvényes örökös, azonban abban az esetben örökölhetnek csak a gyermekek, amennyiben az örökhagyónak nem volt házastársa, vagy volt, de ő bármilyen okból kiesett az öröklésből.
• Ha az örökhagyónak több gyermeke van, akkor ők fejenként egyenlő részben örökölnek.
• Ha az öröklésből bármely okból kiesik valamely gyermek vagy távolabbi leszármazó, akkor az ő helyén a gyermekei örökölnek, méghozzá egymás közt egyenlő részekben.
• Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

A Kiesés, kizárás és a kitagadás közötti különbség a következő:

Kiesik az öröklésből elsősorban az, aki nem éli túl az örökhagyót. továbbá kiesik az öröklésből az is,

a) aki az öröklésre érdemtelen;

b) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;

c) aki lemondott az öröklésről;

d) aki az örökséget visszautasította.

Mi számít érdemtelenségnek?

Az érdemtelenség ugyanakkor nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást – bárki ellen irányult – az örökhagyó vagy az, aki ellen irányult, megbocsátotta.

Az érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

Kizárás

Akire nem tartalmaz a végrendelet rendelkezést, vagy kifejeztetetten kötelesrészre utasítja, akkor azt kizárásnak tekintjük. Ekkor a hagyatékból a törvényes örökrész esetén neki jutó rész egyharmadát kapja meg főszabály szerint pénzben. Ezzel szemben kitagadás esetén kötelesrész sem jár. A Hronszky Ügyvédi Iroda szakjogásza részletezte ezt a kérdéskört is.

Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne; (Mert az kiesési ok, melyre hivatkozni kell)
2. az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
3. az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. – akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
7. a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.

Elég körülírni a kitagadás okát a végrendeletben

Az örökhagyónak végintézkedésében – természetesen – nem kell a törvényi kifejezéseket használnia ahhoz, hogy a kitagadás érvényes legyen; elég, ha tartalmilag körülírja a Ptk.-ban meghatározott kiesési okok valamelyikét. Természetesen a kiesés okaként megjelölt körülménynek, a kiesési oknak valóban fenn kell állnia; nem elég az, hogy az örökhagyó végintézkedésben valamely kiesési ok fennforgását állítja, azt bizonyítani is kell. A kitagadási ok meglétét annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni akar.

Még több kihagyhatatlan érdekesség várja a boon.hu oldalon.