2025.04.23. 17:31
Miskolci építész az Oscar-díjas film hőse?
Ha pontosan és név szerint nem is, a valóságos Böhm Viktor és a fiktív mérnök, Tóth László, A brutalista című amerikai film főhősének élettörténete majdnem azonos. A miskolci építészre emlékezve Böhm és A brutalista címmel erről tartottak érdekes beszélgetést a Kós-házban. Videón visszanézhető az egész!
A brutalista film a tavalyi esztendő nagy durranása volt a mozikban; Magyarországon is, annál inkább, mivel főszereplője egy magyar építészmérnök, akit a holokauszt drámája szakít el hazájától (a történet itt, a második világháború végén, illetve után kezdődik a mozivásznon), és az Egyesület Államokba viszi, hogy ott próbáljon új életet kezdeni, új karriert, majd élete végéig küzdjön az átélt tragédiákkal, a kitaszítottság, a meg nem értettség, az idegenség érzéseivel. Ezeknek a harcoknak egy részét meg kellett vívnia saját valóságos életében Böhm Viktornak is, aki Miskolcon kezdte az 1920-as években tervezői pályáját, hogy a végén Amerikában fusson be és számos áruházat, kórházat tervezzen a tengeren túl. A borsodi megyeszékhelyen sajnálatosan kevés épület (zömmel lakóház) maradt csak a miskolci építész után.
Forrás: Wikipedia / Átjárók.hu
Miskolci építész az Oscar-díj „árnyékában”
A filmbeli Tóth László kitalált alak. Szemben vele a mi hősünk, Böhm Viktor (más írásmóddal Bőhm) a múlt század legelején született a borsodi megyeszékhelyen, majd az 1920-as, 30-as években a korszakban épp kialakuló modernista építészetnek lett egyik első és jellegzetes képviselője hazánkban, illetve szűkebb pátriájában. Több épületet tervezett Miskolcra, amelyek közül még néhány ma is áll: zömmel lakóházak (a Népkertnél, a Görgei utcában, a Csengey utcában). Később a második világháborút megelőzően vészterhessé váló helyzetben, sok százezer sorstársához hasonlóan, neki is menekülnie kellett hazájából.
Az Egyesület Államokba került, ott megküzdött az elfogadás-befogadás, a szakmai érvényesülés démonaival, mígnem a hatvanas évekre elismert tervezővé tudott válni a tengeren túlon is. Tervei nyomán jónéhány kereskedelmi és egészségügyi funkciójú épület létesült Amerika-szerte. Ezek soráról, szakmai értékeléséről olvashatunk Lovra Éva két éve megjelent, A miskolci modernizmustól New Yorkig: Bőhm Viktor építészete című olvasmányos könyvében.
Fotó: Balogh Attila
A kötetről, annak kutatási témájáról így írt anno a Boon:
Már megjelent egy 400 oldalas kötet Bőhm Viktor munkásságáról idegen nyelven, amelyhez a előszót egy építészlegenda Richard Neutra írta. A magyar nyelvű kötet ehhez képest nagyon lerövidített, mégis vannak benne olyan részletek, amelyek ahhoz a tíz évhez kapcsolódnak, amelyet Magyarországon töltött – tudatta dr. Lovra Éva szerző, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottság Épített Környezet Szakbizottságának munkabizottsági elnöke. – Az első fotó, amit róla láthatunk a kiállításon, 1927-ből, az utolsó 1980-ból való. Életművében maradtak fehér foltok, de az kiderült, hogy élete végéig miskolci maradt. Ennek a kötetnek az is a célja, hogy ismerjük fel, hogy a harmincas években is alkottak olyan építészek, akik meghatározták a városunk képét.
Fotó: Balogh Attila
Nincs a névsorban, de adja magát a párhuzam
Értelemszerűen ő volt, Lovra Éva a napokban a témáról a Kós-házban tartott beszélgetés egyik résztvevője is; mellette még Haris Katalin pszichológus, Szilágyi Levente filmes szakember, Kapusi Krisztián történész, valamint Tóth Viktor építész, a beszélgetést vezette. Az elhangzottakról videófelvétel készült, ami alapján olvasóink is felidézhetik mindazt, ami a Böhm és A brutalista című esten szóba került a megyei Építészkamara székházában.
A három évtizedet átölelő filmeposz egy fiktív magyar származású építész történetét és egy monumentális építészeti alkotás létrejöttét állítja a középpontba, s az építészet lenyűgöző képeit elénk tárva mesterien mutatja be, mi teszi az építészetet művészetté, s hogy a tervezés által miként beszélhetünk önmagunkról, a világról és az emberek közötti kapcsolatokról.
A Bauhausban képzett, USA-ba emigrált főhős eposzi életrajza fiktív. Személyiségébe azonban több valós építész Breuer Marcell, Paul Rudolph, Ludwig Mies van der Rohe, Moholy-Nagy László és Papp László alakját ötvözték – írja a 2024-es film sztorija kapcsán a Wikipedia online lexikon, amely nem említi (nem említheti, mivel a személyével kapcsolatos kutatások meglehetősen új keletűek) Böhm Viktort a névsorban.
Fotó: Balogh Attila
