Interjú Varga Judit igazságügyi miniszterrel

2023.01.05. 20:00

Vissza kell adni a Diósgyőri vár régi fényét

A Diósgyőri várról, a Miskolci Egyetem sikereiről, és az uniós pénzekről is beszélt hírportálunknak Varga Judit igazságügyi miniszter.

Csákó Attila

Fotó: Guerini-Temesi Melinda Aliz

A kitűzött célt elértük – így jellemezte lapunknak az uniós pénzek megszerzése kapcsán folytatott egyeztetés végeredményét Varga Judit igazságügyi miniszter. Rámutatott arra is, hogy a kondicionalitás eljárás nagyon jól leplezte le a háttérben megbúvó rossz szándékokat. Egy több mint 12 éve tartó szappanopera lezárását láthatjuk most. Az Európai Parlamentben kirobbant korrupciós botrány kapcsán azt mondta: most akasztják a hóhért, amely intézmény nemrég mondta ki hazánkról, hogy nem demokrácia és nem jogállam. Ezeket a nevetséges rágalmakat csak még nevetségesebbé teszi a nemrég kibukott korrupciós ügy- húzta alá a miniszter. A felújítás alatt álló diósgyőri vár négy tornyának rossz állapotát firtató kérdésre pedig azt felelte: Az Orbán-kormány kiemelt projektként tekint a diósgyőri vár rekonstrukcióját, biztos benne, hogy meglesznek a források a munkálatokra. Varga Judit úgy látja, hogy a Miskolci Egyetem alapítványi működésének pozitív hatása már látszódik, például a „Műszaki tudományok” kategóriában ismét a világ legjobb 450 egyeteme között találni.  

Hosszú ideje tart Brüsszellel a „szkanderozás” az uniós pénzek megszerzése kapcsán. Nemrég egyezség született. Mennyire lehetünk elégedettek?  

Úgy gondolom, hogy a kitűzött célt elértük. Aláírtuk a helyreállítási tervet, a bizottság pedig jóváhagyta az operatív programokat, így jöhetnek az uniós források. A bizottságnak még akadt pár kérése, melyeket március végéig végrehajtunk.  

Milyen a párbeszéd?  

A konstruktív párbeszéd fennáll továbbra is, jó az együttműködés. Végig ez jellemezte a tárgyalásokat is. Ők összeírták a javaslataikat, mi tisztáztuk, hogy miből nem engedünk és kötöttünk egy kompromisszumot a vállalásokról. Ők pedig elfogadták a lépéseinket.  

Rossz szándékok 

Mi hozta meg a sikert: az, hogy az elvárások teljesítése terén Magyarország sokat tett, és/vagy a diplomáciai lobbizás, más tagállamok meggyőzése, „mellénk állítása”?  

A mostani megállapodás egy hosszú és embert próbáló tárgyalási folyamat eredményeként jött létre. A tárgyalások lezárását átfogó egyeztetés-dömping előzte meg öt hónapon keresztül. Rengeteg videókonferenciát és számos megbeszélést tartottunk a bizottsággal, bőven a százat is meghaladta a köröztetett és egyeztetett intézkedési tervezetek száma. Az elmúlt hónapokban az Igazságügyi Minisztérium munkatársai rengeteg plusz munkaórát tettek bele abba, hogy ezek a tárgyalások sikerrel záruljanak. Büszke vagyok a kollégáimra és az általuk elvégzett munkára, amely jól mutatja a magyar közigazgatás patrióta hozzáállását, elkötelezettségét és magas szintű tudását. A tárgyalások sikeres lezárása érdekében szeptemberben jómagam is diplomáciai nagyüzembe kezdtem. Vezető uniós és európai politikusokkal találkoztam Brüsszelben, Prágában, Párizsban, Madridban és Lisszabonban. Pár nap leforgása alatt összesen 25 ilyen találkozót bonyolítottunk le, melyeken sikerrel mutattam be a magyar vállalásokat, amelyek partnereink figyelmét is felkeltették. 

A jövőben mennyire lehet számítani hasonló brüsszeli lépésekre? Mit tehetnek ez ellen? 

A kondicionalitás eljárás nagyon jól leplezte le a háttérben megbúvó rossz szándékokat. Választóvonalat húzott azok között, akik politikai zsarolóeszközként próbálták azt alkalmazni és azok között, akik valódi párbeszédre törekedtek. Azt se felejtsük el azért, hogy egy több mint 12 éve tartó szappanopera lezárását láthatjuk most. Kezdődött Tavaressel, folytatódott Sargentinivel, jogállamisági aggályokkal, 7-es cikkelyes eljárással. Több mint 10 éven keresztül senki, semmilyen fórumon nem tudta elmondani, hogy konkrétan mi a problémája, de jól jött a baloldalnak, hogy van mivel támadnia a legerősebb keresztény-konzervatív kormányt Európában. Az igazságtalansággal szemben mindig fel fogjuk venni a kesztyűt. 

