Így bukott el a szavazáson a húskombinát helyére tervezett vegyigyár

Barnamezős beruházásként épített volna etil-acetát-gyárat egy budapesti beruházó. A miskolci közgyűlés együntetű nem választ adott rá.

Szaniszló Bálint

Fotó: Ádám János

Etil-acetát-üzem építését tervezte a volt miskolci húskombinát területén a Mátraholding Gazdasági Tanácsadó Zrt. A beruházó – mint a miskolci közgyűlésen már nyáron tárgyalt munkaanyagból kiderül – a lehetséges helyszínek közül azért választotta Miskolcot, mert a városnak és környékének kedvezőek az adottságai, kiemelkedőek a logisztikai lehetőségek, és a térségben több vegyipari üzem is működik, így a szakhatóságoknak jelentősebb tapasztalatai vannak a vegyipari beruházásokkal kapcsolatban.

A tervezett etil-acetát-üzem barnamezős beruházásként képzelték el, hiszen a volt húsfeldolgozó üzem területén épülne fel. A beruházás során a területen meglévő épületváz felhasználásával irodai és szociális blokk, a technológiához kapcsolódóan pedig új csarnoképületek, tárolótartályok és tűzivíztároló készült volna.

A területet nyugatról a Fonoda utcai iparterület, délről és északról erdősávokkal elválasztva vasútvonal, illetve a Sajó folyó gátja, keletről pedig mezőgazdasági területek határolják. A vasútvonal és az M30-as közelsége miatt a város fontos potenciális fejlesztési területéről van szó. Az autópálya mintegy 3 kilométerre van, és lakóterületek érintése nélkül elérhető.

Már akkor is kételyek voltak

A miskolci közgyűlés már hónapokkal ezelőtt tárgyalta a vegyi gyár ügyét, akkor a képviselők a városvezető frakció vezetésével arról döntöttek, hogy a beruházás előkészítésének zavartalansága érdekében az „egyéb ipari-gazdasági zónából zavaró hatású ipari-gazdasági zóna övezetbe” sorolják át az érintett területet. A technológia nagy magasságú építményeket (3 méter magas lepárlótornyokat) igényel, ezért szükséges volt a megengedett legnagyobb építménymagasság 16 méterről 35 méterre növelése. Szintén az előkészítés érdekében a területet kiemelt fejlesztési övezetté sorolták át.

Az akkori közgyűlésen a FideszKDNP-frakciócsoport nevében környezetvédelmi aggályokat vetett fel Molnár Péter: „Egy beruházás nagyon fontos a város számára, de ebben az esetben egy veszélyes üzemről van szó. Nincs messze például a Sajó folyó és a város szennyvíztisztító telepe. Közel vannak a lakott területek is. Nem vagyunk nyugodtak egy ilyen beruházás miatt. Nyugodtabbak lennénk, ha kezünkben lehetnének az előzetes hatástanulmányok, és azok birtokában mondanánk igent az előterjesztésre” – fogalmazta meg.

Veres Pál polgármester elmondta, hogy szigorú környezetvédelmi előírásokat kell teljesítenie a beruházónak. „Csak előkészítésről van szó, a hatóság szigorúan vizsgálni fogja a feltételeket” – hangsúlyozta.

Varga Andrea alpolgármester hozzátette: „A lehetőséget adjuk meg, hogy elinduljanak a vizsgálatok, készüljön az előzetes hatástanulmány, hogy aztán megismerhessük, milyen gyárról is van szó. Utána lehet dönteni a konkrét beruházásról.”

Fordult a kocka

A legutóbbi közgyűlésen, amikor újabb döntéseket kellett hozni, fordult a kocka. Varga Andrea alpolgármester már jelezte, hogy nem egyszerűen egy technikai kérdésben kell állást foglalnia a közgyűlésnek. „Ez egyben értékválasztás is. A város klímasemlegességet választott, és minden döntésével ezt kellene támogatnia. A klímaszerződés előkészítése folyik. Már az előkészítések során tudatosan kell döntenünk. A projekt révén a környezetre veszélyes tevékenység folyhat. Valós veszély lehet” – mondta, majd arra kérte a képviselőket, hogy mindezt vegyék figyelembe a döntéskor, mérlegeljék a döntés súlyosságát.

Dr. Nagy Ákos, a Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői már korábban elmondták, hogy vannak kétségeik. „Éppen ezért az aggályokat kellene tükröznie az előterjesztéseknek. Ezt nem látjuk.” Barta Gábor (Fidesz) is több szempontból aggályosnak nevezte a tervezett létesítményt. „Az etil acetát nem feltétlenül mérgező, de a gyártási folyamat veszélyes. A környezetbe juthatnak a veszélyes anyagok. Közel van a Sajó. Ráadásul 30 méter magas építményekről van szó, amelyet nem lehet megfelelően eltakarni. Én nem javaslom a gyár megépítését.”

A szavazáskor valamennyi a közgyűlésen jelenlévő – szám szerint 23 – képviselő nemmel szavazott, azaz egységes véleményt alkotott a vegyi gyár ellen.

Az etil-acetátról

– Az etil-acetát a karbonsavészterek közé tartozó szerves vegyület. Színtelen folyadék, jellegzetes szaggal. Az iparban oldószerként használják.
– Gyengén poláris oldószer, amely illékony, viszonylag nem mérgező és nem higroszkópos. Lúgok hatására könnyen hidrolizál ecetsavra és etanolra. A folyamatot – a szappanfőzéshez hasonlóan – elszappanosításnak nevezzük, hiszen az etil-acetát és a szappanfőzéshez használt zsírok és olajok is észterek.
– Az etil-acetátot úgynevezett Fischer-észterezéssel állítják elő, ecetsav és etanol reakciójával, általában savas katalizátor – például kénsav – jelenlétében. Előállítható acetaldehidből is alumínium-etilát katalizátorral.
– Főként oldószerként és hígítóként alkalmazzák olcsósága, kevéssé mérgező volta, valamint szaga miatt. Gyakran használják például áramköri lapok tisztítására és egyes körömlakklemosókban is (utóbbi célból az aceton és acetonitril is elterjedt). A kávébab és tea koffeinmentesítését is ezzel az oldószerrel végzik.
– Mivel csak néhány műanyagot old, ezért műanyagok tisztítására, zsírtalanítására is használható (például műanyag ablakkeretek).
– Legnagyobb mennyiségben a lakk-, festék- és ragasztógyártásban használják. A világ etil-acetát-termelését becslések 1,5-2 millió tonnára teszik.
– Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz. Súlyos szemirritációt okoz. Álmosságot vagy szédülést okozhat. A bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.