„Az egyes számú szabály az, hogy a gödör alján hagyd abba az ásást!”

Legutóbb a Mathias Corvinus Collegium miskolci központjában tartott előadást a katonai különleges alakulatok világából érkező Porkoláb Imre, aki évtizedes múlttal rendelkező szervezetfejlesztési, innovációs és rendszerfejlesztési szakember is, miközben az MCC Flow Kutatóintézet vezetője.

A technológiai fejlődés rohamlépteihez nehéz igazodni, miközben az egyre jobban felpörgő, kiszámíthatatlannak tűnő világunkban is szükség van arra, hogy saját magunkat is felkészítsük a változásokra. 

- Fontos, hogy ehhez mi, emberek hogyan tudunk adaptálódni. A rossz hírem az, hogy ez nem is nagyon fog változni. De a jó hír az, és erre fogok módszereket bemutatni, hogy fel lehet készülni egy ilyen világra is. Sőt, az üzenetem az, hogy fel is kell készüli időben – nyilatkozta Porkoláb Imre. - A gond csak az, hogy amikor beüt a krach, kvázi válságban vagyunk, akkor ez már nagyon nehéz. Éppen ezért az úgynevezett rezilienciáról, egyfajta rugalmas ellenálló képességről fogok beszélni, amelyet személyes, vagy szervezeti szinten is fejlesztenünk kell. De arra hívom fel a figyelmet, hogy mindezt még a válság kitörését megelőzően érdemes elkezdeni – tette hozzá.

Bizonytalansági elv

A katonai életből is hozott példát. 

- Amikor például Irakba, Afganisztánba kezdték az amerikai katonákat küldeni, hiába voltak fizikailag jól felkészítve, nagyon sokan PTSD-vel, poszttraumás stresszel, mentális problémákkal jöttek vissza. Akkor jöttek rá a szakemberek, hogy valójában az egész ember felkészítésére kellene koncentrálniuk. Vagyis mentálisan és lelkileg is fel kell készíteni őket azokra a viszontagságokra, amik egy műveleti területen várhatnak rájuk. Amikor régen használtam a VUCA kifejezést, amely egy angol mozaikszó és kiszámíthatatlanságot, bizonytalanságot jelent, mindig azt hitték, hogy ez egy katonai dolog, és én ezzel a hadszíntéren találkoztam. (VUCA: Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous, vagyis változékony, uralhatatlan, komplex és átláthatatlan) A Szovjetunió felbomlása utáni kiszámíthatatlanná váló biztonságpolitikai helyzetet próbálták ezzel leírni, és egy amerikai katonai felsővezetői iskolában találták ki magát a kifejezést, de ma már az üzleti életben is elég gyakran használják. Ez pont azt mutatja be, hogy egy újfajta világban, megváltozott normák szerint élünk.

Miért pont az alvás?

Porkoláb Imre szerint megváltozott körülmények között vagy a válságban érdemes saját szokásainkat is górcső alá venni. 

- Vannak olyan egyéni szokásaink, amelyeknél néha csak pár percet kellene rászánni, hogy kialakítsuk, és ezáltal sokkal jobban tűrjük a viszontagságokat. Olyan alapvető dolgokra gondolok, mint az alvás minőségének a javítása. Vagy hogyan tudjuk a mozgást a mindennapok részévé tenni. Azt hinnénk, hogy ezek nem fontos dolgok. De pontosan ezekkel a pici változtatásokkal is óriási eredményt lehet elérni. Jobban bírjuk majd a gyűrődést, és utána extra vitális energiára tehetünk szert. Ezt az egyik könyvemben, a Vállalati Gerillákban bővebben is kifejtem. A könyvben több száz konkrét tanácsot adunk a feleségemmel, aki egyben szerzőtársam. Ha mindezt áthelyezzük a szervezeti környezetbe, akkor ott is a szokások révén, a rituálék által lehet mozgatni egy csapatot, bizalmat lehet építeni az emberekben, és motiválni lehet őket, amikor kilátástalannak tűnik a helyzet. Úgy gondolom, hogy ezekre a vezetői tulajdonságokra óriási szükség van manapság.

Hagyd abba az ásást!