Fotós: Guerini-Temesi Melinda Aliz

Magyarország sosem hagyta magát

Lát esetleg összefüggést a hazánk ellen folytatott brüsszeli balliberális vezetés megnyilvánulásai, lépései és az illegális migráció elleni hatékony magyar fellépés, valamint a gyermekvédelmi törvény között? 

Már Brüsszelben sem tudják letagadni, hogy bizony a karakán magyar álláspont a migráció, a gyermekvédelem, a vírus elleni védekezés, vagy éppen a háború kérdésében mindig összefüggésben volt a hazánk ellen indított boszorkányüldözésekkel. Magyarország sosem hagyta magát. És a legtöbbször jobb válaszokat adtunk a jelenkor veszélyes kihívásaira, mint az európai és brüsszeli elitek. Ez is nyilván zavaró lehet a buborékban. De mi, itt a kormányban azt vállaltuk, hogy meg fogjuk védeni a magyar embereket, a családokat, a magyar gyermekeket és a határainkat. Ezekből az elveinkből sosem fogunk engedni. 

Akasztják a hóhért  

Brüsszel miért csak szavakban támogatja az uniós bővítést? Például – a feltételek jó részének megfelelő - Szerbia parkolópályán álldogál a felvétel kérdésében. 

A magyar kormány és a magyar emberek Európa jövőjével kapcsolatos álláspontja a bővítés felé mutat. 12 éve kitartóan érvelünk amellett, hogy hátráló és fogyatkozó Európa helyett bővülő Európára van szükség. Erős nemzetállamok erős Európájára. Az EU bővítése létkérdés nemcsak Magyarország, de egész Európa számára is, ezért mi követeljük a leghangosabban, hogy a nyugat-balkáni országok minél hamarabb az Európai Unió tagjává váljanak. De ugyanebből a megfontolásból álltunk ki Románia és Bulgária schengeni felvétele mellett is. Ukrajna kapcsán pedig érdemes elmondani, hogy tavasszal Magyarország az elsők között támogatta Ukrajna tagjelölti státuszát, amely nyilván erős gesztusértékkel bírt az uniós tagállamok részéről egy háborút elszenvedő ország irányába. 

Mit szól ahhoz, hogy az Európai Parlament (EP) baloldali alelnökét és másokat bilincsben vittek el a minap korrupciós botrány miatt? Mennyire lehet „pókerarccal” tárgyalni úgy, hogy közben a brüsszeli vezetés vagy egy nagy tagállam vezetőjének múltját korrupció-gyanús ügyek árnyékolják be? 

Az Európai Parlament most hatalmas problémákkal küzd, egy gigantikus korrupciós botrány hullámai temetik most maga alá ezt a baloldali többségű uniós intézményt. Szerintem eddig sem gondolta senki, hogy az EP egy szent hely lenne. Most akasztják a hóhért. Azt az intézményt, amely mindig is a legjobbnak és legtisztábbnak gondolta magát. Amelynek baloldali többsége mindig a legaljasabb vádakkal illette azokat a tagállamokat és kormányokat, akik mertek szembemenni a fősodorral. Nemrég az EP mondta ki Magyarországról, hogy nem demokrácia és nem jogállam. Ezeket a nevetséges rágalmakat csak még nevetségesebbé teszi a nemrég kibukott korrupciós ügy. 

Tanács a baloldalnak

Mi a véleménye arról, hogy a magyar ellenzék számos tagja folyton-folyvást Brüsszelbe vagy máshová a világba rohangál szapulni a magyar kormányt? 

A magyar baloldalnak ez időpazarlás, szponzoraiknak pedig pénzkidobás. Hiszen a guruló dollárok sem értek semmit áprilisban a népakarattal szemben. Annyit tanácsolnék az újévre a magyar baloldalnak, hogy szeressék jobban a hazájukat, mint amennyire gyűlölik a jobboldalt és a kormányt. 

Beszéljünk a szűkebb szülőföldjéről, Miskolcról, Diósgyőrről! Ilyen feszített munkatempó, brüsszeli utak mellett marad ideje hazajönni? 

Miskolc és Diósgyőr nekem sosem szűnt meg az otthonomnak lenni. Amikor időm engedi, kihasználom, hogy a gyerekekkel is hazalátogassunk, meglátogassuk a szüleimet. Mindig feltölt, ha hazajöhetek. 

Úgy tudom, szíve csücske a diósgyőri vár. Vannak, akik kritikával illetik a fejlesztést, hogy Disneyland lesz belőle. Hogy látja? 

