A nemzetegyesítés útját kell járnunk

A nemzeti összetartozás napja alkalmából tartottak megemlékezést Miskolcon, a Nyilas Misi Ház udvarán  június 4-én, vasárnap délután az Eszmék és Értékek Alapítvány szervezésében. Az alkalom házigazdája Kiss Ákosné Gonda Erika alapítványi elnök volt. A kulturális műsorban közreműködött Menyhárt Szabolcs verssel és Ivacsné Kuttor Diána énekkel. Az est sztárfellépője a Kiss Kata Zenekar volt, akik a Matyó Néptáncegyüttes egyik táncos párját is magukkal hozták. Jelen volt Meleg Attila lelkipásztor a helyszínt adó Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség részéről, dr. Orosz Atanáz, a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye püspöke, Novák Irén, a Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója és Sebestyén László, a Fidesz miskolci elnöke.
"Vannak a magyar történelemnek elhallgatott és meghamisított pillanatai. Minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy a történelmének kulcsmozzanatait a valóságnak megfelelően ismerje és abból tanulni tudjon. Az 1914. június 28. és július 28. közötti 30 nap nagyon fontos időszaka volt a magyar történelemnek. Az előbbi napon a boszniai szerb Gavrilo Princip terrorista merényletet követett el a Habsburg Birodalom trónörököse Ferenc Ferdinánd és felesége Zsófia ellen” – ismertette beszédében dr. Kiss János országgyűlési képviselő (Fidesz). „A hadüzenetet mégis csak egy hónappal később küldték el Szerbinának. A Birodalmi Miniszteri Tanács hat tagja közül egyedül Tisza István Magyarország miniszterelnöke ellenezte a háborút. Akkor jelentette ki, hogy »Magyarország ebben a háborúban semmit nem nyerhet, viszont mindent elveszíthet.« Ez volt az álláspontja, de ezt fel kellett adnia, mert Magyarország politikailag nem volt teljesen független.”

Sosem akartunk háborúzni

A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy most sikerüljön kimaradni a háborúból.
„Az I. világháború végén nem Szerbiának köszönhettük, hogy 1920-ban megszületett a trianoni döntés, hanem a nagyhatalmaknak. Ez azzal járt, hogy elvesztettük országunk területének kétharmadát, és több millió magyar került határon kívülre. Aztán jött a II. világháború, és azok, akik odakerültek, nemcsak az állam, de a nemzet határain kívül is rekedtek a kommunista államhatalom miatt. Az elmúlt 33 évben az ország megpróbálja a nemzetegyesítés útját járni a jobb oldali kormányokkal. Amikor bal oldali kormány volt, az megtagadta a határon túliaktól a kettős állampolgárságot. Csíksomlyón évről évre több százezer magyar gyűlik össze, hogy kifejezze a nemzet egységét, ahol idén magam is jelen voltam. Viszont ismétlődik a történelem. Ismét a szláv népektől indul egy háború. Magyarország úgy gondolja most is, hogy a háborúból ki kell maradnunk. Jöhet Brüsszeltől, vagy a belső ellenzéktől nyomás, de mégis jobb helyzetben vagyunk, mint az I. világháború előtt, mivel politikailag függetlenek vagyunk. Így minden esélyünk megvan arra, hogy kimaradjunk a háborúból” - jelentette ki az országgyűlési képviselő.