Múltidéző

2022.08.19. 19:00

Miskolcot a bor tette naggyá

Reiman Zoltán sorozata miskolci történetekről: Miskolc, a szőlő és a bor hazája, 2., befejező rész

A szőlőművelés szakaszainak legfontosabbja a szüret. A források alapján ez előbb volt Miskolcon, mint Hegyalján. Bél Mátyás szerint Lukács-napon (október 18.) történt a szüret, persze ez eltérő is lehetett sok esetben. 

A borkészítés módjára egy 1563-ban kelt latin nyelvű panaszból következtethetünk. Azt írja a jobbágy – vagyis a panasz lejegyzője –, hogy 

az szüret idején a szőlőben musttá nyomja ki a szőlőszemeket, majd ezeket hazafelé szállítja a sajtolásra vagy másodbor (lőre) készítésére. Ekkor a miskolciak kénytelenek egy teljes órát is várni szekerükkel, lovaikkal a vár katonáinak parancsára, akik, ami bort a kádban lévő már egyszer kinyomott szőlőszemekből kinyerhetnek, elrabolják. 

(Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században

Szóval, a miskolciak a leszedett szőlőt még a helyszínen kinyomkodták – ezt tartották a legértékesebbnek, igazi bornak –, majd az így maradt félig kisajtolt szőlőt még hazavitték kisajtolásra. Tehát az első kinyomással nyerték a színbort, az otthon történő sajtolással pedig a sajtolásbort – a lőrét –, így nevezték ezeket abban a korban. 

A borral szorosan összefüggött az üzlet megkötése utáni áldomásivás, mely az adásvételi szerződések elengedhetetlen kelléke volt. Vagy a vevő, vagy az eladó fizette az áldomást. 1639-től törvény is szabályozta azt. 

A miskolci bor nemcsak azért volt híres, mert a szőlői jó minőségűek voltak, hanem azért is, mert a Miskolc környéki pincékben ideális körülmények között lehetett tárolni, érlelni a borokat. 

A városban a borhoz kötődő sajátos szakmák is kialakultak az újkorra. Utóbbiakról a XVIII. századból maradt fenn a legelső ismert, írásos emlék. Ezen szakmák végzői voltak a borkorcsolyások és a talyigások. Előbbi elnevezés nem keverendő a mai »desszert, ételféleség« jelentésű borkorcsolya szóval. A borkorcsolyások feladata egy létraszerű tákolmánnyal a hordók felhelyezése és levétele volt a szállítóeszközökről, főképp a »talyigáról«. Az áruszállítók, borszállítók voltak a talyigások, akik viszonylag igénytelen, hosszában a tárolóterületüket könnyen megnövelhető, lófogatú szekereikkel könnyen járták be a dombos-lankás vidéket. A leírások alapján igen szerettek hatalmas szőrös gubába burkolózni, és kedvelték a lacikonyhát.

(Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században

A borbíró is fontos szerepet töltött be egy város életében. Nemcsak a bor beszerzése volt a feladata, hanem a hordók mértékének ellenőrzése, a kocsmák működésének felügyelete. 

Különleges zamat, magas szesztartalom 

A 18. században a borkereskedés a Miskolcon letelepedett „görög” kereskedők kezében volt. Ők lettek a kivitelünk közvetítői, illetve bortermeléssel is elkezdtek foglalkozni. Egy évszázaddal később az ide érkező zsidók vették át a helyüket a kereskedelemben. 

A miskolci bornak különleges zamata volt, magas szesztartalommal, ebben az időszakban, ahogy említettem, aszúbort is termeltek városunkban. Állítólag a miskolci bor versenyre kelt a hegyaljai borral, némely helyen még gyógyhatásúként is emlegették. A bort nagy mennyiségben fogyasztotta a lakosság is – minden időszakban –, mert a kutak vize rossz minőségű és fertőző volt. 

Lengyelország felosztása(i) után, a 18. század vége felé borkivitelünk csökkent. A miskolci bortermelés végét azonban nem ez, hanem a filoxérajárvány jelentette. Először a Bedeg-völgyi szőlőkben ütötte fel a fejét a járvány. Hatalmas pusztítást végzett, amely után már nem tudott lábra állni a miskolci szőlőtermesztés. 

A borkultúrához hozzátartozott természetesen a kocsmáltatás joga is. 1767-ben 17 uradalmi kocsmát írtak össze. Megjelentek a jogtalan bormérések, az úgynevezett kurta kocsmák is. 1803-ban 107 ilyen zugkocsmát írtak össze. A kocsmák nagy része ez esetben is görög és zsidó kézben volt. 

