2024.08.14. 08:52
Veszett rókák helyett a veszett denevérektől kellene tartani
Magyarország területén már egyáltalán nem jelentenek veszélyt a veszett rókák. Azonban a rókák óriási szerepet játszanak abban, hogy a kelleténél jobban elszaporodó pockok ne okozzanak veszélyt a mezőgazdaságban.
A denevérek is hordozhatják a veszettség vírusait.
Fotó: Székelyhidi Balázs
Kurunczi Norbert, a balatonőszödi Rókales Alapítvány alapítója beszélt nekünk a rókák rossz megítéléséről és arról, hogyan járulnak hozzá a természet egyensúlyához.
Norbert megismerkedett egy barátságos rókával
Az állatmentés nála a macskákkal kezdődött és a rókákkal folytatódott:
Forrás: Getty Images / AFP
„Korábban macskák mentésével foglalkoztam. Aztán lassan odaszokott egy kíváncsi róka is a macskákhoz, és idővel összebarátkoztunk. Együtt mentünk sétálni, vadászni, még cseresznyézni is. Rengeteget játszottunk, bújócskáztunk, mintha egy szuper kutyám lett volna.”
A róka bevezette Kurunczi Norbertet a saját kis birodalmába, és megmutatta neki, milyen kotorékokat és búvóhelyeket keres.
A Rókales alapítója az élmény hatására vágott bele a rókák mentésébe, és azóta nincs megállás.
Nagyon megkedvelte őket, mert kíváncsi és intelligens lényeket ismert bennük.
„Rendkívül ravasz állatok, nagyon gyors észjárásúak”-tette hozzá Kurunczi Norbert- „A hozzám érkező róka gyorsabban kapcsolt a környezetében lévő állatoknál. Nálam gyakran együtt volt a birkával, a lóval, a kutyával és a macskával. Észrevettem, hogy náluk sokkal gyorsabban és ügyesebben reagál a felmerülő helyzetekre.”
Például volt egy ajtó, amit a róka sokkal ügyesebben tudott kinyitni, mint Norbert labradora. A kutya ezt a műveletet nem tudta megtanulni, a róka viszont megfigyelte az eljárást, és két hét múlva már kinyitotta az ajtót.
A Rókales vezetője szerint a róka ravaszsága hihetetlen találékonysággal jár együtt. Minden más állatnál gyorsabban tud kiosonni, átmászni, beugrani, végtelenül leleményes állat.
Norbert rókákat ment az egész országban
A Rókales alapítóját rendszerint akkor értesítik, amikor valaki sérült, elütött, meglőtt, fertőzött vagy más betegségben szenvedő rókát talál. Ilyenkor az ország egész területéről a Rókalest értesítik, és az esetek nagy részében ő megy segíteni a bajba jutott rókáknak. A beteg rókák a Norbert alapította balatonőszödi menhelyre kerülnek, és amint meggyógyulnak, visszatérhetnek a természetbe.
Felépülésük alatt végig állatorvosi felügyelet alatt vannak a rókák a menhelyen. Csak akkor mehetnek vissza a megszokott életterületükre, ha jobb a mozgásuk és a visszanyerik korábbi fizikumukat.
- mesélt a Rókales tevékenységéről Kurunczi Norbert.
Megesik, hogy együtt vadászik a rókáival. Kimegy velük a szántóföldre, a nádasba, és pockokra vadásznak.
A rókáknak rossz a PR-ja
Kurunczi Norbert szerint manapság az emberek egyből veszett rókát kiáltanak, amint meglátnak egy rókát a természetben. Ami teljes képtelenség, mert a szakember szerint hazánk területén szinte nincsenek veszett rókák.
„Rengeteget levelezek a NÉBIH-el (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ). Megtudtam tőlük, hogy az elmúlt 30 évben nem volt Magyarországon humán veszett fertőzés, vagyis emberen nem jelentek meg a veszettség tünetei. Mégis sokan rettegnek attól a mai napig, hogy megharap valakit a veszett róka.”
Kurunczi Norbert hangsúlyozta: 1953 óta összesen 8 magyar ember halt meg veszettségben. Szerinte a veszettségnél kétszer nagyobb esélyünk van arra, hogy belénk csap a villám.
Az 1990-es évek elején még valóban voltak hazánkban veszett rókák, ők viszonylag hamar elpusztultak. A vakcinázás azóta megoldotta ezt a problémát, így a rókák manapság már nem kapják el a veszettséget. Veszett róka legfeljebb az ukrán-magyar határ ukránok felőli oldalán bukkan fel, a kinti vakcina elmaradása miatt.
A veszettség a denevérek és a sünök által jelent kockázatot
A veszettségi periódusban a régi időkben is csak 1-2 nap volt, amikor a róka az ember közelségét kereste. Mert a veszettség gyors lefolyású, és viszonylag hamar elpusztultak a megfertőződött állatok.
A veszettség persze egy létező betegség. Csak nem a rókáknál! Manapság a sünök és a denevérek hordozzák a legjobban a veszettséget, az ő esetükben lehet reális kockázatról beszélni. És ők nem kapnak veszettség elleni vakcinát, mint a rókák.
- mutatott rá a tényleges problémákra Kurunczi Norbert.
A rókából ellenség lett
Hazánkban csak minden negyedik róka éli meg az első életévét, vagyis a születő rókák 20%-a.
„A vadászok azért lövik ki a rókát, mert szerintük közegészségügyi kockázatot jelent, ezzel indokolják az irtásukat. Pedig a veszettség nem jelent valós fenyegetést a rókák esetében. Az sem igaz, hogy pusztítják a háziállatokat, mert a rókák gyomorvizsgálata szerint főleg pockokat és gyümölcsöket esznek”- magyarázta a rókákkal kapcsolatos félreértéseket Kurunczi Norbert.
A közvéleménnyel szemben a róka egyáltalán nem káros, sokkal inkább hasznos állat, mert csökkenti a pockok számát.
A róka fő tápláléka a pocok
Lényeges szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és a természet egyensúlyának fenntartásában azzal, hogy rengeteg pockot esznek.
A pockok elszaporodását az okozza, hogy nincs már mélyszántás a mezőgazdaságban, a pockok gödrét nem szántják ki. Az enyhe telek, a kevés csapadékmennyiség szintén kedvez a pockok elszaporodásának. A madarak nem irtják kellő mértékben a pockokat, és itt kép a tettek mezejére a róka, aki képes kordában tartani a káros pocokpopulációt.
