2025.02.18. 14:00
Óraátállítás: négy éve megy a huzavona! - Nem tudnak megállapodni az EU tagállamai
2018-ban több mint 4 millió európai uniós polgár az óraátállítás eltörlése mellett foglalt állást. Az Európai Parlament támogatta a javaslatot, azonban a végső döntés a tagállamok kezében maradt, és az óraátállítás ügye azóta sem zárult le.
Az óraátállítás sokaknak fejtörést okoz
Fotó: MW
Az óraátállítás kérdése továbbra is vita tárgyát képezi az Európai Unióban, ahol ennek a gyakorlatnak a megszüntetését a tagállamok közötti konszenzus hiánya hátráltatja. Annak ellenére, hogy az óraátállítás egészségügyi kockázatai és gazdasági hatékonysága egyre inkább megkérdőjelezhető, a végleges döntés meghozatala komoly politikai kihívásokat jelent.
Fotó: MW
2018-ban az Európai Bizottság nyilvános konzultációt tartott, amelyben több mint 4,6 millió polgár vett részt. A válaszadók több mint 80%-a az óraátállítás eltörlése mellett foglalt állást. Erre reagálva a Bizottság javasolta, hogy 2021-től szűnjön meg az óraátállítás, és minden ország maga dönthesse el, hogy a nyári vagy a téli időszámítást alkalmazza-e állandóan. Az Európai Parlament támogatta a javaslatot, azonban a végső döntés a tagállamok kezében maradt, és az ügy azóta sem zárult le.
Az óraátállítás hátráltató tényezői
A legfőbb akadályt az eltörlés gazdasági és társadalmi következményei jelentik. Ha minden ország más időzónát választana, az problémákat okozhatna az egységes piacon, különösen a közlekedés, a kereskedelem és az energiaellátás területén. Az eltérő időzónák feszültségeket is kelthetnek a szomszédos országok között, valamint bonyolíthatják az uniós együttműködést – írja a Világgazdaság.hu.
Az óraátállítást először az Egyesült Államok vezette be 1916-ban, az I. világháború alatt az energiamegtakarítás érdekében. Azóta számos ország bevezette, majd eltörölte ezt a gyakorlatot. Az EU-ban az egységes szabályozás 1996-ban lépett életbe, biztosítva, hogy minden tagállam összehangoltan alkalmazza a nyári időszámítást.
Fotó: MW
Eredetileg a nyári időszámítás bevezetésének célja az energiamegtakarítás volt, mivel hosszabb ideig lehetett kihasználni a nappali világosságot. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hátrányok. Számos kutatás igazolta, hogy az óraátállítás megzavarja a cirkadián ritmust, alvászavarokat, fokozott stresszt, sőt, szívrohamok és közlekedési balesetek megnövekedett kockázatát is okozhatja.
Nemzetközi szinten néhány ország határozott döntéseket hozott az óraátállítás megszüntetéséről:
- Izland nem alkalmaz óraátállítást, egész évben a GMT időzónát használja, mivel földrajzi elhelyezkedése miatt a nappalok és éjszakák hossza nagyon változó.
- Oroszország 2011-ben eltörölte az óraátállítást és az állandó nyári időszámítást vezette be, de 2014-ben visszatért a téli időszámításhoz.
- Az Egyesült Államok számos államában még mindig alkalmazzák az óraátállítást, bár Donald Trump volt elnök kifejezte szándékát annak eltörlésére. Arizona állam – a navahó nemzet területét leszámítva – nem állítja át óráit, mivel a stabil napsütés miatt nincs rá szükség.
- Ukrajna 2024 októberére tervezte az utolsó óraátállítást, amely után véglegesen a téli időszámítást alkalmazta volna. A törvényjavaslatot az ukrán parlament elfogadta, ám Volodimir Zelenszkij elnök nem írta alá, így az óraátállítás 2025-ben is folytatódik az országban.
Az óraátállítás vármegyénkben is megosztó téma
Katona Fruzsina egy borsodi faluban él, aki nincs elragadtatva attól, hogy évente kétszer át kell állítani az órát.
Nem vagyok még idős, de nekem ilyenkor három napra van szükségem ahhoz, hogy a szervezetem alkalmazkodjon az új időponthoz.
Kollár Róbert miskolci egyetemista viszont rugalmasan áll a kérdéshez.
Hogy őszinte legyek, nekem teljesen mindegy. Ma már az átállítást is központilag végzik a szolgáltatók a mobil telefonon, számítógépeken, okosórákon, szóval van, hogy észre sem veszem. Max az tűnik fel, hogy picit hamarabb, vagy később világosodik, vagy sötétedik, de azt sem durván.
Bár az óraátállítás eltörlése széles körű társadalmi támogatást élvez, és egyre több bizonyíték áll rendelkezésre az egészségre gyakorolt negatív hatásairól, az EU-tagállamok közötti egyetértés hiánya miatt a kérdés továbbra is nyitott marad. Amíg nem születik végleges döntés, az európai polgároknak évente kétszer továbbra is igazítaniuk kell óráikat egy vitatott és sokat kritizált rendszer szerint.
