Megfigyelés

2022.10.02. 15:30

Kamera a munkahelyen szabályosan

A munkahelyeken ma már egyre gyakoribb a kamerarendszerek működtetése, amelyek többek között vagyonvédelmi, biztonsági, őrzési célokat szolgálnak. Alkalmazásuknak azonban nagyon szigorú szabályai vannak, amelyekről a BOKIK szakértőjét Bujtor Gyula munkajogi szakjogászt, adatvédelmi szakértőt kérdeztük.

Pap Gyula

Nem mindegy, hová kerülnek

Fotós: Pesti Tamás

Miért téma ez most?

Napjainkban egyre inkább elterjedt, hogy a munkáltatók egy adott munkaterületet optikai vagy audiovizuális eszközökkel módszeresen, automatizált módon megfigyelnek. Ennek célja elsősorban a vagyonvédelem vagy az emberi élet és egészség védelme. A kamerák felszerelése képi vagy audiovizuális információk gyűjtésével és megőrzésével jár, amelyek a megfigyelt területre belépő összes személyt érintik. Ami különösen aktuálissá teszi ezt a témát az az, hogy a GDPR (általános adatvédelmi rendelet) hatályba lépése óta az adatvédelmi előírások jelentősen szigorodtak. 

A munkahelyi videó megfigyelőrendszerek üzemeltetése számos személyiségi jogi, adatvédelmi és -kezelési kérdést vet fel. A kamerás megfigyelésre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása pedig súlyos bírságot is eredményezhet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szakemberei az ellenőrzéseik során a legtöbb esetben szabálytalanságokat találtak ezen a területen, és éltek a bírságolási jogkörükkel. A büntetések elkerülésének egyetlen módja tehát ezeknek a rendszereknek a jogszerű alkalmazása.

Hogyan lehet jogszerűen használni a kamerákat a munkahelyen?

A kamerával történő megfigyeléséről külön jogszabály nem rendelkezik. E kérdésben elsősorban a GDPR (2016/679 (EU) rendelet), az Infotörvény és a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény (Szvtv.) szabályait kell figyelembe venni. Célszerű a 3/2019. számú EU iránymutatást a személyes adatok videoeszközökkel történő kezeléséről tanulmányozni, valamint a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyve is tartalmaz ide vonatkozó előírásokat. Az Szvtv. korábban meghatározta, hogy mely adatkezelési célok érdekében lehetett elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni. Ezek a következők voltak: az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem. A törvény módosításával az adatkezelés felsorolt céljai, továbbá az adatkezelés időtartamára meghatározott maximális időkorlát kikerült a jogszabályból. Most már mind a kettőt az adatkezelő, esetünkben a munkáltató jogosult meghatározni.

Melyek a legfontosabb alkalmazási szabályok?

Fontos, hogy a munkáltatók az elektronikus megfigyelőrendszert alap esetben magánterületen alkalmazhatják, illetve nem alkalmazható kamera olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, étkezdében, mosdóban, illemhelyen sem. Nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg. Jogellenesnek tekinthető az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása.

Hová helyezhetők a kamerák?

Kamerás megfigyelés esetén a munkáltatónak jól látható helyen – például porta, teherbejárat, ügyfelek számára nyitva álló terület –, jól olvashatóan figyelemfelhívó jelzést kell elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak. Emellett adatkezelési tájékoztatót kell közzétenni a megfigyelés céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának időtartamáról, az üzemeltető személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről. Nem elég tehát egy „kamerával megfigyelt terület” piktogram kihelyezése.

Bujtor Gyula munkajogi szakjogász, adatvédelmi szakértő 

Az ellenőrzés, a bírságolási gyakorlat mennyire szigorú?

A NAIH bírságolási gyakorlatában nem ritka, hogy olyan munkáltatót, adatkezelőt büntet meg, aki rendelkezik adatvédelmi és kamera szabályzattal egyéb GDPR dokumentumokkal, azok azonban nem felelnek meg az adatvédelmi előírásoknak. Az egyik esetben a hatóság a munkáltató által felszerelt 23 kamerát egyenként vizsgálta, és ezek közül a határozatban tételesen felsorolt, szabálytalanul üzemeltetett kamerák miatt bírsággal sújtotta az adatkezelőt. Így nem nyugodhatnak meg azok, akik rendelkeznek GDPR dokumentumokkal, esetleg van adatvédelmi tisztviselőjük is, de az adatkezelési gyakorlatuk nem felel meg a követelményeknek. Érdemes tehát részt venni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ebben a témában szervezett rendezvényein, hiszen az információ ebben az esetben pénzt ér.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában