Mindig addig megyek, amíg nem születik megoldás! 

Barta Gábor indul a miskolci 3. sz. választókerületben a szeptember 25-ei időközi választáson. A Fidesz-KDNP támogatásával induló jelölt az előző ciklusban már volt önkormányzati képviselő, most - egy kisebb kihagyás után –, újra megméretteti magát.

Sokgenerációs hejőcsabai. Ez a hivatalos jelöltbemutatón is elhangzott. Milyen a kötődése a városhoz, és ehhez a városrészhez?

A családom régi hejőcsabai família, reformátusok vagyunk, vagyis, ha végig megyek a helyi temetőben, akkor nagyon sok sírfelirat valamelyik rokonom emlékét őrzi. Negyedik generációs hejőcsabai vagyok, vagyis már a dédapám is itt élt. Édesapám a Szeretet utca egyik házában született – még bábaasszony segédkezett a világrahozatalában – 1942-ben. A vele szemben lévő általános iskolába járt minden felmenőm, rokonaim és jómagam is. Ezek a gyökereim. Ízig-vérig miskolci, és hejőcsabai vagyok. Ismerem ezt a várost, és ezt a körzetet.

Korábban volt önkormányzati képviselő, azonban nem indult a legutóbbi önkormányzati választásokon. Miért?

2014 és 2019 között voltam önkormányzati képviselő, 2019 januárjában meghalt édesapám. Ez mély nyomott hagyott nemcsak bennem, hanem az egész családban, és nem éreztem azt, hogy az őszi választásokon „teljes mellszélességgel” ki tudnék állni, és százszázalékos munkát tudnék végezni, ezért úgy döntöttem, hogy inkább nem indulok.

Miért pont az időközi választáson indul?

Most jött el a lehetőség, mert úgy érzem, gyógyultak a sebek, akár a családban, akár bennem is. Ambíciót érzek arra, hogy megmérettessem magam, és ez most találkozott az engem felkérő pártszövetség terveivel is.

Gyors volt, hamar összegyűjtette az ajánlószelvényeket. Komoly segítsége akadt?

- Barta Gábor

Minden tiszteletem azoknak az embereknek, barátoknak, ismerősöknek, családtagoknak akik segítették ezt a munkát.
Ugyanakkor azt is látom emögött, hogy az elmúlt majd 3 évben, amikor nem voltam önkormányzati képviselő, akkor sem hanyagoltam el a körzetemet, odafigyeltem az emberekre. Számtalan hívást kaptam, amelyekben segítséget kértek tőlem annak ellenére, hogy nem voltam a hivatalos képviselőjük. Volt, amikor fakidőléseknél, közvilágítási problémáknál, csőtöréses eseteknél igyekeztem gyors megoldásokat keresni, sokszor városi cégek bevonásával.

Miért tartotta fontosnak, hogy így is segítsen lakóhelyén, miközben ahogyan mondta is, nem volt hivatalosan képviselő?

Van egy baráti társaságunk is, amellyel többségében olyan idős embereknek segítünk, akiknek az állapotuk, vagy a helyzetük miatt nincs más lehetőségük. Például megjavítjuk a kerítést, betonozunk, ha kidőlt a kapu, akkor visszahegesztjük a helyére. A hejőcsabai általános iskola kerítését is rendbe hoztuk, aztán lefestettük, de kitakarítottuk a patakmedret is. Ezt barátaimmal együtt több mint 10 éve csináljuk, akkor kezdtük el, amikor még egyáltalán nem voltam képviselő.

2019-ig képviselő volt. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra?

Egész önkormányzati munkám alatt azt tartottam szem előtt, hogy az emberek érdekei érvényesüljenek. Fontosnak tartottam a körzetben lévő óvodák, iskolák, kulturális intézmények ügyeit. Jó példa erre a Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola óvodafejlesztése, vagy akár az általános iskola ügye. Amikor hirtelen olyan sok gyereket írattak be, hogy nem volt elég osztályterem, akkor képviselői keretemből is áldoztam arra, hogy felújítsunk egy tantermet. De volt olyan is, hogy kilobbiztam egy teljes gerincvezeték cseréjét. Mindez a csőtörések miatt vált szükségessé, és a lakossági kérést a szakemberek és a város akkori vezetője, Kriza Ákos is támogatta. Rengeteg közparkot újítottunk meg.

Például?

Az Óra tér létrehozást említhetném, de eszembe jut – a teljesség igénye nélkül – a Gárdonyi Géza Művelődési ház parkrekonstrukciója is, ahol fesztiválokat, színes programokat indítottunk, ez utóbbiak többsége ma már sajnos nem létezik. 

Hogyan értékeli az elmúlt majd 3 évet, amelyben baloldali városvezetés határozta meg Miskolc fejlődésének és fejlesztésének irányvonalait? 

Azt látom, hogy most egyfajta tanácstalan toporgás van, nem tudja a város, hogy melyik irányba induljon el. A régebbi dolgok teljes egészében kikoptak, például nincs Operafesztivál, ahogyan a Kocsonyafesztivál és a Sörfesztivál is megszűnt. Pedig ezeket nagyon szerették a miskolciak, és a turisták. Emellett nyilván fontos, hogy le legyen festve a kerítés és ültessünk bokrokat és fákat, de általában ezeknek a típusú akcióknak városi szinten mélyreható eredménye nincs, és a problémák előbb utóbb felszínre fognak kerülni. Sokan panaszkodnak a megyeszékhely korábban kiváló színvonalat nyújtó tömegközlekedésére. 

Mit lehetne tenni? 

Valóban nagyon jól működő menetrendje volt Miskolcnak. Az emberek időben eljutottak a munkahelyükre, bárhová, és nem volt zsúfoltság. Most viszont nagyon sokan panaszolják, hogy sokat kell várakozniuk, és egy rövid szakaszon is tetemes időbe telik mire A pontból eljutnak B-be, ha pedig lekésik a járművet, akár háromnegyed órákat is álldogálniuk kell a megállóban. Olyan tumultusok és járatkimaradások vannak, amik szinte lehetetlenné teszik a közlekedést.

A városvezetés vissza és a kormányra mutogat, továbbá pénzhiányra hivatkozik.

Rákenni minden problémát erre, azt álságosnak tartom. Tagadhatatlan, hogy a válság érezteti a hatását mindenhol, de nem ilyen mértékben, mint ahogyan a város üzemeltetésének jelenlegi képe mutatja. Biztos, hogy odafigyeléssel, az emberek érdekeinek a figyelembevételével sokat lehetne ezen is javítani. Járatszervezéssel és átcsoportosítással lehetne javítani a mostani áldatlan állapotokon.

Mit gondol arról, hogy a Mivíz állami kézbe kerülhet?

A rendkívüli közgyűlésen is pontosan ez volt a téma, hogy a Nemzeti Közművek fogja átvenni – mint stratégiai fontosságú területet - az ivóvízellátással kapcsolatos ügyeket és cégeket. Mióta a Velünk a város irányítja a várost a korábbi nyereséges városi közmű cég veszteséges lett, számításaik szerint a mínusz az év végére elérheti a 2,4 milliárd forintot. 

Mindez minek tudható be? 

