Karulás és vödrös locsolkodás is volt Mezőkövesden - képek, videó

A húsvét alkalmából Mezőkövesdre látogatókat igazi kulturális programkavalkád várta, az egyik leglátványosabb azonban a karulás volt.

„Ez egy régi matyó hagyomány, amikor is népviseletbe öltözve mentek a hölgyek és az urak a templomba vasárnaponként és ünnepnapokon. Egymást karon fogva azaz karulva érkeztek a templomba és a mise után távoztak onnan, innen ered ez a népszokás” – mondat el kérdésünkre Kazárné Kalber Nikolett a program főszervezője, a Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Nonprofit Kft. ügyvezetője. 

A Matyó Húsvét legjobban várt attrakciója a vödrös locsolkodás

Az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt attrakció a Matyó Húsvéton idén is a vödrös locsolkodás volt, mely során a hagyományápolás keretében a locsolkodó legények nem kímélték – persze csak jelképesen – a matyó népviseletbe öltözött lányokat, illetve az ünnepi öltözetű közönséget sem.

Az elázás veszélye nem tántorított el senkit és idén is tömegek voltak kíváncsiak a látványos jelenetre. 

Honnan ered a hagyomány?

A húsvéti locsolkodás hagyománya a messze, a pogány időkig nyúlik vissza. Őseink szerint a víznek tisztító és megújító ereje van. A tavaszi rítus során az ifjú, hajadon nőket a víz erejével tisztították meg. Húsvét másnapját vízbevető vagy vízbehányó hétfőnek emlegették, ami igen más képet sugall a húsvéti hagyományról. Eleinte ugyanis a szokás szerint a legszebb ruhájukba öltözött fiatal hölgyeket az itatóvályúba, a tóba vagy a folyóba dobták. Ez később vödrös locsolkodásra szelídült. Napjainkra – főleg a nagyobb városokban – teljesen kikopott a népszokás, vagy csak jelképesen illatos – vagy kevésbé illatos – kölni vízzel frissítik fel a hölgyeket az urak, amiért piros tojást kapnak jutalmul.