Mindvégig megtartott ezen az Úton

Molnár Ádám görögkatolikus atya még teológuskorában sokszor beszélt nekünk felekezete különleges szokásairól. A korábbi diakónust néhány hónapja szentelték pappá, és jelenleg a Sátor­aljaújhelyi Görögkatolikus Parókián szolgál. Hivatásáról osztott meg olvasóinkkal pár személyes érdekességet. 

– Idén nyáron hárman végeztünk a görögkatolikus papi szemináriumban, ami 7 éves teológiai képzés. Közülük én vagyok az első, akit pappá szenteltek. A házasságkötésem is nyáron volt, ugyanis nálunk görögkatolikusoknál lehetséges az, hogy házas embereket is fölszenteljenek – árulta el Molnár Ádám, a Sátoraljaújhelyi Egyházközség káplánja. – Viszont erre csak akkor van lehetőség, hogyha a papnövendék még a diakónussá szentelése előtt köt házasságot. Azonban a püspökök később csak a nőtlen papok közül kerülhetnek ki. Mivel 3 évet római katolikus szemináriumba jártam, arra is volt rálátásom, hogy milyen cölibátusban készülni a papságra. Mindkét útnak megvannak a maga szépségei és nehézségei, amiket talán nem is érdemes összehasonlítani. Számomra nagy öröm, hogy egyszerre tudom a papi és családfői hivatást ápolni. Nehéz a kettőt összeegyeztetni, de igyekszem a családomra és az egyházközségre is minőségi időt szánni. 

Hála Isten gondviseléséért 

A fiatal pap hivatásbeli elköteleződését családi háttere és neveltetése is segítette. 

– Miskolc mellett, Sajópálfalán nevelkedtem, és az egész családom görögkatolikus. Nagymamám 2-3 éves koromtól hordott templomba. Az akkor ott szolgáló atya 6 éves koromban megszólított, és elkezdtem ministrálni. A hittanórákba és a parókia programjaiba, közösségi életébe is hamar bekapcsolódtam. Már gyerekkoromban magával ragadott ez a közeg, és az otthonommá vált. Emellett nagy példa volt előttem a bátyám, aki szintén ezt a hivatást választotta. Aztán a középiskolai évek alatt a miskolci jezsuita gimnáziumban ért bennem személyes döntéssé a papi pálya választása. A családom mindvégig támogatott, és gyakran vendégül látták az évfolyamtársaimat is a szemináriumból. Úgy éreztem, hogy szívesen segítenék a hitem által másoknak, hiszen számomra sokszor jelentett megoldást, amikor nehéz helyzetbe kerültem. Persze a Jóisten megszólítása is vonzott, hívott, és mindvégig megtartott ezen az úton. Bármilyen nehézség állt előttem, az mindig megoldódott. Olyan emberek nyújtottak nekem sokszor váratlanul segítő kezet, akik hirtelen tűntek fel. Ezt Isten gondviselésének tudom be, amiért hálás vagyok. A szoros istenkapcsolat és a templomi szertartások azok, amikből mindig tudok meríteni – osztotta meg a görögkatolikus atya. 

Egység a különbözőségben

A görögkatolikus egyház kicsi, de nagyon összetartó közösség, hazánkban körülbelül 250 ezer taggal. 

– A keleti teológia a szertartásokra más hangsúlyt helyez, mint a nyugati katolikusság. A hozzánk tartozók számára vonzó, ahogyan a szertartásainkat végezzük. Mi az egész ember egész valóját igyekszünk bevonni és Isten elé vinni, akár az énekeinkkel, akár a szertartásokon végzett mozgásokkal. A feleségemmel augusztus közepén költöztünk Sátoraljaújhelyre. Ez egy olyan szolgálati hely, ahová a szemináriumból kikerült fiatal atyákat helyezik káplánként 2-3 évre. A bátyám szintén itt kezdett, 2015 és 2018 között szolgált a parókián. Szeptember óta hitoktatok, és fokozatosan bekapcsolódtam az egyházközségi életbe. Először elsősorban kántorizáltam, aztán diakónusként szolgáltam a templomban. Jelenleg pedig már papként végzem a szertartásokat: szentségeket szolgáltatok ki, gyóntatok, keresztelek, esketek, temetek, és magam is bemutatom a Szent Liturgiát. 

Bizalom a Szentlélekben 

A sátoraljaújhelyi parókiához tartozik két filia, Alsóberecki és Felsőberecki, ahol én látom el a lelkipásztori feladatokat. A sátoraljaújhelyi egyházközségnek az a különlegessége, hogy nemcsak a helyiek, hanem a Mikóházáról, Regécről, Rudabányácskáról beköltözött családok is képviselik a közösség magját. Mindannyian különböző hagyományokat, szokásokat hoznak magukkal, amikből próbálunk egységeset építeni, és a különbözőségben megtalálni az egységet – fejtette ki a sátoraljaújhelyi káplán. Az isteni szentháromság harmadik személye a Szentlélek, akinek pünkösdkor az első kiáradását és a keresztény egyház születésnapját ünnepeljük. – Hamarosan elérkezik pünkösdvasárnap, a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Úgy vélem, nagy szükségünk van arra, hogy megkapjuk Isten Szentlelkét. Az ő segítségével tudunk kitartani, általa vagyunk képesek arra, hogy megmaradjuk azon az úton, amelyre az Isten is meghívott és folyamatosan hív bennünket. Hiszek benne, hogy a Szentlélek áldása kísér mindannyiunkat életünk során, és csak remélni tudom, hogy erre a felismerésre mások is el fognak jutni az előttünk álló ünnepen – mondta Molnár Ádám atya.