„Csak az építészetet szokták úgy kezelni, mint a diósgyőri focit”

Nemrégiben ismerhettük meg az Avalon-ház terveit, amelyek a Szent István tér, azaz Miskolc „leendő főtere” keleti térfalaként épülne meg. Ahogyan ez már korábban is megtörtént, vitát generálnak a tervek. De miért olyan fontos, hogy jó legyen a ház térfalnak? Miért olyan fontos, hogy Miskolcnak főtere legyen? Viszlai József Ybl-díjas építészt kérdeztük, aki 2007-től 2010-ig volt Miskolc főépítésze: több évtized kiírt főtérpályázataira, térfalak terveire, elképzeléseire van rálátása.

A főtér kérdése több mint 60 éve téma Miskolcon. Hány terv születhetett ennyi idő alatt?

A közelmúltban a miskolci főtér 60 éves városfejlesztési „kálváriája” címmel tartottam előadást az akadémián. Már a 60-as évek elejétől készültek tervek, a pályázati tervekkel együtt 60-70. Azt mindig is érezte a mindenkori városvezetés, hogy bár van egy 14 kilométer hosszú, akkor még 200 ezres város hatalmas ipari kapacitással, és nincs egy, a város léptékéhez méltó főtere, holott ez más városoknál megvan. Az első kép, amit kivetítettem az előadáson, egy példa, a krakkói főtér volt, amelynek közepén áll a „Posztócsarnok”, azt veszi körbe a város sűrűsödése. A főtér ugyanis a város legfontosabb sűrűsödési pontja, építészeti, társadalmi, kereskedelmi szempontból, azaz a városi élet „fóruma” kellene, hogy legyen a mindennapokban, nemcsak akkor, amikor kulturális rendezvényeket tartanak ott.

Miért nem jöhetett még létre?

A miskolci főtér helye most kb. 60 százalékban a déli tehermentesítő közlekedési terület, véleményem szerint ez nagy probléma, már a 30-40 évvel ezelőtti pályázatokon is felvetették. Alapvető funkciója az lenne, hogy közvetlen kapcsolatban legyen a város első számú műemlékével, az Avasi Református Templommal és az Avassal, amely Miskolc ritka adottsága a 900 pincéjével. A sétáló utca kialakítása a 80-as évek elején nagy árat követelt a várostól, megépítették hozzá a tehermentesítő utakat, de ezzel a korábbi városszerkezetet lebontották. Hídgerendákkal lefedték a Szinvát, ezt 2010-ben egy helyen, az Erzsébet térnél tudtuk kibontani. Az első dolog az átmenő forgalom megszüntetése lenne, a második pedig a parkolás megoldása, hiszen jelenleg parkoló van a Szinva felett. Erre készen voltak a kiviteli tervek 2010-re, de ez később érthetetlen meggondolásból a Patak utcán épült meg.

Fontos a Szinvát kibontani?

Miskolc egykor a Szinva völgyébe települt, és ha a soha nem volt főterét próbáljuk létrehozni, akkor a fő városalakító elemet meg kell jeleníteni. Látjuk, hogy a Szinva-terasznál mekkora városszerkezeti jelentőséggel bír, hogy a nyílt vízhez le lehet menni. Ezáltal mintegy főtéri szerepet kapott a hely.

Most úgy tűnik, távol vagyunk a Szinva kibontásától. 

Ha megnézzük az érvényben lévő szabályozási tervet, sem a Szinva érdemi kibontását, sem a nyugati térfal kialakítását, sem egy átfogó térkoncepciót nem láthatunk, és nem valósul meg a főtér és az Avas közvetlen kapcsolata. Megvolt rá a pályázati forrása az előző városvezetésnek, ám ezt a pénzt a jelenlegi vezetés felvitte az Avastetőre. Ezt nem tartottam jó ötletnek. Most remélhetőleg megtörténik az, amit már az összes 2008-as pályázat javasolt, a Dayka-átkötés. (Új, alternatív elkerülő út a belvárosi forgalom csillapítására – a szerk.)

Az Avalon-ház a leendő főtér térfalaként épülne meg, de volt már előtte néhány terv arra a területre, azaz az Erzsébet tér és a Szent István tér közé. 2006-ban például szálloda épült volna.

Kicsit korábbi időkbe mennék vissza. 2002-ben az egykori fürdőegyüttes Erzsébet téri főépülete a terveim alapján megújult. Készen voltak a tervek a fürdőrekonstrukcióra, és a jogerős engedély teljes támogatást nyert a megvalósításra, a politika azonban közbeszólt. A 2002-es kormányváltás után visszavonták az elnyert pályázatokat, és a tulajdonos eladta a területet. Az új építtető szállodát terveztetett, amely tényleg rettenetes képződmény volt, mint ahogy annak idején a sajtó írta. 2008-ban országos tervpályázatot írtunk ki a főtér megtervezésére, az más kérdés, hogy a 2008-as válság megoldotta a problémát, azaz a szálloda sem épült meg.

Apropó, 2008-as pályázat, már az előbb utalt rá. Hogyan emlékszik vissza rá?

Huszonhat pályamunka született, nagyon szép munkák, a díjazottak között is több miskolci volt. A főtérpályázat alapkérdése volt a leendő főtér és az Avastető kapcsolata. Majd' mindegyikben szerepelt az, hogy akár lépcsővel, akár domboldali megoldással, de az Avas szépen lejönne főtérre. Városépítészetileg ez egyedülálló karaktert biztosított volna a főtérnek. Szerepelt a tervekben egy zárt kabinos, tömegközlekedés-karakterű összekötés is tekintettel arra, hogy sokan mennek fel nap mint nap, és jönnek le dolgozni, tanulni az Avasról a városba.

Az Ikeron később eladta a területet a HELL-nek, akik irodaházat terveztek a területre. Akkor is részt vett a tervtanács munkájában. Milyennek látta a tervezett épületet?

A HELL a Finta Stúdiót bízta meg, a legjobb munkatársai dolgoztak rajta. A megrendelőt a „dubaji karakter” ihlette. Kértük, hogy szolidabb legyen a terv. Végül nem született meg az építési engedély, mert a tervet az Országos Építészeti Tervtanács elutasította. A munka során egyébként készült egy nagyon jó kertészeti parkrendezési terv, melynek évekig tartott a közbeszerzése, de sikertelen lett. Ez a Szinva kibontását tartalmazta, és előkészítette volna a teret arra, hogy a térfalak, a későbbi keleti és a nyugati térfal létrejöhessen, azaz ne az a rendezetlen terület legyen, mint a mostani. 

A 60-as évek végén egy bodegasor volt a jelenlegi banképület és a biztosító közötti részen. A banképület helyére építették volna a megyei könyvtárat, az szerencsés lett volna, mert furcsa módon Miskolc oktatási és kulturális létesítményei a belvároson kívül valósultak meg. Nincs még egy olyan magyarországi várost, ahol nem a belvárosban, hanem a belváros tengelyére merőlegesen kezdték volna el a közintézmények (megyei könyvtár, sportcsarnok, Tudomány és Technika Háza) fejlesztését.

Az említett irodaház helyett terveztette most meg a HELL cége, az Avalon Center Kft. a lakóházakat a leendő tér keleti falaként, amit most Avalon-házként emlegetünk. Milyennek látja?

Nem látom a szándékot, hogy a főteret most preferálná a város, de térfalnak tökéletes lenne. Közel két éve dolgoznak a tervezők rajta, én is részt vettem a Bodonyi Csaba által vezetett konzultációkon: azt hangsúlyoztuk, ennek a háznak tiszteletben kell tartani az avasi templomot, az architektúrának olyannak kell lenni, hogy megfeleljen egy elegáns térfal szerepének. Olvastam most a kritikákat az épülettel kapcsolatban, azt is állítják, szocreál az épület. Ez szakmaiatlan tévedés: a „szocreál” az 1948-tól 53-ig tartó építési időszak volt, például a Görgey utcán a múzeumépület, az egyetem és egész Kazincbarcika ebben a stílusban épült. Amit a két fiatal építész némi konzultáció hatására létrehozott, az bármelyik közép-európai és európai városban megállná a helyét. Ráadásul nemes anyagot használnak, egy olyan színű és faktúrájú téglaburkolattal látták el, ami jellemző a szomszédos Erzsébet téri házakra.

Mondják, nem illeszkedik a környezetbe. 

A Lévay gimnázium épülete például egy hatalmas téglaépület, mellette ott a Rákóczi utca a kis, földszintes házaival. Mi lett volna, ha építésekor, 1896-ban szájára veszi a közvélemény a tervezőjét, a magyar építészettörténet kiemelkedő egyéniségét, Alpár Ignácot? És ott a Weidlich-ház, az sem illik a mellette lévő házakhoz, mégis szeretjük. De azt is el kellene fogadni, hogy én építészként nem mondom azt például egy tehetséges festőművésznek, hogy jó az a kép, de pár helyen a színeket megváltoztathatná. Csak az építészetet szokták úgy kezelni, mint a diósgyőri focit, lehet szidni az edzőt, a játékosokat. Pedig ez egy szakma, aminek megvannak a szabályai. Az tény, hogy voltak kritikai észrevételek a szakmai bemutatón, de a korábbi tervekhez képest én is úgy látom, ezt a házat szolid elegancia jellemzi. És rendkívül nagyvonalúan bántak a tervezők a rendelkezésre álló területtel, mert amíg annak idején a szállodát 9 szint magasan tervezték, a mostani terv a területnek körülbelül a 40 százalékát meghagyta városi közterületnek, holott – az építtető tulajdonáról van szó – joga lett volna 80 százalékban beépíteni.  Az épület elhelyezése egyébként kimondottan szellemes: több tömegre bontották, nagyon jó a kapcsolata az Erzsébet térrel, valamint a város által ki nem bontott Szinva és az Avas felé. Illene a leendő főtérre, ott városképi szempontjából egyetlen gond lenne, a sarokrész, ahol a főutcáról kell befordulni a főtér felé, ahol most a biztosítóépület van. Ennek megoldása a város feladata lenne.  Hiába dolgoztak évekig a város új szabályozási tervén, de ilyen részletekkel nem foglalkoztak. Azt sem szerepel a tervekben, hogy mi történik majd a nyugati oldalon, ott mi lesz a térfal.

Jelenleg a Városház tér környéke kihalt, az élet átköltözött a Szinva terasz és a Villanyrendőr környékére. Hozhat-e változást ebben az Avalon-ház?

A korábbi változatokhoz képest felszabadították a földszintet a város számára. Ez azt jelenti, hogy széles, eső védett árkádok vannak, alatta akár kereskedelem, akár vendéglátás, de városi élet fog zajlani. Konzulensként annyit javasoltunk, hogy ne legyenek erkélyek a házakon. Felmerült a kritikusok részéről az is, hogy mivel lakóházakról van szó, lehet-e majd esti programokat tartani a környéken. Szerintem ez nem lehet probléma. Hőszigetelt redőnyöket javasoltunk, amely a háromrétegű üveghasználattal a városi rendezvények hanghatását is szűri. Ami élet ma a főutcán van, az csak a főutcára kitelepült vendéglátó teraszoknak és a fiataloknak köszönhető, egyébként kihalt lenne. A helyzeten tovább javíthat, ha az Avas szálló oktatási centrumként épül újjá. Az is a konzulensek javaslata volt, hogy a földszint legyen a városé. Ezek egyébként városépítési alaptörvények. New Yorkban például kötelező, hogy az alsó két szint közfunkciót lásson el.

Sokan azt mondják, túl egyszerű, nem elég látványos a tervezett ház.

Jó minőségű anyagból tervezett, nagyon visszafogottan. A tervezők szerettek volna a korábbi változatokban egy kicsit ütősebb, kicsit látványosabb házat, de úgy gondolom, hogy itt a lényegi dolgokban történt változás: a városi szövet, meg a tér is aláfolyik az épületnek. Az már a város feladata lesz, hogy generálja a fejlesztéseket a közlekedés és a parkolás megoldásával, a patak kibontásával. Mert jelenlegi állapotában nem hiszem, hogy sokan látnak fantáziát, mondjuk a leendő főtér nyugati térfalának beépítésében. Ez a tervezett ház rendben lenne, de a városnak is módosítania kell a jelenlegi szabályozási tervben szereplő koncepciót, hogy a főtér egyáltalán tovább épülhessen. A leendő főtéri látvány szempontjából fontos lenne az Avasi templom megszabadítása a túlburjánzott környezetidegen fafajtáktól, hogy úgy jelenjen meg a városképben, ahogy azt az elmúlt száz év képeslapjain is látjuk.