Hős és névadó előtt tisztelegtek Miskolcon

Sokáig a Magyar Honvédség 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred, 10. Majthényi Károly Területvédelmi Zászlóaljának sem volt tudomása névadója sírjának hollétéről. Dr. Nagy Ferenc egyenesági leszármazottól kaptak elsőként információt a nyughelyről, egyben engedélyt is a családi sírbolt gondozására. A megemlékezés napját a 10. honvédgyalogezred orosz hadszíntérre való első bevonulásának napjához igazították, ami1914. augusztus 17-én volt. Majthényi Károly a középiskolai tanulmányainak befejezése után ennél az ezrednél szolgált zászlósként.A megemlékezésen részt vett dr. Nagy Ferenc is, Majthényi Károly egyenesági leszármazottja. 

- Amikor korábban megtudtam, hogy az ő nevét vette fel a zászlóalj, azt éreztem, hogy ez nagyon nagy megtiszteltetés – mondta a leszármazott, aki unokáját, a 7 éves Majthényi-Nagy Mártont is magával hozta a Szent Anna temetőbe, a családi sírboltnál tartott katonai megemlékezésre. – A becsület, a hazaszeretet, nálam még kiegészül a hittel és a tudással – mondta dr. Nagy Ferenc. - Természetesen most azokra a katonákra is gondoltunk, akik ezekben a csatákban estek el – tette hozzá. 

Majthényi Károly sírjára többek között a Magyar Honvédség nevében is elhelyezték az emlékezés koszorúit. A hősi halált halt névadó Majthényi Károly 21 éves volt, amikor a 10. honvédgyalogezreddel már az Uz-völgyében harcolt. 1916 októberében 25 főből álló szakaszával együtt az előző napon visszavert ellenség felderítésére küldték ki. A sűrű ködben kétszáz román katona állta útjukat. Heves puskatűzzel vették fel velük a harcot. Majd mikor észrevették a túlerőben lévők, hogy csak maroknyi emberrel állnak szemben, újra támadni kezdték őket, amit Majtényi vakmerő paranccsal, szuronyrohammal állított meg. Véres tusájuk megfutamította az ellenséget. Számtalan támadást vert vissza az ifjú zászlós és szakasza, a sokszor tízszeres túlerővel szemben is, mígnem egyik utolsó, hősies ütközete során életét adta hazájáért.