1780-ban 1424 borospincét írtak össze a városban, 1817-re ez a szám már 1779-re emelkedett. Városunkban a 18–19. században komoly „pincekultúra” bontakozott ki. Ebben az időben tartotta magát az a mondás, hogy „nem is igazi miskolci az, akinek az Avason nincs pincéje”. 

Az avasi és a tetemvári pincékben vigalmi negyedek alakultak ki, asztaltársaságok írókkal, költőkkel, befolyásos emberekkel. Egészen különleges adottsága a városnak, hogy a belvárostól pár percre, a város szívében helyezkednek el ezek a pincesorok. 

Filoxéra 

A filoxéra, szőlőfiloxéra vagy szőlőgyökértetű a rovarok osztályába, a félfedeles­szárnyúak rendjébe és a törpetetvek családjába tartozó faj. [...] 

Amerikából származó kártevő, más néven szőlőgyökértetű. A szőlő gyökerén ún. gubacsokat képez, ezzel megfojtva a növényt. Védekezni ellene főként filoxérarezisztens alanyok használatával lehetséges. 

Európában először Franciaországban bukkant fel 1863-ban. Az itteni, európai szőlőket termesztő gazdák, nem ismerve fel a kártevő életkörülményeit, sokáig nem tudtak védekezni ellene. Nagyjából 30 év alatt a filoxéra elpusztította a kontinens kötött talajra települt, nagy múltú szőlőkultúráját. A ­termőszőlők mintegy 2/3 része esett áldozatul neki. 

Magyarországon 1875-ben észlelték először Pancsován. Az országban 1897-ig 666 820 kaszteri hold szőlőből 391 217 pusztult el

– írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia. 

Az 1880-as évek közepén mind veszedelmesebben fellépő phylloxera vész a mi szőlőhegyeinket sem kerülte el. 1885-ben a nyári vizsgálat alkalmával a Bedeg-völgyi hegyen Taszner Ferencz szőllőjében a pusztitó rovar jelenléte megállapitatott. Csakhamar utána más három helyen is felfedezték azt s kiirtására a szén-­kénegezés azonnal eszközöltetett. [...] 

1890-ben a phylloxera pusztitása különösebben az észak-nyugoti oldalon fekvő szőllőkben rohamosan haladt s a védekezés nem mehetett azzal párhuzamos gyorsasággal. A védekezési módok körüli bizonytalanság visszatartotta a tanácsot és a szőllőbirtokosokat attól, hogy egyszerre nagyobb befektetéseket tegyenek. [...] 

1891-ben a peronospora viticola is ellepte szőllőinket, s amit meghagyott a phylloxera, nagy mértékben pusztitott a peronospora. [...]

– írja Szendrei János a Miskolcz város története és egyetemes hely­irata II. című könyvében. 

A filoxérajárvány és az ezt követő peronoszpóra csaknem teljesen annullálta Miskolc félezer éves szőlőkultúráját. A károk mérséklése érdekében alakult meg 1890-ben az első miskolci filoxéraegyesület. Kevés sikerrel... 

A szőlőtermesztés hanyatlásában a filoxérajárványon kívül szerepet játszott a gyümölcsösök megjelenése is. A dinnye, az alma, a körte és a szilva termelése volt a legnagyobb számban. 1859-ben alakult meg a Miskolc vidéki gyümölcsészeti társulat. És megjelent városunkban a (nehéz)ipar is... 

A mai helyzet 

Jelenleg elenyésző a Miskolc környéki szőlők száma. Inkább a háztáji termesztés a jellemző. A borkultúra viszont újra éledőben van, az avasi borházak, a pincesor megmaradt nekünk. Jelentős eseménnyé nőtte ki magát az Avasi Borangolás nevezetű fesztivál, illetve a kisebb keretek között zajló fröccs­fesztivál is. A város is szárnyai alá vette a Kisavasi pincesort, egy jelentős beruházás van készülőben a rendbetételére, szeretnék, ha visszatérne a „jó értelemben vett vigalmi negyed” az Avas oldalába. Lehet, hogy már szőlő nincs Miskolcon, az emberek bor iránti rajongása viszont ugyanúgy megmaradt, hiszen „a bor kedélyes lény, ha jól használják”. 

(Folytatjuk...

Források

Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században 

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes hely­irata I–V. 

Leszih Andor – Halmay Béla: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont megyebeli községek 

miskolciborbaratok.hu 

hellomiskolc.blog.hu 

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. 

Dobrossy István: A miskolci Avas 

Nagy Magdolna: Miskolc gazdálkodása a XVIII. század első felében 

avasiborut.hu 

borsodhonismeret.lapunk.hu 

Dobrossy István – Somorjai Lehel: Az igazi Miskolc 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában