Mit kellene tenni?

2022.11.26. 15:30

A svéd nagykövetet érdeklik a térség gondjai. A miskolci tudóstól megtudta, mi a baj

Szabó-Tóth Kinga informális ebéden vett részt a diplomatával. A társadalmi problémák is terítéken voltak.

HE

Szabó-Tóth Kinga

Fotó: Bujdos Tibor

A magyarországi svéd nagykövet, Dag Hartelius rezidenciáján járt Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének intézetigazatója. Informális ebéd keretében beszélt meghívott szakértőként a hátrányos helyzetű településeken élők problémáiról, a nehézségekről, az ezzel kapcsolatos kutatásairól, tereptapasztalatairól. Az ebéden részt vett az ír, a holland, a norvég és a finn nagykövet is, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt európai projektmenedzsere.

Nyitott ember

– Nyolc-tíz évvel ezelőtt már járt a svéd nagykövet a Miskolci Egyetemen – idézte föl Szabó-Tóth Kinga. – Akkor élénken érdeklődött az Észak-magyarországi régió helyzete iránt. Az itt élő hátrányos helyzetű emberekről, a romákról és romaprogramokról kérdezett. Az adatokat ő is ismeri, hiszen azok nyilvánosak, sokkal inkább a tereptapasztalataimra volt kíváncsi és a térségben futó programokra, hiszen az intézetünk nagyon sok projekt közreműködője. A nagykövet tud ezekről, épp ezért, amikor az egyetemen járt, egy szociológussal szeretett volna beszélni. Olyannal, aki jól ismeri a térség társadalmi helyzetét. Akkor én voltam az a szociológus, és azóta is időről-időre találkozunk. Dag Hartelius rendkívül nyitott ember. Évek óta hazánkban él. Mélyen megérintik a társadalmi kérdések. Köztudott, hogy Svédország nagyon érzékeny a szociális problémákra. Ezzel kapcsolatos információkkal láttam el, és kérdezte, hol lehetnek beavatkozási pontok. A nagykövet jól ismeri hazánk társadalmi és politikai életének szereplőit, velük jó viszonyt ápol. Ugyanúgy a Magyar Vöröskereszttel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, valamint a gazdasági élet képviselőivel. Így ha valahol segíteni kell, és forrásokra van szükség, akkor tudja, kihez kell fordulni. Azt is fontos tudni, hogy a svédek nagyon erősek a civil szervezetek működtetésében, így rajtuk keresztül is hatással tud lenni a társadalmi folyamatokra – jelezte az intézetigazgató

Nem hozott változást

Kérdeztük tőle, kutatásai megadták-e a választ arra, hogyan lehet megoldani a mélyszegénységben élő társadalmi rétegek problémáit. Mint fogalmazott, ha tudná a biztos megoldást, akkor ez már nem lenne kérdés.

– A mélyszegénységben élő, többé-kevésbé roma közösségekről van szó. A jelenlegi kutatások eredményeiből és a projektek hatástanulmányaiból azonban kiderül, hogy egyes területekre ugyan sok pénz érkezett, de az mégsem hozott semmilyen változást az ott élők életében. A projektindikátorok viszonylag könnyen teljesíthetők, a papír sok mindent elbír, azonban a hatásvizsgálatok, a Tárki kutatása és a saját tereptapasztalataim is azt bizonyítják, hogy a projektek sokszor nem hozzák meg a várt eredményt. Ennek oka lehet, hogy általában nagyon nehéz motiválni a mélyszegénységben élő embereket, hogy részt vegyenek a munkában. A célcsoport tagjai nem homogén massza, hanem heterogén közösség attól függően, mennyire motiváltak a tagjai, milyen lehetőségeik vannak, és hogy hogyan gondolkodnak saját helyzetükről. Ha egyáltalán gondolkodnak ezen. Sok esetben csak rövid távú céljaik vannak, ami a szegénység szubkultúra jellegzetessége. A megoldást talán az jelentené, ha fókuszálnánk arra, hogy egy-egy közösség meglehetősen heterogén. Erre kellene reagálni, de többféleképpen. A másik probléma, hogy az esélyegyenlőséget segítő projektek párhuzamosan futnak, sokszor nem is tudunk a másik szervezetről, amelyik hasonló programot indított. Tehát különféle szervezetek párhuzamosan tevékenykednek egy-egy területen. Ezeket nem hangolja össze senki, és ezért a programok nem erősítik egymást. Újabb komoly probléma a szakemberhiány. Régiónkban óriási hiány van gyógypedagógusokból és szociális munkásokból. Az elindított programok pedig egymás elöl szipkázzák el a szakembereket. Többek között ezeket is ismertettem a svéd nagykövettel. Valamint felhívtam a figyelmét a Miskolci Egyetem szakembereinek a munkájára. Ugyanis Miskolc két szegregátumában is folynak felmérések, szociológiai kutatások – jelezte Szabó-Tóth Kinga.

Külföldi szakemberek

További problémaként említette, hogy azt is érzi, igaz a mondás: senki sem próféta a saját országában. Sokszor tapasztalta ugyanis, hogy helyi problémák orvoslására külföldi szakembereket hívnak, abban bízva, hogy ők megoldják a gondokat. Azonban nem tudják megoldani, hiszen nem ismerik az adott térség helyi sajátosságait.

– Azt látom, hogy a településvezetők nem veszik igénybe a térség szakembereinek a tudását. Sokszor nem hallgatják meg az egyetem képviselőit sem, akik pedig bizonyítottan értik a dolgukat. A polgármesterek általában együtt mozognak egyik vagy másik politikai oldalon, és ha a megyei politikai vezető nem mondja, hogy el kell menni egy adott eseményre, akkor saját elhatározásból nem vesznek részt rajta. Csak egy példa erre: a Kreatív Régió elnevezésű program keretében olyan applikációt fejlesztünk telefonra, ami a térségi turizmust élénkíti. A települések vezetői azonban sokszor ezzel kapcsolatban sem motiváltak, ami óriási probléma – állapította meg végül az intézetigazgató.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában