Csak pár ezer forint, de életeket menthet

A tél közeledtével egyre többször találkozhatunk a hírekben a szénmonoxid mérgezés fogalmával. Bár hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy baj általában csak másokkal történik, nem szabad, hogy egy ilyen könnyen elérthető és megfizethető berendezés hiánya – mint a szénmonoxid vészjelző – életeket követeljen vagy veszélyeztessen.

Még mindig gyakran fordul elő mérgezés

Az elmúlt évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen harminchárom alkalommal vonultak a hivatásos tűzoltók szén-monoxiddal összefüggő eseményhez. Nyolc helyszínen összesen húszan sérültek meg, ketten pedig életüket vesztették, mert nem volt az otthonukban szén-monoxid-érzékelő, tudtuk meg Dojcsák Dávidtól, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjétől. Hozzátette: idén eddig huszonöt hasonló beavatkozásra volt szükség a mérgező gáz miatt, azonban megállapítható, hogy egyre többen használják az életmentő szén-monoxid-érzékelőt. Munkájuk során a kollégáik huszonkét ingatlanban tapasztalták, hogy a lakók rendelkeznek ilyen eszközzel, ennek köszönhetően kevesebb volt a sérülés is (egy helyszínen hárman sérültek meg). A szén-monoxiddal összefüggő balesetek nem csak a fűtési időszakban, hanem azon kívül is előfordulnak, hiszen sok háztartásban még a régebbi típusú, nyílt égésterű, gázüzemű vízmelegítők biztosítják a használati meleg vizet – részletezte Dojcsák Dávid. Rámutatott: fontos kiemelni, hogy nem csak a gázüzemű fűtőeszközök esetében jelenthet problémát a szén-monoxid, hanem minden olyan fűtőberendezés esetében, amely az épület belső helyiségeiből használja fel az égéshez szükséges oxigént. Ezek a nyílt égésterű fűtőberendezések. Ez a színtelen, szagtalan, mérgező gáz a tökéletlen égés, a rossz állapotú, vagy rosszul kivitelezett kémény, illetve a karbantartatlan, vagy meghibásodott fűtőberendezés használata során halmozódhat fel a lakótérben. Megbízhatóan csak speciális mérőműszerekkel illetve szén-monoxid-érzékelővel mutatható ki, ezért a biztonságunk érdekében célszerű ilyen érzékelőt használnunk – húzta alá a szóvivő.

A szellőzés hiánya veszélyes lehet

A számos pályázati lehetőségnek és az egyre környezettudatosabb szemléletnek köszönhetően felújításoknál gyakran cserélik a tulajdonosok a nyílászárókat is. Az új modellek pedig már szinte hermetikusan zárják le otthonunkat, ami egyrészről komfortosabb hőmérsékletet, másrészről viszont elégtelen légutánpótlást eredményez. Az új ablakoknál ugyanis már nincs meg az a korábbi légbeáramlás, ami mondjuk egy fakeretes ablaknál jelen volt, így, ha a nyílászáró korszerű, de a fűtést még nyílt égésterű készülékkel biztosítjuk, könnyedén veszélybe sodorhatjuk magunkat. Fontos tudni, hogy szénmonoxid a szénalapú tüzelőanyagok (gáz, szén, olaj és a fa) tökéletlen elégése során keletkezik. Ebből adódóan már látható, hogy szinte bármely nem megfelelően működő berendezés – melynek például eltömődött a füstelvezetője – veszélyforrás lehet. Ilyenek a konvektorok, kályhák, nyílt égésterű gázkazánok, vagy gáz vízmelegítők, a fa-, olaj- vagy széntüzelésű fűtőtestek. Ezekben az esetekben mindenképpen érdemes otthonunkat szénmonoxid riasztóval ellátni. A fosszilis tüzelőanyagot égető berendezések rendszeres karbantartásával, szervizelésével, és szénmonoxid vészjelző telepítésével viszont nagyban csökkenthető ez a kockázat.

A lakásban lévő por és a pára szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit, és gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szénmonoxid keletkezésének. Kifejezetten javasolt a gázfogyasztó-berendezéseket évente szakemberrel felülvizsgáltatni. A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus hőterhelés, lerakódások), emiatt az említett keresztmetszet-szűkületek előbb-utóbb óhatatlanul kialakulhatnak. Ezért elengedhetetlen azok rendszeres ellenőrzése. Gyakori, hogy a szellőzőrácsokat takarékossági szempontok miatt letakarják, ami roppant veszélyes. Fogadjuk meg a régi tiltó táblák tanácsait: a szellőzőnyílások eltakarása tilos és életveszélyes! - olvasható a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának az oldalán.

Nem mindegy, hova tesszük

Sokan azt gondolják, hogy csak a drágább szénmonoxid-érzékelők hatásosak. A tény azonban az, hogy évről-évre vizsgálják a piacon lévő termékek hatékonyságát. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság már bevizsgálta az idei termékeket, és listát is készített a megbízhatóságukról, ezt a Katasztrófavédelem által összeállított lista is megerősíti. A listából kiderül, hogy nem mindegyik érzékelő felel meg az Európai Uniós szabványoknak. Az elhelyezésre figyelni kell! A telepítéskor minden esetben figyelembe kell venni, hogy a szénmonoxid fajsúlya hasonló, mint a levegőé, azonban mivel égési folyamat következtében képződik, így melegebb a környező levegőnél, azaz a mennyezet felé jelenik meg koncentráltabban. Fürdőszobákban a magasabb páratartalom miatt nincs jellemző áramlási irány. A vészjelző elhelyezése kritikus fontosságú lehet. 

Egy nem megfelelően elhelyezett szén‐monoxid vészjelző nem tudja időben jelezni a veszélyt. Ideális esetben minden olyan helyiségben célszerű alkalmazni, ahol tüzelőberendezés található. A hálószobákba és azokba a helyiségekbe, ahol sok időt szoktunk tölteni, mindenképpen szükséges. Kis alapterületű helyiségeknél (például garzonok esetében), melyek jórészt egyetlen lakótérből állnak, a vészjelzőt a tűzhelytől a lehető legtávolabb, de az ágyhoz a lehető legközelebb kell elhelyezni. 

Ha megszólal az érzékelő, a szellőzés hatékonyságának növelése érdekében nyissunk ki minden ajtót és ablakot! Fejezzük be az összes tüzelőberendezés használatát, és ha lehetséges, kapcsoljuk ki őket, valamint tárcsázzuk a 112-es segélyhívó vonalat.