2025.05.09. 09:30
Beszólnak a boomerek az érettségizőknek!?
Buli helyett tanulás! – ebben látja a könnyű vizsga titkát a boomernek nevezett középkorú-idősebb generáció vérmesebb része. Az elmúlt napok érettségis hírei nyomán robbant ki kommentháború a neten. Boomer alert!
„Lehet, tanulni kellett volna, nem bulikázni, meg sírdogálni!” Egy jellegzetes hangvételű hozzászólás a legnépszerűbb közösségi oldal posztjai egyikéből. A téma természetesen a héten zajló középiskolai érettségi. Nap mint nap jelennek meg a hírek, élménybeszámolók, elemzések, a különböző tantárgyak aktuális feladatsorait milyennek találják (jellemzően: nehéznek) a résztvevők, illetve a szakértők.
Forrás: NBC
Amikor valahol kiírják, hogy „nem könnyű” az érettségi, mindjárt felbukkan pár „okostóni”, hogy elmondja: szerinte igenis könnyű, vagy legalábbis könnyűnek kellett volna lenni, vagy az ő idejében könnyű volt, vagy lehetett volna, vagy... Az ilyen „bezzeg az én időmben”, meg „ezek a mai fiatalok...” típusú egyenvéleményeket hangoztatókat már külön Facebook-csoportok tűzik tollhegyre, a bizonyos generációs viselkedésminták leírására használt (angol-amerikai) boomer kifejezés alatt.
Érettségi? Bla-bla-bla, a diákok ostobák!
Egy tipikus híradást mutatunk, s kigyűjtöttünk a hozzá fűzött, a fenti kategóriába tartozó fölényeskedő hozzászólások közül néhány szép példányt:
Forrás: Facebook/index.hu
Nem a vizsga kemény, hanem a diákok ostobák hozzá. Aki nem az utolsó pillanatban kezd kapkodni és megvan a magához való esze, annak nem okoz nehézséget.
Nem tüncikézni kellett volna menni, hanem tanulni! Akik rendesen készültek a matematika érettségire, egyöntetűen azt mondták, hogy egyszerű volt a feladatsor!
Izzadni az ötösért? Évek óta a diákok jelentős része a kettesért harcol.
Nyugi, skacok, majd mentek a Tescóba a helles hűtőhöz a vizsga után.
Akkor a 4 év kidobott idő volt.
Az nehéz, amit nem tudsz. Kegyetlen, iszonyatos, stb. Bla-bla-bla, ugyan már, anno meg az volt a nehéz, amit mi kaptunk. Már akinek... Baromság, hogy hónapokat kell rá tanulni; tudni kell.
Az oktatási rendszer gyenge
Akad, aki mintha megengedőbb volna, igaz, ezt cáfolja, hogy kommentárját sűrűn teletűzdelte röhögős szmájlikkal:
Tanulni kellett volna, ugye. De hát tudjuk, hogy az oktatási rendszer gyenge. Ez van...
Megint más pedig új nézőpontot hoz be a diskurzusba:
Nagyon más szemszögből tanítják a történelmet Magyarországon, mint Európa nyugati részén, legyen ipari forradalom, amerikai történelem vagy második világháború. Sok diák nem látja kontextusban a dolgokat vagy nem tud párhuzamot vonni, máshol a világon hasonló korban mi történt más országban.
Nos, igen, ebben lehet valami.
Nem járnak tüncikézni, bulikázni
Az, úgymond, másik oldalról megszólalók (azaz a „boomerező” csoportok olvasói), persze, hozzáfűzik a maguk véleményét a fentiekhez. Ezek sem kevésbé viccesek avagy elgondolkodtatóak:
Még azok szólják le a diákokat, akik egy mondatot sem bírnak helyesen leírni. Ha eléjük raknának be egy mostani érettségit, hangosabban sírnának fel, mint a frissen született unokáik.
Jajjj, hát ne viccelj, ezt a kommentelők bezzzzeg mind tudták volna, mer' ők nem járnak 'tüntikézni' meg 'bulikázni' (te jó ég, még mindig itt tartanak). Habár azzal is tisztában vagyok, hogy halvány f***juk sincs a feladatokról, mert csak a főcímet olvasták el.
Számomra könnyű volt ez a történelem érettségi, de azért ezek a kommentek kiverik a biztosítékot. A matek, na, annak a 2. része volt nehéz.
Tuti nem tudnék ma leérettségizni matekból, pedig 4,6-os átlagom volt gimiben. Ugye, hogy ők bezzeg okosabbak? (Azt a 3 diplomát, meg két szakvizsgát meg csak utánamhajították jófejségből.)
Érdekes módon az arcoskodás mellé egyik se írta oda, neki hogy sikerült a sajátja. Azt legalább tudjuk, hogy Zoli magyar érettségije elég sz***ul, mert ügyesen odaböfögte egy töris cikk alá egy valószínűleg jól megalapozott matek közvélemény-kutatás eredményét.
A 10 millió mindenhez IS értő ország pár polgára ismét megmutatta a Dunning-Kruger hatást a gyakorlatban!
A amatőrök a magabiztosabbak
Az akkor a sok okoskodás végére tegyük mi is oda a magunkét!
A Dunning–Kruger-hatás az a jelenség – találtuk meg a Wikipedián –, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását. A jelenséget a Cornell Egyetem két kutatója, David Dunning és Justin Kruger mutatta ki.
„Kruger és Dunning szerint számos tanulmány sugallja, hogy a legkülönfélébb területeken, az olvasott szöveg megértésétől a gépjárművek használatán át a sakkozásig és teniszezésig, az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél. Azt feltételezték, hogy egy tipikus jártasság esetében a hozzá nem értők
- hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket,
- nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,
- nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá,
- ha fejlesztenek a saját szakértelmükön, képessé válnak annak felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá.
Erre a hipotézisre építve egy tesztsorozatot végeztek a Cornell hallgatóin, amiben a saját logikus érvelési képességüket, nyelvtani ismereteiket és a humor felismerésére való képességüket kellett értékelniük. Egy teszt kitöltése és az eredményük megismerése után azok, akik jó eredményeket értek el, jól becsülték meg, vagy alábecsülték, hogy a többi résztvevőhöz képest mennyire teljesítettek jól, azok viszont, akik rosszul teljesítettek, jelentősen túlbecsülték a saját képességeiket.”
