A magyar gazdaság az újraszervezés küszöbén

Előadást tartott a magyar gazdaság aktuális kihívásairól dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) 65. küldöttgyűlésén. Vázolta, hogy Magyarország a gazdasági reorganizáció szélén áll, mert az orosz-ukrán háború és az azt követő uniós szankciós politika okozta energiaválság a gazdaságpolitika, benne a fiskális és monetáris politika összehangoltságán át az iparpolitika újjászervezését igényli az infláció letörésének érdekében.

Jobban érinti

"A kormányzat átmeneti unortodox gazdaságpolitikai lépései segítséget jelentettek a gazdaság életben tartásában, ennek köszönhetően tudtunk 2022-ben is 4,6 százalékos GDP növekedést felmutatni, amit a kormány hatható beavatkozása - gazdaságvédelmi intézkedései - nélkül nem tudtunk volna elérni" – mondta. Az elnök szerint a nyugati világ számos államával szemben Magyarországot jobban érinti és terheli az orosz-ukrán háború, a szankciós politika és annak következményei. Az egymást követő válságok kezelésben pedig a kamarai hálózatnak 2022-ben is jelentős szerepe volt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara  a területi kamarákra támaszkodva folyamatosan tájékoztatta a döntéshozókat a vállalkozói igényekről, és számos naprakész javaslatot fogalmaztak meg a gazdasági szereplők érdekeiben. Ilyen volt például a helyi adók felezése és befagyasztása, a KATA módosítás, a munkába járási költségtérítés összegének emelése, a hitelmoratórium, a kamatstop vagy az energiaszolgáltatók erőfölényének letörése, hogy csak egy párat említsünk. A kamarai javaslatok döntő többsége értő fülekre talál és meg is jelenik a törvényi szabályozásokban és a támogatások kialakításában. A legfontosabb támogatási intézkedések közül kiemelte a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programot, az ágazati támogatásokat a turizmus-vendéglátás szektorban, a falusi kisboltoknak nyújtott támogatást a Magyar Falu Program keretében - sorolta az elnök.

Energiapolitika

A következő időszakban a monetáris és a fiskális politika mellett az energiapolitika határozza majd meg a gazdasági folyamatokat, enélkül nem lehet sikeres a gazdaságpolitika. Dr. Parragh László átmenetileg helyes megoldásnak tartja a piackorlátozó, unortodox gazdaságpolitikai intézkedéseket, az árak és kamatok állami rögzítést, azonban az infláció elleni harcban a hosszú távú unortodox monetáris politikai szemlélet nem arányos az inflációt visszaszorítani képes eredményével, valamint a hitelezés és a beruházások visszafogásával. "Be kell látni, hogy az energiaválság egyik legfontosabb következményeként az infláció világszerte magasan jár, ezt kivédeni belföldön nagyon nehéz, a kormány intézkedései az év második felében meghozzák a kellő hatást az infláció visszaszorítása terén" –fogalmazott. A kialakult válsághelyzetben a kormány „satuféket nyomott” az állami kiadások területén, amit az önkormányzatok és az építőipar érez meg leginkább. A beruházások újbóli beindításához pedig alacsony kamatkörnyezetre van szükség, amit a Széchényi Kártya tud biztosítani a jelenlegi gazdasági helyzetben. Viszont a kialakult magas inflációs gazdasági környezet már a koronavírus előtti időszakban elindult, a Covid alatt pedig elmaradt, és a kielégítetlen kereslet elkezdte fűteni az inflációt, amit a hirtelen jött nyersanyagár-emelkedés, amely minden termékre kihatott, további magasságokba repítette. Ezen a megkésett és folyamatos kamatráta-emelés már nem tudott érdemben segíteni. A ma irányadó 18 százalékos kamat inkább a gazdaságot fogta vissza, mint sem az inflációs nyomást tompította volna - hangsúlyozta az elnök.

Átmeneti állapot

A jelenlegi technikai recesszió csak egy, maximum két-három negyedévi átmeneti állapot a magyar gazdaságban, ahonnan jószerével ismét repülőrajtot vehet a gazdaság. Idén az év egészében sikerül elkerülni a tényleges recessziót, és mintegy 1,5 százalékkal bővülhet az ország GDP eredménye. A jelenlegi gazdasági kihívásokra dr. Parragh László megoldási javaslatként fogalmazta meg egyebek közt a munkaerőtartalék felszabadítását, a bérek reálértékének megőrzését, és az élethosszig tartó tanulást, valamint a hazai termelékenység javítását a hozzáadott érték növelésén keresztül. "A világszintű geopolitikai változásokra pedig azonnali válaszokat szükséges adni, meg kell teremteni, annak a lehetőségét, hogy ha elül a vihar, akkor híd legyünk kelet és nyugat között. A veszélyekből lehetőséget kell kovácsolni, de ehhez összefogás kell a gazdasági szereplők között. Ebben az együttműködésben van fontos szerepe a jövő gazdasági kamarájának, a digitalizáció erősítésében, a vállalkozói kultúra javításában, valamint a generációváltás elősegítésében" - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara  elnöke.

A megyei aktuális gazdasági kérdésekről Bihall Tamás, a BOKIK elnöke beszélt. Elmondta: a GDP-t illetően a megye sem maradt el az országos átlagtól, és nem tapasztalható jelentős gazdasági visszaesés. Megtorpanás, bizonytalanságok vannak, de működik az ipar, működnek a szolgáltatások, a kereskedelem és a vendéglátás - hangsúlyozta. Ez utóbbiban a húsvét várhatóan csúcsot fog rajzolni, a foglalások alapján. A munkaerőkereslet a foglalkoztatás növekedése mellett is növekszik a legkülönfélébb munkakörökben. A megyében jelentős munkaerőkereslet van, mely egyelőre megoldásra vár. Csakúgy, mint az energiaszolgáltatási szerződések ügye, melyeket a cégek többsége biztonsági okokból megkötött az elmúlt év végén, és bár az árak lejjebb mentek, egyelőre  nincs mód a szerződés módosítására - fejtette ki többek között a BOKIK elnöke. A beruházások az állami visszafogások ellenére működnek, a nagyvállalatok fejlesztései szintén, egy-két esetben újraélesztések is történnek. A megye egész területén tapasztalhatunk hasonlókat - hangsúlyozta. Encs környéke például az autópálya miatt élénkül meg, melyet az ingatlanárak megduplázódása is mutat.