Jósvafőn kellettek a homokzsákok. Szerencsére kitelepítésre nem volt szükség

Nagyjából másfél héttel ezelőtt jelentős csapadék esett környékünkön, ami szinte valamennyi vízfolyást megduzzasztotta. A Sajó mellett a kisebb patakok is kiléptek a medrükből, amelyek lakott területen belül veszélyeztették az ingatlanokat. A határmenti Jósvafőn most már visszatérő jelenség az áradás, amely most is komoly feladat elé állította az önkormányzatot, valamint a helyi közösséget.

Szabályozták a tavat

– Amikor három napon keresztül egyfolytában esik, az emberekkel együtt elkezdjük figyelni a patakot. Amikor Jósvafőn közlekedünk, akkor vagy mellette haladunk, vagy keresztezzük – fogalmazott érdeklődésünkre Jóna Gábor, Jósvafő polgármestere. – Ezúttal is így tettünk, de nem csak Jósva-patak mozgását néztük, hanem a környező vízfolyásokat is. Szlovákia felől a Kecső, valamint a Ménes-patak magasabb szinten volt, a Baradla-barlang irányából érkező víz azonban alacsonyabban maradt. Szerencsére a tavat egy zsilip segítségével lejjebb tudtuk engedni, talán ez volt a legfontosabb.

Megvédték a házakat

Merthogy a Jósva-patak számára a meder így is kicsinek bizonyult, a felgyülemlett hordalék és a korábbinál jóval nagyobb aljnövényzet hatására a befogadóképessége gyorsan elérte a határát. Az előző napok alapos felkészülésének köszönhetően azonban a nagyobb bajt sikerült elkerülni.

– Az a legfontosabb, hogy az árvíz miatt senkit nem kellett kitelepíteni – folytatta Jóna Gábor. – Két utcában, hat lakóingatlannál helyeztük el homokzsákokat, amelyek egyértelműen hasznosnak bizonyultak. Ha viszont a 2010-es áradással kellett volna szembenéznünk, akkor legalább harminc jósvafői családi házat veszélyeztetett volna az áradás. Sajnos most már tendencia, hogy a víz rendre megnehezíti az életünket. Nem öt, vagy tízévente, hanem minden esztendőben számolni kell ezzel a problémával.

Engedélyt kaptak

A jósvafői polgármester azt is kiemelte, hogy a folyamatos takarítás mindenkit megnyugtatna. A patakok viszont állami tulajdonúak, ezért az önkormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy ezt a feladatot elvégezze. A természetvédelmi területen nem tudnak és nem is akarnak munkagépekkel kárt okozni, azt viszont szeretnék, ha a lakosság biztonságban élhetne.

– Régebben sokkal hevesebb voltam, a falu érdekében hamarabb összevesztem bárkivel, mint manapság – ismerte be a kilenc éve regnáló, és még mindig csak 31 esztendős Jóna Gábor. – A helyzet megoldása érdekében most már betartom a hivatalos utat. Szerencsére a patak belterületi takarítására idén engedélyt kaptunk. A helyiekkel együtt, kézi erővel, családi nap keretében fogjuk a munkát elvégezni, de bízom benne, hogy ugyanez megvalósul a külterületen is. Sokkal nyugodtabban lennénk, ha esőzések idején nem kellene a patakot állandóan figyelni.