Számos oka lehet, de egyet mondok: néhány hete három napig folyt a Csaba vezér utcában az ivóvíz, voltam a helyszínen. Azt a választ kaptuk a Mivíz szakembereitől, hogy folyamatban van a hibaelhárítás, néhány napon belül elzárják és megszüntetik a hibát. Napi 5-6 csőtörés van a városban – mondták –, így máshol is foglalkozniuk kell a hibaelhárítással. Azt mondják, hogy néhány napon belül, néhány napon belül… Én ezt nem értem! Azért most is zajlanak Miskolcon nagyberuházások. A megvalósuló nagyberuházások tervezési fázisa mind 2019 előttre tehető, akár az Y-hídról, akár a Diósgyőri várról, akár az Ellipsumról beszélünk, de idesorolhatom a Horváth-tető átadását is. Ezek mind 2014 és 2019 között elindított projektek, tehát a Fidesz-KDNP városvezetése álmodta meg és szerzett vagy teremtett rá forrást. Ezek most értek be. Sajnos sok olyan program nem valósult meg, ami viszont nagyon fontos lett volna, ám kikerült a mostani városvezetés fejlesztési tervei közül. Ilyen például - többek között - a közművek ütemezett felújítása is. 

Milyennek látja a város jelenlegi fejlesztési terveit? 

Ha lennének olyan tervek, amelyek hatással lehetnének a város életére, megtartó erejére, kulturális életére, akkor ezeknek az előkészítése rendkívül sok időt venne igénybe, de nem látok most nagyívű, vagy fontos terveket, koncepciókat. Nem látom sem a hosszútávra tervezést, sem a fejlesztési lehetőségek átgondolását és előkészítését. Közösségi tervezés – a városi kommunikációban ugyanakkor sokszor szerepel ez a szó. Sokan elmondhatják véleményüket, ezt ígérik a városvezetők. Van egy bizonyos réteg, akit úgymond belevonnak a város életének a tervezésébe, és ezzel az emberekben olyan érzést keltenek, mintha valóban bevonnák őket. Miközben ezek a programok sem horderejüket tekintve, sem hosszú távú hatásukban nem befolyásolják jelentősen a város és a benne élő emberek életét. Ezek sokszor egyszeri attrakciók, amik aztán véget érnek, és nem lesz gazdájuk.

Kérem mondjon egy példát!

Ilyen a faültetés ügye is, ami nagyon is üdvözlendő, az viszont elszomorító, hogy ezeknek a növényeknek túlnyomó többsége sajnos kiszáradt a nyári kánikulában, mert nem volt kapacitás a frissen ültetett fák locsolására!

Az elmúlt időszak választásait döntő részben a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte. Ez minek volt köszönhető? 

Számomra nyilvánvaló, hogy a baloldali politizálás során sokszor olyan dolgokat próbálnak az emberekkel elfogadtatni, amik egyáltalán nem jó nekik. Sokszor tüntetésekkel, a forgalom akadályozásával akarnak politikai előnyt kovácsolni. Ugyanakkor nem tudnak valós válaszokat adni sok aktuális történésre, például a háborús helyzetre sem.

Az a terep, ahol indul - a 3-as választókörzet - ugyanakkor a baloldalnak kedvezett legutóbb. Mire számít szeptember 25-én?

Szeretném megnyerni ezt a választást, nemcsak azért, hogy újra hivatalosan is képviselhessem az embereket, hanem azért is, mert ismerem Miskolcot és ezt a városon átnyúló sokszínű és nehéz körzetet. Ugyanakkor nincs bizonyítási kényszerem, azt a munkát, amit eddig is végeztem, kizárólag a körzetben élők javára tettem, meglátva azokat a pontokat, ahol javítani kell megfelelő odafigyeléssel és hozzáértéssel. Azt szeretném, hogy látszódjon a fejlődés. Egy önkormányzati képviselőnek az a dolga, hogy az emberekkel folyamatosan kapcsolatban legyen. Nap mint nap kint kell lenni, használnia kell a józan paraszti eszét is, és meg kell látnia például azt is, hogy itt most a buszmegállót kell felújítani, mert nincs rajta tető, elvitte a szél. Számos ilyen és másfajta megoldásra váró helyzet elé kerül az ember. Általában sok oldalról szoktam egy problémát megközelíteni, és mindig addig megyek, amíg nem születik megoldás.