2024.11.29. 14:09
Harmincéves lett a Bokik, reneszánszát éli az iparkamara
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt a díszvendége a miskolci kamarai küldöttgyűlésnek. Az elnök a kamara megújulási programjáról beszélt a a Bokik 30. születésnapját ünneplő küldöttgyűlésen.
Kamarai kitüntetettek
Fotó: BOON
"A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (Bokik) 1994. november 29-én alakult meg, és ez a nap hagyományaink szerint "A Kamara Napja". Idén tehát a Bokik megalakulásának 30. évfordulóját is ünnepeljük egyben - mondta a Bokik 69. közgyűlésének elején Bihall Tamás, a vármegyei iparkamara elnöke.
Fotó: BOON
"Ez a nap egyrészt az emlékezésé, az elődök előtti főhajtásé, másrészt az elismeréseké, hiszen a kimagasló teljesítményt nyújtó gazdasági szereplők és vállalkozások részesülnek kitüntetésben. A három évtizedes hagyományunknak megfelelően a mai napot a kamara életében meghatározó személyekre emlékezve kezdtük. Meglátogattuk Lapis Imre, egykori alelnökünk sírját a Szentpéteri kapui temetőben, majd a Deszka temetőben megkoszorúztuk dr. Szentpáli István síremlékét, valamint az egykori kamarai székház, a mai MAB falán lévő emléktáblát, és a kamarai székházunk falán található Szentpáli emléktáblát."
Bokik: Közel kétezer önkéntes tag
A mai kamara, így a Bokik is folyamatos kihívásokkal szembesül az 1994-es megalakulása óta: a munkahelyek megszűnése, a gazdaság és az ipar szerkezetének átalakulása, a piacgazdaság kialakulásának nehézségei, a tőkehiány, az uniós tagságra való felkészülés, és jelenleg a 21. század gazdasági versenye. És ahogyan a kamara évszázados története is tele volt változásokkal, az elmúlt 30 esztendő is sok újat hozott a köztestület szervezeti életében. Egyik ilyen fontos változás volt, hogy 2000. október 31-el megszűnt a kötelező tagság. Ezek után önkéntes kamarai tagokkal működött tovább a köztestület egészen 2012. január elsejéig, amikor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a második Orbán kormány között létrejött megállapodás részeként, egy újabb törvénymódosítás eredményeként, életbe lépett a kötelező kamarai regisztráció intézménye.
A Bokik vállalkozói elfogadottságára jellemző, hogy az önkéntes kamarai tagság bevezetését követően is több mint háromezer tagja maradt. Jelenleg pedig a közel kétezer önkéntes tag mellett több mint negyvenötezer regisztrált vállalkozást tart nyilván.
Együtt a vármegyéért
"Nekem szívügyem Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye" - ezzel a mondattal kezdte köszöntőjét Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke. Így folytatta: "Isten éltesse a Bokik-ot és a közgyűlés tagjait még nagyon sokáig."
Vannak céljaink, közös céljaink. Vannak közös cselekvéseink, közös eszközeink is
- jellemezte a folyamatos közös munkát az elnök.
Felidézte a vármegye helyzetét jellemző beszédes adatot: 2023-ban Borsod-Abaúj-Zemplénben az egy lakosra jutó termelési érték 2,3 mililó forint volt, ezzel a 19 vármegye közül a 7. helyen áll. Az országos átlag 5,7 millió forint. "Mintha Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter már sejtette volna ezt az adatot, hiszen a vármegyeházán tett látogatása alkalmával az mondta: Az iparfejlesztési politikában olyan időszak kezdetén állunk, amely sok jót hozhat Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyének."
Az is tény, hogy kihívások és veszélyek szegélyezik a sikerhez vezető utat. Járvány, háború. Ezeket egyedül nem tudjuk kivédeni. Kell, hogy a magyar kormány a magyar érdekeket képviselje és ezt is teszi.
A családokért és a gazdaság fejlesztésért dolgozunk együtt a TOP+ pályázatok segítségével. Fontos, hogy a jövőben is együtt dolgozzunk azokkal, akiknek Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye a szívügye
- jelentette ki Bánné dr. Gál Boglárka.
A megújulás útjára lépett a kamara
Volt egy csapat, amely azt érezte, hogy meg kell újítani az iparkamarát. Egyre többen érezték át, hogy szükség van a változásra. Fontosnak tartjuk, hogy a vállalkozók legyenek a kamarai munka középpontjában. Végül is az elsöprő többség a kamarai megújulás mellett tette le a voksot. Innentől egy közös munkának kell elkezdődnie. Mindenkit várunk, aki tenni akar és tud
- foglalta össze a változásokat Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban megválasztott elnöke.
A megújulási programban vezérszavak a csapatmunka, megújulás, együttműködés a vállalkozókért. A tudás alapú kamara kialakítása a cél. Olyan tudás a fontos, amely segíti a vállalkozókat. Mint hangsúlyozta: A szolgáltató kamara azt jelenti, hogy az országos kamara mindent megad a területi kamaráknak, hogy hatékonyan végezzék munkájukat. A jó helyi példákat pedig át kell adni a többieknek. Ehhez olyan intézményrendszer kell, amely segíti a vállalkozókat a tudás megszerzésében. Példa erre az ausztriai rendszer. Ennek tíz-tizenöt év a kifutása. "Hálózatban működő kamarák, amely az egymástól tanulás egyik legfőbb alapja - jelentette ki.
Fotó: BOON
Az a feladatunk, hogy a gazdaság általános érdekvédelmét lássuk el. Nekünk van meg az a hálózatunk, amely hatékonyan mutatja meg, mire van szüksége a vállalkozóknak - emelte ki az elnök. Fontos a nemzetköziség. Át kell adni, át kell venni a tapasztalatokat. Segítsük a vállalkozásokat az exportpiacra. Fontos, hogy legyenek feltételei a támogatásnak.
