Tombolt a szél

2023.02.09. 11:30

Rekordokat döntött az idei téli időjárás

Az Észak-magyarországi régió időjárása jelentős mértékben hozzájárult a szélsőséges jelenségekhez.

Detzky Anna

Fák dőltek országszerte a viharos szél miatt

Fotó: Pezzetta Umberto

Az elmúlt időszakban rövid idő alatt több extrém időjárási jelenség követte egymást hazánkban, különösen az Észak-magyarországi térségben. Kezdődött január végén az áradással, folytatódott múlt héten az orkán erejű széllel, kedden pedig mínusz 25 Celsius fokot mértek a Bükkben. A szélsőséges időjárás okairól érdeklődtünk az Országos Meteorológiai Szolgálat miskolci irodájában.

– Régen is lehetett tapasztalni szélsőséges időjárási jelenségeket, ezért direkt módon ezek most sem magyarázhatók közvetlenül a klímaváltozással. Viszont az intenzitásuk, a mértékük és gyakoriságuk fokozódik, ahogy változik a légkör. Az idei nagyon enyhe télhez és a hirtelen jelentős csapadékmennyiséghez is valószínű, hogy hozzájárul a globális felmelegedés – jelentette ki Kovács Attila, az Országos Meteorológiai Szolgálat miskolci meteorológusa.

Fél milliméterrel több eső

Több mint százhúsz éves januári csapadékrekord dőlt meg idén.

– 2023 januárja országos átlagban a legcsapadékosabb 1901 óta, a 80,9 milliméter csapadékával, megelőzve az 1915. januárt is, amikor 80,4 milliméter csapadék hullott. Ebben a legfontosabb befolyásoló tényező az áramlási rendszer iránya: az egész hónapra délnyugati áramlás volt jellemző. Többször alakultak ki olyan helyzetek, amikor sorozatban mediterrán ciklonok érkeztek hozzánk és azok az ország középső sávjában rakták le „csapadék-terhüket”. A mi Észak-magyarországi térségünkben kifejezetten sok eső esett és pótlódott a talajban az a nedvességhiány, ami a tavalyi rendkívüli aszályos időszakban kialakult. A délnyugati és a középső országrészben többfelé 100 milliméter feletti csapadékösszeget mértünk, a hegyvidékeken pedig 150 milliméter körüli összegek is előfordultak. Sopron és Szeged környékén azonban kevesebb, 40 milliméter alatti csapadékösszeg volt. Szerencsére pusztító árvíz sehol nem alakult ki, az árhullám viszonylag hamar elvonult – mondta a meteorológus.

Mínusz 25 fok a Bükkben

A Bükkben mért hidegrekordot rendkívül hideg helyszínen, egy töbör alján regisztrálták.

– A mínusz 25 Celsius fok ritka Magyarországon, de az idei enyhe télen különösen azt. Ezt a hőmérsékletet a tél eddigi leghidegebb időszakában mérték kedden reggel 6-kor, amikor a magasban is hideg levegő volt fölöttünk. Viszont fontos megjegyezni, hogy ez egy lokális mérés, olyan helyszínen, a Bükk-fennsíkon a Vörösmeteor-töbörben, ahol a legnagyobb hideg tud kialakulni. Tehát a mérés eredménye kifejezetten a töbör hőmérsékletére vonatkozik, ami egy mély gödör, nem pedig egy nagyobb területet jellemez. Ezen a helyen egy magán mérőeszközt helyeztek ki és az adatot a MeteoPont.hu oldal tette közzé. A mínusz 10 Celsius fok körüli reggeli hőmérséklet, ami a lakott területeken volt mérhető, télen nem számít ritkának. Inkább az a furcsa, hogy az idei télen ilyen hideg légtömeg eddig nem, hanem csak most érkezett a Kárpát-medencébe. A talaj is elkezdett megfagyni, ami abból a szempontból jó hír, hogy a mezőgazdasági kártevők elpusztulnak ilyen időben – magyarázta a szakember.

130 kilométer per órás szél

A különböző hőmérsékletű légtömegek találkozása okozza a szelet.

– A közeljövőben enyhülés várható, csak ez a hét lesz még hideg. Már a hétvégétől enyhül az idő, erősödik a felmelegedés és a nap is kibukkan. Szombaton és vasárnap lehet kevés vegyes halmazállapotú csapadék, havaseső, hó formájában. A korábban havat hozó felhők Miskolcra nagyon kis mennyiségű csapadékot hullattak. Debrecenben például még most is 4 centiméter hó van, ott a múlt pénteki csapadékhullámból 7-8 centiméter hó hullott. A havat hozó légörvény hátoldalán zúdult be hazánkba az a sarkvidéki eredetű légtömeg, mely helyenként orkán erejű szelet, sokfelé nagy károkat okozott, de különösen a Dunántúl középső és déli részét sújtotta. A levegő mozgását, így a szelet végső soron a hőmérsékletkülönbség okozza, amely szélsőséges esetben akár ilyen mértékben is föl tud gyorsulni. A legerősebb széllökést a Bakonyban, az 599 méter magasan található hegytetőn, a Kab-hegyi műszer regisztrálta: 130 kilométer per órát, ami országos szélrekordnak számít – tudatta Kovács Attila.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában