Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye képes a fejlődésre

A Boon.hu és az Észak-Magyarország gazdaságfejlesztési konferenciája időszerű és stratégiailag is indokolt, hiszen a térség összetett gazdasági szerkezete, ipari múltja és fejlődési potenciálja kiváló alapot ad ahhoz, hogy egy konferencia valódi szakmai tartalommal és hosszú távú hatással bírjon. A miskolci Népkerti Vigadóban rendezett gazdaságfejlesztési konferencia lehetőséget ad arra, hogy összekösse a beruházókat, a helyi vállalkozásokat, az oktatási intézményeket és a döntéshozókat.

Borsodban a munkaerőpiaci kihívások, a szakképzés fejlesztése és az ipar 4.0 adaptálása különösen aktuális kérdés. Ez külkereskedelmi és exportorientált vállalkozások számára vonzó lehetőségeket jelent, amelyeket egy konferencia tematizálni tud. Egy gazdasági konferencia megrendezése üzenetértékű: figyelem, forrás és szándék irányul a térség fejlesztésére. Ez növeli a térség önbizalmát, befektetői láthatóságát és kapcsolatépítési lehetőségeit.

Borsod-Abaúj-Zemplén nemcsak rászorul a fejlesztésekre, hanem képes is rá. Egy gazdasági konferencia ezt az átalakulási képességet erősítheti meg, és hidat építhet a múlt tapasztalata, a jelen kihívásai és a jövő lehetőségei között.

Területfejlesztés, beruházások innováció a gazdaságfejlesztési konferencia témái között

"Egy héttel ezelőtt Nyíregyházán tartottunk gazdaságfejlesztési konferenciát - kezdte megnyitó gondolatait Csákó Attila, a boon.hu és az Észak-Magyarország főszerkesztője a Népkerti Vigadóban rendezett eseményen csütörtök délelőtt. "Tudják mi a közös abban a fórumban és a mai konferenciában? - tette fel a kérdést. - Hogy sikeres! Mire alapozom ezt? Az előadók személyére, felkészültségére és a tematikára. Utóbbi a területfejlesztés, a beruházások és az innováció."

 - fejtette ki.

Így folytatta: "Egy adott ország, így Magyarország élhetősége részben az önök produktumán múlik: a tervek megvalósításához ugyanis pénz kell, abból lehet otthonteremtést, utakat, egészségügyet, katonaságot, oktatást fejleszteni, hogy csak néhány példát említsek. Örülök neki, hogy egy ilyen színvonalas rendezvénnyel a Boon.hu és az Észak-Magyarország hozzá tud járulni ahhoz, hogy első kézből szerezzenek kormányzati információt, illetve egy asztalnál cseréljenek gondolatokat önök, vállalkozók!"

A régiókba irányítják a beruházásokat

"Bármilyen nehéz is az európai gazdaság helyzete, és teljesen függetleníteni nem lehet tőle a magyar helyzetet, mégis 0,6 százalékkal növekedett tavaly a magyar gazdaság - jelentette ki a konferencia fő előadója, dr. Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes - 

A legnagyobb fejlődést Budapest és Pest megye érte el, de valamennyi vármegye - így Borsod-Abaúj-Zemplén - potenciálja nőtt, de "a főváros más ligában focizik". Éppen ezért a fókuszt a vidékre kell helyezni, hogy a felzárkózás ütemes legyen.

A miniszterhelyettes elmondta, hogy Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország az utóbbi időben nem tudott olyan mértékben részese lenni a beruházásoknak, mint kellett volna. "A jövő feladata, hogy ezekbe a régiókba irányítsuk a beruházásokat."

 - emelte ki dr. Latorcai Csaba. Hátrány, hogy a korai iskolaelhagyók arányát nem sikerült csökkenteni. Borsod-Abaúj-Zemplén ebben rossz pozícióban van. A középfokú végzettségűek aránya jó, de a felsőfokú képzettségűeké nem. A régió motorja a Miskolci Egyetem. Ez biztató.

Sokszínű régió Észak-Magyarország

A miniszterhelyettes szerint az Észak-Magyarország régióra a sokszínűség jellemző. A GDP az országos átlag alatti, de a felzárkózás folyamatos. Vonzó a befektetési környezet, ami potenciált rejt. Borsod-Abaúj-Zemplén az ország második legnagyobb megyéje változatos természeti adottságokkal és komoly ipari hagyományokkal. A bedőlés miatt szinte teljesen újra kellett építeni a gazdaságot. Heves gazdaságában a járműipar a meghatározó. Nagy turisztikai potenciál: Eger, a hegyvidék és a Tisza-tó. Eger a vidék második legjelentősebb turisztikai tényezője. A gazdaság súlypontja Budapest felé lejt. Nógrád a legkevésbé fejlett vármegye a régióban: 0,8 százalékot ad az országos ipari termeléshez.

Fókuszban a vidéki Magyarország fejlesztése

Magyarország 2030-ra váljon Európa öt legélhetőbb országának egyikévé, dr. Latorcai Csaba elmondása szerint ez a kormány egyik fő fejlesztési célja. Ennek keretében segítik a fiatalokat és a családokat.

A vidéki Magyarországnak célzott fejlesztési irányokkal akar segíteni a kormány. Tizenegy ilyen van. Borsod-Abaúj-Zemplén számára a vegyipari tengely fontos elem. Ezt kívánja erősíteni a kormány is.

A két nagy autógyár - a kassai Volvo és a debreceni BMW - hatalmas lehetőséget ad Miskolcnak.

A térség felzárkóztatása érdekében folytatódik a közlekedési infrastruktúra megújítása: út és vasút korszerűsítés. Ki kell nyitni a vármegye eltárt területeit. A vidék közösségi közlekedési infrastruktúráját is javítani kell.

Kistérségek számára is indít a kormány fejlesztési programot. Ilyen a már működő Tokaj-hegyaljai program, aminek már látszanak az eredményei. Elhangzott, hogy a szakképzés erősítése fontos, erősíteni kell a gyengébb kistérségeket. 

Együttgondolkodás kell

"A terület alapú stratégiai fejlesztés még nem honosodott meg, fontos, hogy ez a gondolkodás gyökeret verjen. A helyi tényezőknek együtt kell meghatározni a fejlesztési igényeket - hangsúlyozta a a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese.  

A versenyképes járások program elindult. Legalább három település együttműködése szükséges hozzá. Fontos az együtt gondolkodás egymással és a gazdasági szereplőkkel. Szó lehet a szolidaritási hozzájárulás visszafordításáról. Így lényegében helyben maradhat a pénz. Ősszel már konkrét fejlesztések kezdődhetnek el az addig megkötendő támogatási szerződések alapján. Összesen idén 62 milliárd forint költhető el, az igény azonban ennek kétszerese.

Bihall Tamás, a BOKIK elnöke is beszédet mondott a gazdaságfejlesztési konferencián:

További cikkeink a gazdaságfejlesztési konferenciáról:

További videós tartalmainkat megtekintheted YouTube csatornánkon!