2025.05.14. 17:43
Baracklekváros palacsinta? Annak annyi
A barack mindkét fajtája a legkedveltebb gyümölcsök közé tartozik. De a változékony, sőt, extrém tavaszi időjárás következtében komoly veszélybe került mind az őszi-, mind a sárgabarack idei termése. Hogyan érinti ez megyénket? És hogyan a piacot?
Az áprilisi fagyok országos pusztítást végeztek a kajsziültetvényeken – a legtöbb térségben teljes terméskieséssel kell számolni. Erről szólnak az országos hírek. A helyi szakember sem mondhat mást, kénytelen megerősíteni a kedvezőtlen kilátásokat. A barack, legyen őszi- vagy kajszi, ennek a tavasznak a nagy vesztese.
A baracktermés nagyrészt oda
– Beérkeztek az első jelzések a borsodi falugazdászoktól. A kajszibarack 90-100 százalékban lefagyott – számolt be a friss helyi tapasztalatokról a megyei agrárkamara elnöke. Taskó József elmondta: – A mandula is, az őszibarack is. A gazdálkodók majd most fogják bejelenteni a kárt a Kormányhivatalnál, május 31-ig. Az állami szerv fogja az ellenőrzést elvégezni, ami alapján a károsultak a kárenyhítési alapból igényelhetik a kompenzációt. És akinek van biztosítása fagykárra, annak az is segít.
A kajszitermesztés több éves mutatói érdekesen alakulnak a számok szerint. A termőterület pár esztendeje még jelentősen nőtt, már visszacsökkent. A magyar export (kivitel) az utóbbi esztendőkben felére csökkent – az import (behozatal) a duplájára emelkedett.
A legjelentősebb termesztőkörzetek, az Agrárinform portál elemzése szerint:
- Pest és Bács-Kiskun vármegyék (együtt 1 350 hektár)
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1 100 hektár)
- Somogy és Tolna vármegyék (együtt 900 hektár)
- Fejér vármegye (500 hektár).
Az erős fagykárral sújtott, rossz évjáratokban (2018, 2020, 2021, 2023) mindössze 6-8 ezer tonna kajszit szüreteltünk, míg a jó évjáratokban 20 ezer tonna fölött volt a termés (2019: 37 ezer tonna, 2022: 24,3 ezer tonna).
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint közismert, Gönc térsége az első számú célterület.
A termést szezonkezdetre bedöntötték
A tavalyi extrém korai szezon, illetve a hosszú nyári aszály és hőséghullámok ellenére idén nagyon jó virágzás volt tapasztalható – írják a szakmai elemzésben. Az idei első fagyhullám március közepén érkezett, nem volt országos jelentőségű, de egyes termőtájakon a virágzásban lévő kajszi-ültetvényekben enyhe vagy közepes virágkárokat idézett elő. Ez még nem ígért jelentősebb terméskiesést. Az április 5-én érkező markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a térséget. Nagy területen alakult ki gyenge éjszakai fagy. Azután már országos kiterjedésű, erős lehűlés következett, -2 és -6 fok közé zuhant a hőmérséklet. Sok gyümölcstermesztő körzetben – főleg az északi és észak-keleti országrészben (ahol a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada található) – számos térségben alakult ki -6 és -8 fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott. Később a Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzetek is súlyos károkat szenvedtek el.
Fotó: Mogyorósi Zsolt Pipó
A hozzáértők szerint a fentiekre az előrejelzések alapján valamennyire lehetett számítani, a termelők készültek, így akinek rendelkezésére állt, az minden lehetséges módon védekezett a fagy ellen. Mégsem sikerült érdemben a jelentős lehűlés okozta károkat mérsékelni. Ezeken az éjszakákon kivédhetetlen, szállított fagy pusztított, ami ellen a folyamatos légmozgás vagy a nagyon erős lehűlés miatt nem lehetett a legkorszerűbb fagyvédelmi technológiákkal és több módszer kombinációjával sem hatékonyan védekezni.
A 2025. évi kajszitermést az április fagyok már a szezon kezdetére „bedöntötték” annyira, hogy május elején szomorú kép látható. Az idei kajszitermés 2 000-4 000 tonna közé prognosztizálható, ami a normál termés mindössze 10-20 százaléka.
Ez az ezredforduló óta mért leggyengébb termés, de a nagyon hosszú távú statisztikák alapján nem zárható ki, hogy a valaha tapasztalt legrosszabb évjáratról beszélhetünk.
A ténylegesen betakarított mennyiséget még kis részben befolyásolhatja pozitív irányba a gyümölcsméretek növekedése (a gyenge termés miatt az egyedi gyümölcstömeg javul), de negatív változást eredményezhet egy, a hideghatás miatti erőteljesebb gyümölcshullás (ami a szüretig bármikor bekövetkezhet), az esetleges vihar- és jégkárok, vagy egy szélsőségesen aszályos időszak.
Az időjárás további alakulása még kis mértékben befolyásolhatja a kajszitermést, akár pozitív, akár negatív irányban.
Ha már semmi rossz nem jön, már akkor is rossz
Elfagyott az őszibarack: a szezon sorsa már tavasszal eldőlt – ezt szintén az Agroinform.hu összefoglalójából tudjuk.
A hazai őszibarack termőterülete 2010 óta csökkenő tendenciát mutat, az elmúlt 15 évben a felére zuhant az ültetvényfelület. Az okok? Az időjárás hektikus, kiszámíthatatlan volta, illetve a magas munkaerőigény kontra munkaerőhiány. A folyamatos hatóanyag-kivonások miatt egyre kevesebb a rendelkezésre álló növényvédő szer a sikeres védekezéshez. Az erős fagykárral sújtott rossz évjáratokban (2020, 2021, 2023) mindössze 8-15 ezer tonna őszibarackot szüreteltek, míg a jó évjáratokban 40 ezer tonna fölött volt a termés (bár ez 5 évvel ezelőtt fordult elő utoljára).
Márciusban a virágzás minőségét tekintve egy jó termésre számítottak az illetékesek, azonban a tavaszi fagyok idén is megérkeztek és súlyos károkat okoztak az őszibarack-ágazatban is. Az április fagykárok miatt a 2025-ös évben az előző évi 26 ezer tonnás termés mindössze 20-30 százalékát prognosztizálják – vetíti előre az Agroinform, ami mindössze 5 000 és 8 000 tonna közé tehető abban az esetben, ha már semmilyen extrémitás nem következik be a szezon lefolyásában.
A fenti kajszis bekezdés jószerével szó szerint megismételhető:
a hazai őszibarack-ágazat az ültetvények korszerűségétől, kondíciójától, termelési színvonalától, a termőhelytől, illetve a fagyvédekezés módjától és mértékétől függetlenül az elmúlt negyedszázad legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el.
Videó forrás: YouTube.
