2023.01.05. 11:02
Egy piszkos hólabda tűnt fel a Bükki Csillagdánál
Utoljára a Neander-völgyi ember láthatta ezt a rendkívül hosszú keringési idővel rendelkező égitestet.
Akár március végéig is látható lehet a Föld-közelbe érkező, tavaly felfedezett üstökös, amelyet jelenleg a Bükki Csillagda távcsövével lehet megfigyelni.
– Derült idő esetén január elején közepes távcsövekkel és hamarosan szabad szemmel is látható lesz az eddig nem ismert C/2022 E3 (ZTF) katalógusjelű üstökös. Egy automata csillagászati megfigyelőrendszer fedezte fel 2022 márciusában, amikor a Jupiter pályáján tartózkodott – mondta Romenda Roland miskolci csillagász. – Február elején kerül Föld-közelbe, mintegy 42,5 millió kilométerre tőlünk, amikor a legfényesebb lesz az égen. Eleinte homályos pacaként lesz látható, mivel egyelőre a csóvája sem hosszú, de később kifényesedik. Lehetséges, hogy távcsővel még márciusban is megfigyelhető marad. Ez azért is nagy dolog, mert utoljára 2020-ban a NEOWISE-üstökös haladt el bolygónk mellett. Ilyen fényes üstökösök átlagban 10-15 évente fordulnak elő az égbolton. Léteznek ezek között rövid periódusúak, amelyek 10-100 évente visszatérnek. Viszont vannak olyanok is, amelyek a legkülső Plútó bolygótól négyszer-ötször távolabb, nagyon elnyújtott ellipszis pályán keringenek a Nap körül. A szóban forgó is ezek közé tartozik, 50 ezer éves a periódusa, így legutoljára az ősember csodálhatta meg az égen.
Piszkos hólabda
Az üstökösök a naprendszer peremén születnek az ottani kőzettörmelékből és gázokból.
– Az automata csillagászati rendszerek lényege, hogy űrtávcsövekkel folyamatosan figyelik az égboltot. A megfigyelés célja, hogy kiszűrjék a Földre potenciálisan veszélyes égitesteket, de mellesleg újakat is felfedeznek. Az üstökösöket pedig úgy kell elképzelni, mint az űr piszkos hólabdáit, bár csak részben állnak vízjégből. Az anyagukat fagyott gázok is kiegészítik. A napsugárzás hatására ezek elkezdenek párologni, amiből kialakul az üstökös csóvája. Ez, amikor kimerül, már jóval kisebb aktivitást mutat. Hosszú idő után az üstökösök kisbolygókká szelídülnek. A keringésüket az indítja be, hogy a hozzájuk legközelebb eső csillagok gravitációs hatása megzavarja őket. Némelyikük egyetlenegyszer tér vissza, mások többször is megfordulnak a csillagjuk körül – magyarázta a csillagász.
