Túrázás

2022.10.03. 17:00

Útirajz nagy Magyarország emlékeiről

A történelmi Magyarország osztrák határán 350 kilométert járt be a nyugalmazott közgazdász.

Detzky Anna

Dr. Cserhalmi Dorottya

Fotó: Bujdos Tibor

Ismeretterjesztő kötetben foglalta össze utazásait dr. Cserhalmi Dorottya a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület felkérésére, az Országhatár túramozgalom keretein belül. Könyvét „Nyomkeresés a Magyar Királyság határán Ausztriában” címmel az egyesület és a Baross Gábor Vasutas Nyugdíjas Klub közös szervezésében mutatták be szeptember közepén Miskolcon, a Vörösmarty Művelődési Házban.

Saját fotóival illusztrálta

Az Országhatár túramozgalom első kiadványaként jelent meg az útleírás, a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület kiadásában az idén május 30-án, a kötetet Batár Zsolt Botond, az egyesület ügyvezető elnöke ajánlja. A mozgalom a kiegyezéskori Magyar Királyság határain fellelhető emlékhelyek felkeresését és megismertetését tűzte ki célul. A szerző Szlovákia és Ausztria jelenlegi határától indult a szlovén határ irányába 350 kilométeren. A kötet gazdag történelmi, földrajzi, kulturális, néprajzi adatokat és a szerző fotóit tartalmazza.

Megkedvelteti a túrázást

– Az első kötetbemutatóm június 1-jén, Nagykőrösön, a nemzeti összetartozás napja alkalmából volt a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület székhelyén. A másodikat Újpesten tartottam egy vasutas művelődési házban széleskörű érdeklődés mellett – sorolta dr. Cserhalmi Dorottya. – Mivel régóta jó barátok és szomszédok vagyunk Szabóné Nagy Júliával, a Baross Gábor Vasutas Nyugdíjas Klub elnökével, megkért rá, hogy náluk is tartsak egy bemutatót. Közgazdász a végzettségem, de tíz évig a MÁV főkönyvelője voltam. Egy évvel nyugdíjba vonulásom után, 2016-tól kezdtem el intenzívebben utazgatni Svájcba egy nyugdíjas túracsoporttal. Kirándulni viszont már gyermekkoromtól szeretek. Először a Facebook-oldalamon írtam le, hogy merre jártam, ami az ismerőseimnek nagyon tetszett. Így keresett meg Batár Zsolt Botond és kérte, hogy kapcsolódjak be az Országjáró túramozgalomba. Szívem szerint Svájcról írtam volna, de mivel ott nincsenek történelmi határaink, ezért Ausztriát választottam. Zsoltnak az volt a kérése, hogy dokumentációszerűen írjam meg a könyvet, amit térkép és fotómellékletekkel láttunk el. Egyébként pedig az volt a cél, hogy múltidézés mellett kedvet csináljon a túrázáshoz is.

Kevés magyar maradt

Bejárta a nagy Magyarország Ausztriára eső határát a Dunától a Lendváig.

- Igyekeztem mindig előre felkészülni, hogy hol lehetnek magyar emlékek, amelyeket többségében szépen rendben tartanak. Egyébként nagyon kevés eredendően kinti magyar maradt. 2,4 százalék az arányuk a jelenlegi Burgerland területén. Felsőőr az egyik magyar központ ott. Sikerült megismerkednünk a helyi magyar református egyházközség néhány tagjával, akik összesen 1500-an vannak. Bár a többségük nem régen költözött ki Ausztriába, vagy Szombathely környékén lakik és átjár oda dolgozni. Maga a lelkész is kisvárdai. Később kiderült, hogy a magyarok másfelé is elkalandoztak még a kiegyezés előtt. Úgyhogy a barátaimmal Alsó-Ausztriába, Stájerországba is ellátogattunk. Itt a legérdekesebb talán a sárfenéki uradalomban tett látogatásunk volt, amikor a soproni Maderspach Kommandóhoz csatlakoztam. Ők is azzal foglalkoznak, hogy a magyar emlékeket járnak be nagy lelkesedéssel. A déli szakaszt a koronavírus miatt már idén áprilisban gyalogoltam be célirányosan. A következő terület pedig, amit vállaltam az a Dráva mente – osztotta meg a szerző.
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában