Ha jön a vad

2023.04.26. 14:00

Hasonlít a kutyára is meg a farkasra is, de vajon mi lehet az?

Nem biztos, hogy felismer egy farkast egy átlagos túrázó, ha az erdőben jár és talán azt sem tudja, hogy védett állatfajjal találkozott.

Nagy-Hankó Krisztina

Forrás: Shutterstock

Fotó: Karel Bartik

Folyamatosan figyelemmel kísértük hírportálunkon az M237 jelű farkast, amely Svájcból, Surselva régióból indult útnak még tavaly nyáron, majd a fiatal hím február közepén átlépte a magyar határt. Március végén egy nógrádi vadkamera előtt haladt el, később pedig Borsod-Abaúj-Zemplén felé vette az irányt, ahol végül Hidasnémeti környékén vélhetően kilőtték.

Őshonos és védett fajok

A szürke farkas, a medve és a hiúz őshonos nagyragadozók Magyarországon, időnkénti felbukkanásuk, visszatelepülésük természetes folyamatok eredménye. De vajon tudja-e egy átlagosan tájékozott ember, hogy hazánkban mi számít őshonosnak, illetve védettnek és ha az erdőben kirándul, akkor milyen állattal találkozhat össze egy véletlen folytán. A tájékoztatásban, információ átadásban és általában véve az edukációban a szakembereknek nagy szerepe van.

A tájékozottság nagy előny

A Miskolci Állatkertben mindhárom kutyaféle ragadozót megtekinthetjük, a farkast, az aranysakált és a vörös rókát is, amelyeknek vadonélő példányai hazánkban megtalálhatóak – mondta Veress Tamás, a Miskolci Állatkert gyűjteményi vezetője. Ezek jellemzőit, hasonlóságait és különbözőségeit is megfigyelhetik a látogatók. Hiszen van alaki jobban, más pedig kevésbé tájékozott, de pont az a cél, hogy megismerjék az állatokat az emberek – tette hozzá a szakember. Az a tapasztalat, hogy a távolabb élő, egzotikus állatokat általában jobban ismerik, mint az őshonos magyar fajtákat, mert érdekesebbnek gondolják. Éppen ezért az a feladatuk, hogy bemutassák és megismertessék azokat a fajokat, amelyekkel akár a Bükk erdeiben is találkozhatnak a látogatók. Ezért is fontos a környezetvédelmi, zoopedagógiai tevékenységük. Sajnos a felnőttek esetében is gyakran előforduló probléma, hogy alapvető tévedéseket vétenek bizonyos állatok meghatározásánál. Ennek egyik legszemléltetőbb példája, hogy sokszor összekeverik az őzt és a szarvast. Ismeretterjesztő célú rendezvényeken és a közösségi médiában is sokat kommunikálnak annak érdekében, hogy szakmailag megalapozott információhoz jussanak az érdeklődők – tudatta a gyűjteményi vezető.

Fotó alapján azonosítja

Sokszor indokolatlanul szólnak bele az emberek a természet rendjébe, pedig azt jó lenne mindenkinek tudnia, hogy mikor mit tegyenek vagy ne tegyenek. Például nem minden őzgida árva, amelyet egyedül, az anyja nélkül találunk, mert sokszor halálos ítélet számára, ha hazavisszük magunkkal – hangsúlyozta Lehoczky Krisztián, a Mályi Madármentő Állomás vezetője. Minden állat, amely Magyarország területén él, az a Magyar Állam tulajdona, nem azé, aki megtalálja. Még akkor is, ha nem védett fajról van szó, nincs jogunk kiemelni az élőhelyéről. Ha sérült az állat, vagy veszélyben van, akkor pedig a megfelelő szakembert kell értesíteni, semmiképpen nem szabad önhatalmúlag cselekedni vagy magunkhoz venni szakértelem nélkül az adott példányt. Engedéllyel rendelkező mentőhelyen vagy állatkertben lehet ilyen állatot tartani hazánkban – emelte ki Lehoczky Krisztián.

Majd hozzáfűzte, az ő tevékenysége főleg madarakra és kis emlősökre vonatkozik, ezért leginkább ilyen ügyekben kap megkeresést. A leggyakrabban fészekből „kiesett” rigó fiókák miatt riasztják, holott 90 százalékban ezek az állatok nem szorulnak mentésre, hiszen fészekhagyó korban vannak, vagyis nincs teendő – tudta meg a boon.hu. Persze vannak olyan esetek, amikor tényleg szükséges az emberi beavatkozás, ezért a faj beazonosításához a madármentő mindig fotót kér a megtalálótól, hiszen nem biztos, hogy az illető jól felismeri az adott állatot.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában