A madarak atyja 110 éve hunyt el – Herman Ottóra emlékeztek

Herman Ottó  (1835. június 26. - 1914 december 27.) nemcsak természetkutató volt, de többek között, néprajzkutató és régész is.
 

Bár nem volt diplomája, Herman Ottó a miskolci iskolái után a bécsi politechnikumban is tanult mérnöknek, amit családi okok miatt nem tudott befejezni. Önszorgalmának köszönhetően korának egyik jelentős természettudósa lett, aki autodidakta gyűjtőmunkát végzett, rengeteget tanult, és eredményeit rendszeresen közzétette. Legnépszerűbb művé talán A madarak hasznáról és káráról című könyve, ami rövid idő alatt több kiadást is megért. Hasonlóan népszerű A magyar halászat könyve és a Magyarország pókfaunája kötetek. 

A felvidéki, szász családba született polihisztor hétéves korától kezdett magyarul tanulni, addig a família német nyelvű volt. Szülőhelyéről 1847-ben költöztek át a Miskolc melletti Alsó-hámorba. 

Herman nevéhez fűződik a magyar tudományos barlangkutatás megindítása is, mivel a Miskolcon talált szakócák alapján ő állította elsőként, hogy éltek ősemberek Magyarország területén. Termékeny természetrajz írói munkássága mellett mint tudományszervező is jeleskedett, 1877-ben ő alapította a Természettudományi Füzeteket és 1893-tól haláláig szerkesztette az Aquila névre keresztelt, madártani folyóiratot. A Magyar Ornitológiai Központ alapító igazgatója. 

Herman Ottó nevével sok helyen találkozhatunk

Napjainkban számos iskola, egyesület viseli a nevét, például Miskolc egyik legnagyobb középiskolája, a Herman Ottó Gimnázium. 1953-ban a Borsod-Miskolci múzeum szintén felvette a nevét. A magyar karszt- és barlangkutatók elismerésére alapították a Herman Ottó-érmet és csoportok, kollektívák részére a Herman Ottó-emléklapot. 1915-ben, a tudós iránti tisztelet jeléül, barlangot neveztek el róla, ami Miskolctól nyugatra, a Szinva patak völgyében található. 1890-ben épült a ma Herman Ottó Emlékház, amely két állandó kiállításnak ad otthont. Az egyik a tudós életét mutatja be, a másik a Bükk-vidék élővilágát.

Bár a borsodi vármegyeszékhely számos formában őrzi a polihisztor nevét, nem csak ide korlátozódik emlékének ápolása. Róla nevezték el például a Baranya vármegyében található Orfűi tórendszer harmadik tagját, ami Tekeres külterületén található. A tudós nevét viseli egy csipkéspoloska faj is: Lasiachanta hermani. Budapest II. kerületében utca viseli a nevét, ahol megtalálható az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete.

Munkásságára emlékezve minden évben megrendezik Magyarországon a Herman Ottó országos biológiaversenyt és a Herman Ottó versenyt. 

Végakaratának megfelelően, 1965-ben Miskolc városának tanácsa elhozatta a hamvait Budapestről, hogy a hámori temetőben helyezze azokat örök nyugalomra. Halálának centenáriumán a Duna televízió megkezdte a tudósról szóló négyrészes dokumentumfilm-sorozatának vetítését, Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor címmel. 

A madárkutatóról elnevezett emlékház december 28-tól 2025 március 28-ig tartó időszakban zárva tart.