2025.04.23. 09:00
Kincsvadászok számára különösen fontos lehet a most kibocsátott húszezres
Az MNB a Föld napjára időzítette a jeles pillanatot. Az Aggteleki Nemzeti Park is főszerephez jutott az emlékérme tervezésében, ami a kincsvadászok egyik ínyencsége lehet.
A húszezres ezúttal nem papírpénz, a kincsvadászok legnagyobb örömére
Fotó: MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is megünnepelte a Föld napját. Az alapításának 40. évfordulóját idén ünneplő Aggteleki Nemzeti Park tiszteletére 2025. április 22-én, a Föld napján 20 000 forint névértékű ezüst, valamint 3 000 forint névértékű színesfém emlékérméket bocsátott ki. Az érmékkel elvileg fizetni is lehetne a boltokban, de nem éri meg, hiszen ezek a különleges pénzek évről évre többet érnek a kincsvadászok és gyűjtők számára – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
A különleges téglalap alakú emlékérmék a 2010-ben indult, magyar nemzeti parkokat bemutató sorozat hetedik részeként jelennek meg, az Őrségi, a Duna-Dráva, a Duna-Ipoly, a Bükki, a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Parkot követve. Az Aggteleki Nemzeti Parkot tíz évvel alapítása után az UNESCO 1995-ben a világörökség részévé nyilvánította. A terület bővelkedik a felszínen található természeti értékekben: növény- és állatvilága egyaránt számos ritkaságot rejt – több faj csak itt található meg hazánkban –, amelyből 413 védett és fokozottan védett állatfaj.
Lehet, de nem éri meg fizetni velük
Az érmékkel elvileg fizetni is lehetne a boltokban, de nem éri meg, hiszen ezek a különleges pénzek évről évre többet érnek a gyűjtő számára – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
Inkább kincsvadászok ereklyéje, nem fizetőeszköz
Az emlékérmék elsődleges szerepe az ismeretterjesztés és a nemzeti értékeink bemutatása, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja mind a húszezres, mind a háromezres érmén. Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel jelenik meg, csak értékjelzésükben térnek el.
Az Aggteleki Nemzeti Park emlékérméket Imrei Boglárka iparművész tervezte, amely a természetvédelmi terület két jellegzetességét, a védett foltos szalamandrát, illetve a fokozottan védett tornai vértő (Onosma tornense) virágot ábrázolja, ezek kizárólag a Gömör–Tornai-karszt néhány pontján fordulnak elő.