A vár rekonstrukciója az egyik legnagyobb volumenű és egyik legfontosabb turisztikai fejlesztés most Magyarországon. A diósgyőri vár évszázadokon át szolgálta a hazát, most itt az idő, hogy visszaadjuk neki régi fényét. Egy nagyon különleges történelmi örökségünkről van szó, amit fontos, hogy megőrizzünk. 

Lesz pénz 

A diósgyőri vár négy tornyának állapota nem megfelelő, amit a tervek 2017-es elfogadásakor nem lehetett látni. Erre kér a városvezetés kétmilliárdot. Lesz pénz? 

A kormány kiemelt projektként tekint a diósgyőri vár rekonstrukciójára. A projektet régóta követi figyelemmel Kiss János képviselőtársam, aki pedig elkötelezett Diósgyőrért és remekül tudja becsatornázni a miskolciak akaratát kormányzati szinten is. Jánost régóta ismerem, tudom milyen eltökélt, biztos vagyok benne, hogy meglesznek a források a vár rekonstrukciójának befejezésére. 

Diósgyőri vár | Fotós: Ádám János

Ön a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítványi működés előnyei már látszódnak országosan? Mik ezek? 

Az alapítványi működéssel az egyetemi közösség maga határozhatja meg a saját jövőképét. Nem könnyű feladat, hiszen nemcsak a felsőoktatási szférában kell versenyeznie, hanem az ipari és vállalati együttműködésekért, a közös kutatások elnyeréséért is. Az alapítványi egyetemek finanszírozása egy keretmegállapodás alapján történik, a források egy részét teljesítményhez kötötten biztosítja az állam. Szigorú teljesítménymutatókat kell teljesítenünk, például folyamatosan javítanunk kell a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyünkön, aktívan részt kell vennünk a kutatásokban, olyan kutatási tevékenységet kell folytatnunk, amely valós hozzáadott értéket képvisel.  

Az egyik legpatinásabb alma mater 

Hogy áll e tekintetben a Miskolci Egyetem?  

Örömmel mondhatom, hogy a „műszaki tudományok” kategóriában ismét a világ legjobb 450 egyeteme közé helyezte a Miskolci Egyetemet a felsőoktatási intézményeket rangsoroló brit Quacquarelli Symonds tavaly tavasszal, ezzel az előrelépéssel pedig minőségi támogatáshoz jutott az intézmény a magyar állammal kötött finanszírozási szerződés alapján. A magyar műszaki értelmiség generációinak a Miskolc Egyetem az egyik legpatinásabb alma matere, és sok évtizedes munka áll az oktatási kultúra mögött, melynek köszönhetően a Miskolci Egyetem nemzetgazdasági jelentőségű oktatási műhellyé válhatott. Ebben a körben a hagyományoknak értéke van, de a hagyomány azonban nem „állóvíz”. 

Mennyire kell megújulni? 

Bármerre nézünk, azt tapasztaljuk, hogy nincs hagyomány újítás nélkül. Az újító szemléletnek viszont meg kellett jelennie az intézményi struktúrában is. A tudásvagyonnal az intézmény a saját versenyképességét erősíteni tudja. Tavaly ősszel egy gyártásra és automatizálásra fókuszáló országos szakkiállításra a Miskolci Egyetem az ország „egyik leginnovatívabb egyetemeként” kapott meghívást. Megtisztelő értékelés, ami vitathatatlanul sok feladattal jár.  

A gazdasági szereplők és az egyetem együttműködésének milyen pozitív hozadéka lehet?      

Biztosak lehetünk abban, hogy a jövő innovációs versenyében még inkább döntő szerepe lesz ennek a szoros, kölcsönösen előnyös együttműködéseknek. Célunk a hazai műszaki, gazdasági és természettudományos tudás további gyarapítása, amire közösen kell törekednünk a régió fejlődésének elősegítéséért.

Fotós: Guerini-Temesi Melinda Aliz

Aktív alakítók 

Miért lehet hatékonyabb az ilyen formában működő egyetem, mint a hagyományos modell? 
Az egyetemek szerepe a világban gyökeresen megváltozott. Nem csupán a tudás bázisai, hanem a mindennapjaink aktív alakítói. Az egyetemi kutatók munkáján is múlik, hogyan tudjuk meghatározni nemzeti érdekérvényesítésünket, legyen szó gazdasági, társadalmi, kulturális, jóléti kérdésekről.  

Akkor nemzetstratégiai kérdés is az egyetemek teljesítménye? 

Igen, a magyar kormány ezért tudatos befektetésként kezeli. A történelem során már többször bebizonyosodott, hogy a válsághelyzetekből az innováció és a magas hozzáadott értékű fejlesztések jelenthetik a kiutat. Ebben pedig a hazai felsőoktatásnak, így a Miskolci Egyetemnek is kiemelkedő a szerepe.  