A jövő tervezésén túl azonban akadnak olyan helyzetek is, amelyekre most kell megoldást találni.
Az elnök példának említette a vállalkozókat, vállalkozásokat szorító adminisztrációt, amelyet mihamarabb csökkenteni kell. "Persze eddig ebbe mindenki bicskája beletörött - tette hozzá. - Az egyik gond a szemlélet. Európában mindent szabályozunk, túl sok az adminisztráció. A vállalkozó a sorok között olvas, keresi a kiskapukat. Az amerikai szemlélet szabadabb és eredményesebb. Ezt a személetet nehéz megváltoztatni, de próbálni kell növelni a mozgásteret. A kamarának kell tudni erőt felmutatni ezekben az ügyekben."
Van bőven tennivaló
Bihall Tamás, a Bokik elnöke a vármegyei iparkamara elkövetkező négy éves programjáról beszél. "A kormány meghirdette gazdasági akciótervét, amelyhez csatlakoznia kell a gazdaság szereplőinek. A kamarának ebben komoly közvetítő szerepe van. Fontos a versenyképesség növelése. Az exportot erősíteni kell. A helyi márkák ismertségét javítani kell."
Az elnök megemlítette, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén a legtöbb adót befizető vármegye az országban. Ezen az alapon erősíteni kell Miskolc városát és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye pozícióit.
A munka két pilléren nyugszik: információk adása, gyűjtése, lobbizás a helyi és országos szervezeteknél.
A digitalizáció igénye magas, ebben a kamrának óriási erőfeszítéseket kell tennie.
Az exportpiacok fejlesztése fontos, hiszen olyan terület vagyunk, amelynek sok kapcsolata van a környékbeli határon túli térségekkel. Ezt maximálisan ki kell használni.
Nem hallgatta el azt a szomorú tényt, hogy a vármegye tizenhat járásából 14 hátrányos helyzetű. Ez a helyzet tarthatatlan. A kamarának ebben is fontos feladatai vannak.
Díjak, elismerések
A Kamara Napján évek óta hagyomány a kamarai kitüntetések átadása. Ez alkalommal is három kategóriában vehetnek át díjat a gazdaság területén kiemelkedően teljesítők: „A gazdaság szolgálatáért”, "A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kiemelkedő gazdálkodó szervezete", "A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tanulóképzés terén kiemelkedő gazdálkodó szervezete" és "A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tanulóképzés terén kiemelkedő vállalkozója.
A kamara munkatársai közül 2024-ben „Elnöki dicséret” kitüntetésben részesül: Paulon Szimonetta pénzügyi előadó, Klenóczki Norbert informatikus
Kitüntetettek
A gazdaság szolgálatáért
- Bányai Zoltán ügyvezető igazgató, Betatherm Kft.
- Szentiványiné Kosik Edit ügyvezető, Kispipa Halászcsárda Kft.
- Orliczki Frigyesné ügyvezető igazgató, Szabvány 2009 Kft.
- Tóth Marianna egyéni vállalkozó
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kiemelkedő gazdálkodó szervezete
- Modine Hungária Gépjárműtechnikai Kft. (Nyári Zsolt ügyvezető igazgató)
- Asinello Pizzéria Vendéglátó és Szolgáltató Kft. (Simkó Attila üzletvezető
- Dr. Lan Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Fedák András ügyvezető)
- Oktatási Stúdió '90 Szolgáltató és Oktatási Kft. (Skoda Lászlóné ügyvezető)
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tanulóképzés terén kiemelkedő gazdálkodó szervezete
- "Kis" Szerelő és Kereskedő Kft. (Záhorczki József oktatásvezető)
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tanulóképzés terén kiemelkedő vállalkozója
- Fórián Lajos Venesz-díjas mesterszakács
Iparkamara: 144 éve Miskolcon
Miskolcon 1879. december 14-én alakult meg a kereskedelmi és iparkamara. Az épületét az Erzsébet téren 1896. november 29-én adták át, amelyet a miskolci kereskedők és iparosok adományaiból építettek a helyi mesteremberek. Az épület ma az Akadémiai Bizottság székháza. Ezt a napot akkor A Kamara Napjává nyilvánították. Több mint száz évvel később, 1994-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Bokik, alakuló ülését a szervezők – a hajdani dátumról mit sem tudva – éppen november 29-ére tették és ez a nap lett ismét a A Kamara Napja. Az Antall-kormány történelmi érdeme, hogy kidolgozta a kereskedelmi és iparkamarákra vonatkozó új keretszabályozást. 1994 márciusában hirdették ki az új kamarai törvényt, melyet a parlament ellenszavazat nélkül fogadott el. Ez lett a hazai gazdasági kamarák rendszerének második jogtörténeti átfogó szabályozása, amely egyben a közép-kelet-európai térség egyik legkomplexebb kamarai rendszerét hozta létre.
A Szentpáli hagyomány
A Bokik szellemiségének része a hagyományok ápolása, ennek egyik bizonysága, hogy 1997 májusában a miskolci székház falán felavatták dr. Szentpáli István emléktábláját, aki 1890-től 1902-ig a kamara titkára volt, majd három ciklusban is megválasztották Miskolc polgármesterévé. Szentpáli István szerepe Miskolc számára korszakos jelentőségű. Munkájára nyugat-európai ízlés, széles látókörű tudás és modern városvezetési program volt jellemző. Neki köszönhető, hogy 1907-ben Miskolc törvényhatósági jogú város lett. Ő vezette be Miskolcot a XX. századba.