„Ahogy szoktuk” – ez a verzió a szakember szerint sem alkalmazható válságok idején. Porkoláb Imre szerint „az egyes számú szabály az, hogy a gödör alján hagyd abba az ásást!” 

- Tehát azok a módszerek, amik eddig működtek, nem biztos, hogy a jövőben is alkalmazhatóak lesznek. Épp ezért mindenkit arra bíztatok, hogy egy pici vállalati gerillacsapatot hozzon létre a szervezeten belül, és adjon teret számukra, hogy újszerű dolgokkal kísérletezhessenek. Mi történt például a pandémia idején? Azok a cégek élték túl, amelyek viszonylag gyorsan alkalmazkodtak. Az éttermek például átálltak kiszállításra, vagyis gyorsan át tudták állítani a módszereiket. Azok pedig egészen ügyesek voltak, akik már korábban gondolkodtak erről. Nem kell mindenkinek vállalati gerillának lennie természetesen, de néhány ember gondolkozzon el a szervezeten belül, hogy milyen potenciális problémákkal szembesülhetünk a közeljövőben, és vajon hogyan reagálnánk, ha ezek a szcenáriók bekövetkeznének?

Bizalom

- A másik: meg kell bíznunk az emberekben. Decentralizáltabbá kell tenni a szervezeteket. Ez azt jelenti, hogy fel kell hatalmazni a beosztottakat, az alárendelteket, hogy néha önállóan is döntéseket tudjanak hozni bizonyos keretek között. A vezető feladata továbbra is az, hogy irányt mutasson. Tartsa a lelket az emberekben. Motiválja őket. Teremtse meg a feltételeket, hogy tovább mehessen az élet. Ugyanakkor szerintem az is a kötelessége, hogy hallgasson az embereire, hallja meg amit mondanak, adjon nekik felelősséget. És próbálja meg kommunikálni azt, amit mi katonák úgy hívunk, hogy döntéshozatali tér, amin belül kicsit szabadabban lehet mozogni – hangsúlyozta Porkoláb Imre.

Milyen a jó vállalati gerilla?

- Az a típusú ember, aki elkötelezett a szervezet iránt, ezt lehet látni, mert az ilyen emberek nagyon frusztráltak, ha gúzsba vannak kötve, és tenni szeretnének sokszor egy jó ügy, vagy a szervezet fejlődése érdekében. Megvan persze a problémamegoldás módszertana is. De sokan csak odáig jutnak el, hogy itt valami baj van, nem igazán tudják, hogyan oldják meg ezeket a problémákat. Az MCC-ben, amikor a vezetőképző akadémia képzését újragondoltuk, pontosan ez volt az egyik vezetőelv, hogy hogyan tudunk tehetséges fiatalokat képezni úgy, hogy ezt a szemléletmódot is tanítsuk, és olyan módszereket is adjunk a kezükbe, amivel egy szervezeti változási folyamat élére tudnak majd állni.

Mi az a Flow?

Porkoláb Imre a Flow Kutatóintézet vezetője az MCC-ben. A flow kifejezést először Csíkszentmihályi Mihály pszichológus használta. Ez olyan tudatállapot, amelyben a legjobban érezzük magunkat és a legjobban is teljesítünk. Az intézet az optimális emberi teljesítmény (flow) vezetésfejlesztéssel kapcsolatos elemeinek gyakorlati fókuszú kutatásával foglalkozik, illetve neurobiológiai kutatásokon alapuló fejlesztések segítségével egyénre szabott képzéseket tudnak biztosítani a diákok számára.

– A spiritualitás világából a tudomány segítségével a mindennapok emberének is el kellene hozni ezeket az ismereteket. Az elitsportolók és az elitkatonák világában láttam sok ilyen módszert, és azt is látom a tudomány oldaláról, hogy hirtelen megnőtt az érdeklődés aziránt, amit Csíkszentmihályi Mihály optimális tudatállapotnak, flow-nak ír le. Ez az én olvasatomban a kiégésnek is az antitézise, mert minél többet vagyunk flow-ban, annál valószínűtlenebb, hogy ki fogunk égni, ezért ezzel foglalkozni kell. Az már csak hab a tortán, hogy ebben az állapotban meghétszereződik a kreativitásunk, 500 százalékkal nő a teljesítményünk, és sokkal jobban tudunk tanulni is – összegezte Porkoláb Imre.