Nemzetgazdasági szempontból milyen jelentős projektek zajlanak az intézményben?  

December elején zárult például egy kétéves kiválósági program a Miskolci Egyetemen, amely a hazai, felszín alatti természeti erőforrások hatékony és környezetbarát kihasználását, valamint társadalmi-gazdasági hasznosítását térképezte fel. A nyersanyagkutatástól az energiabiztonság kérdéskörén át az önellátás fokozásához szükséges technológiák fejlesztéséig számos témakört ölelt fel a program.  ősszel indult el az a hároméves projekt, amelyben egyedül a Miskolci Egyetem nyert magyarországi egyetem közül a körforgásos gazdaság témájában kiírt európai uniós pályázaton, és két nemzetközi rangsorokon kiváló helyeken szereplő európai egyetemmel dolgozhatunk együtt. Arra is büszkék vagyunk, hogy nemzetközi minősítést kapott az a földtudományi mesterképzési szak, amelyet a Miskolci Egyetem három másik európai egyetemmel közösen dolgozott ki olyan nyersanyagkutató szakemberek képzésére, akik kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, innovatív kutatómódszereket alkalmaznak, ugyanakkor vállalkozási készségekkel is rendelkeznek. Stratégiai fontosságúnak tekintjük a fenntarthatóság kérdését, ezért is tagja a Miskolci Egyetem a jó gyakorlatok megosztására, a szorosabb együttműködésre és a közös akciók szervezésére létrejött Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformjának. A fenntarthatóság társadalmi fenntarthatóságot is jelent.  

A Miskolci Egyetemnek a régió fejlesztésében milyen szerepe lehet?  

Fontos szerepe van a régió fejlesztésében, a fiatalok képzésében, a munkavállalók továbbképzésében, az ipari igények kiszolgálásában. Éppen ezért a Miniszterelnökség Területfejlesztési Hivatala stratégiai partnerségi megállapodást kötött az egyetemmel, melynek keretében az intézmény részt vesz a régió stratégiai fejlesztési koncepciójának és programjainak kidolgozásában, az elkészült programok véleményezésében és értékelésében.  

A Miskolci Egyetem a tudás mellett mennyire lehet a közösség campusa is. 

Ez a közös erő mutatkozott meg abban az összehangolt karácsonyi jótékonysági adománygyűjtésben, amelyben az egyetemi polgárok sorsközösséget vállaltak a régióban élő rászorulókkal. És ezt az erőt, energiát érezte az Amerikai Egyesült Államok nagykövete is a Miskolci Egyetem, aki azt mondta, hogy elmélyítjük a kapcsolatokat a budapesti nagykövetség és a Miskolci Egyetem hallgatói-oktatói között. 

Nyelvvizsgáért plusz pont  

Mit gondol arról, hogy a diploma megszerzéséhez nem kell nyelvvizsga?  

A nyelvtudásnak kiemelt jelentősége van. Nem csak azért, mert egyre több angol nyelvű alap- és mesterképzés elérhető a Miskolci Egyetemen, hanem azért is, mert nemzetközi környezetben tanulhatnak a hallgatóink. Nemzetközi kutatási projektekben vehetnek részt, külföldi ösztöndíjak, részképzések állnak rendelkezésre, és folyamatosan növekszik a nemzetközi hallgatók létszáma. Angol nyelvű klub is működik a Miskolci Egyetemen, és önálló Idegennyelvi Oktatási Központot alapítottunk, ahol a hallgatók heti két alkalommal ingyenes kurzusokon vehetnek részt. A hallgatók idegennyelv ismerete kiemelten fontos. Az egyetem vezetése intenzív tanfolyamokkal, célirányos szakmai belső nyelvvizsgára felkészítéssel bővíti a nyelvi képzéseket. A hallgatóknak a szaknyelvet tudniuk kell használniuk már a képzési idő alatt is, ezt a képzési lehetőséget erősíteni kívánja a Miskolci Egyetem a hallgatók számára. 

A nyelvvizsga megléte a jövőben ér majd plusz pontot a felvételinél?  

Igen.  

Tavalyelőtt és tavaly is nőtt az egyetemi oktatók bére. Idén mire számíthatnak? 

Az alapítvány kuratóriumának az intézmény vezetésével egyöntetű álláspontja, hogy a magas színvonalú teljesítmény alapja a minőségi munkavégzés, amit az egyetem színvonalas működéséhez hozzájáruló tehetséges, motivált és elkötelezett munkatársak valósítanak meg. A biztonságos működéssel és az egyetem üzleti stratégiájával, céljaival összhangban a szervezet hosszú távú érdekeinek megfelelően az egyetem egységesen 2023 január 1-jétől 10 százalék alapbérfejlesztést hajt végre, azaz ennyivel nő a munkatársak bére.  

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában