Tíz éve építik a hidat falu és város között

„2011-ben kezdődött. Nem sokkal előbb vettünk fiammal együtt egy kis parasztházat Borsodgeszten”, meséli lapunknak Kmeth Jolán, aki Budapestről költözött a településre. S bár villamosmérnök az eredeti foglalkozása, oly sokat tett a magyar kultúráért, hogy munkásságát nemrégiben a Magyar Kultúra Lovagja címmel ismerték el. „Megkezdtük a felújítását, mert nagyon ráfért. Közben gondolkodtunk, mit is kezdjünk vele. Egyszerű hétvégi ház legyen vagy költözzek is oda? Hiszen nyugdíjas voltam már akkor is!” 

Kmeth Jolánékban további kérdések is sorjáztak: nagy a telek, jó a levegő, vannak a faluban  népi építészeti emlékek, hidak, templom, és  nyomokban még él a hagyományos paraszti gazdálkodás és szőlőművelés. Talán táborokat kellene csinálni, kialakítani egy vegyszermentes gyümölcs- és kertkultúrát, háztartást?

Kétféle híd

Aztán arra jutottak, hogy először hidat kell építeni, mert egy időszakos patak medre elzárja a közúttól a bejárást a telekre. Ebből kiindulva kezdtek tovább gondolkodni, hogy a nagyváros és a kis falu, és egyáltalán a „város és falu” között is hidat kell már építeni. 
„A városban kissé talán lenézik a falusiakat, pedig a globalizációs társadalmi helyzet éppen nem követendő, ahogy a vegyszeres, egyszerhasználatos műanyag  világ sem. A falu meg ne szégyenkezzék állandóan, és ne kicsinyhitűsködjön! Hiszen vannak itt még követendő hagyományos értékek bőven”. 

Kmeth Jolán a táncházmozgalmak elindítására és virágzására gondol, arra, hogy a város merített a falusi értékekből és lassan hozza vissza azokat a falura. „A falu éppen most akar kidobni értékes tárgyakat, szokásokat, mert az hiszi csak az a trendi, ami a városon van. A fiatal falusi tehetségek, akik már közép-, vagy pláne felsőfokú képzettséget szereznek, mind ott hagyják a falut. Az meg sorvad”.
Így jött tehát az ötlet, hogy „hidat” kellene építeni a két közösség közé, azaz a két különféle típusú és értékrendű településforma, főleg az ott élő emberek között.

Kisfesztivál a településen

Így hozták létre a Falu-Város Baráti Találkozókat (FAVÁBA-t) és 2011-ben meg  is rendezték az első ilyen találkozót 3 napos kisfesztivál keretében. A baráti kör nagy része a budapesti FÉSZEK Egyesület tagságából jött össze, az anyagiak az egyesület szűkös költségvetéséből, magántámogatásból, nagyon ritkán kis pályázati pénzből. Amikor még Budapesten élt, rendszeresen szerveztek maguknak alkalmakat évtizedes barátaikkal, ezek között volt zenés- és kulturális csemegék, volt, hogy ők maguk énekelgettek, mindezek nem kerültek sokba. Valami hasonlóban gondolkodtak a Falu-Város Baráti Találkozók kapcsán is.

„A rendezvények során számos híres személyiséget hoztunk el Borsodgesztre fővárosi színvonalú előadásokkal, kiállításokkal, tudományos és művészeti műsorokkal. Előadást tartott itt például dr. Prokopp Mária művészettörténész professzor emerita, dr. Kovács László Dezső műegyetemi tanár, Faragó Laura Kossuth-díjas énekművész-mesemondó, dr. Farkasinszky Tibor őstörténész, híres barlangkutatók, dr. Kmeth Sándor, a természetgyógyászat kandidátusa. A falu részéről előkerültek a borsodgeszti nóták, meg szerveztem a borsodgeszti asszonykórust is, akik 2012-től minden évben szép műsorral készültek. Elmaradhatatlan volt Boncsér Gábor borsodgeszti gyökerekkel rendelkező népzenész és társai  szombat esti zenéje, nótája. És 2013-ban feltártam a gyönyörű borsodgeszti kézimunkákat, amely egy csodálatosan gazdag kézimunka-kiállítás megrendezésére sarkallt. A kézimunkákhoz kapcsolódó népszokások bemutatásával pedig 2021-ben  eljutottam a Kárpát-medencei néprajzi gyűjtők népművészeti kiállítására is. Közben más egyéb pályamunkák is létrejöttek borsodgeszti gyűjtéseimből, míg 2022-ben egy könyvet jelentettem meg Haza vágyom csendes kis falumba címmel”.

Most volt a tizedik

Az idén szeptemberben tartották meg a jubileumi 10. Falu-Város Baráti Találkozót. Csak egy kis ízelítő a gazdag programból: először az ősök hitvilágáról és törvénykezéséről (ezen belül az Aranybulláról) szóló előadásokat hallgathattak meg  Fónyad  Csaba, Dibáczi Enikő kutatók, valamint dr. Emri Ágnes jogász előadásában. A második napon íjász-versennyel folytatódtak a programok a falubeliek és városiak közös vetélkedésével. Az aznapi főműsor Csobaji Zsolt, kolozsvári gyökerekkel rendelkező budapesti festőművész „Kalotaszegi templomok és tájak” című kiállításának ünnepélyes megnyitójával kezdődött, majd „A Dalnok és a Költő” címmel Fábián Zoltán folkrock énekes és Thököly Vajk szilágysági költő műsora következett. A program fontos része volt a bordsodgeszti bortúra is. „A menetet Tóth Lajos pincetulajdonos vezette és az élen kísérte Boncsér Gábor és zenekara. A Pinceparton az utolsó pincénél pedig Tóth Lajos Zoltán polgármester saját főzésű babgulyással várta az érkezőket. A pincelátogatások, a jó borok, a babgulyás és a jó zene felettébb jó hangulatot keltett és majdnem éjfélig marasztalta a résztvevőket” – számolt be a történtekről Kmeth Jolán, aki maga volt a programok szervezője.

A 10. Falu-Város Baráti Találkozó vasárnap a szomszédos Vatta községbe való autós kirándulással folytatódott, ahol a résztvevők megtekintették a település nevezetességeit és Kőmíves Tibor történész vezetésével megismerkedtek a falu történetével. A falu híressége volt Szemere Bertalan, családja és felmenői lakhelyei, portái, valamint a templomok meglátogatása után után eljutottunk a kastélyig, amelyben iskola működik. Vatta másik híres szülöttje Padányi Viktor történész, csak egy kis tábla jelzi emlékét, szülőházát.
Az idei, jubileumi rendezvény is sikeresen zárult.