A Bükk emelkedése okozta a rengést

Földrengés volt Miskolc és Eger között Kács közelében csütörtök délután. Ezt az emberek is érzékelték. Portálunk még aznap hírt adott róla: a viszonylag gyenge, a Richter-féle skálán 2,5-ös erősségű, 2 kilométer mélységben történt földmozgást, amely jelentős anyagi károkat nem okozott, 17.22-kor az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Földfizikai és Űrtudományi Intézet (ELKH FI) Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma mérte be. 

Utánajártunk a jelenség okainak és hogy a jövőben számíthatunk-e hasonló, netán erősebb földrengésre a régióban.

Örökmozgó Bükk

- A kácsi rengést mindössze ketten jelentették be. Ennek az erőssége körülbelül ahhoz hasonlítható, amikor egy teherautó elmegy az utcán. A felfüggesztett tárgyak csak 3-as erősségű földrengésnél mozdulnak el. Itt a bejelentők mindössze enyhe morajlást és remegést éreztek – mondta dr. Gribovszki Katalin szeizmológus, az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának tudományos főmunkatársa. – A földmozgást a Bükk hegység kiemelkedése okozta. A jelenlegi elméletek szerint a Bükk egy olyan mikro kőzetlemezen helyezkedik el, amely szinte folyamatosan mozgásban van a körülötte lévő nagyobb, Adriai és Eurázsiai-lemezek ütközése miatt. Ebből kifolyólag általános tendencia, hogy a Kárpát-medence hegységei lassan emelkednek, a völgyek pedig süllyednek a térségben. A Himalája esetében ez évente néhány millimétert jelent, de ez hegységenként eltérő. Hazánkban erre nincs átfogó vizsgálat.

Fontosak a bejelentések

A Bükk környezetében még az országos átlagnál is gyakrabban fordulnak elő kisebb erősségű földrengések.

- A bükki rengések nagy részét az emberek nem érzékelik, csak a szeizmológiai műszerek: a szeizmogramok mutatják ki. Magyarországon a legtöbb földrengés 10 kilométer körüli mélységben következik be, úgyhogy a kácsi különleges volt. A kisebb rengéseket lehetetlen előre jelezni, csak detektálni tudjuk őket. Az előrejelzés 5-6-os erősségtől működik, amire hazánkban körülbelül ötven-száz évente egyszer van példa. Az előrejelzésben a megfelelő adatgyűjtés kulcsszerepet játszik, amiben a lakossági bejelentések is segítenek. Erre a honlapunk jobb felső sarkában nyílik lehetőség a Földrengés kérdőív online kitöltésével. Itt az érzékelt rengés időpontját és helyét kérjük megadni a bejelentő nevével és e-mailes elérhetőségével együtt. Továbbá az obszervatórium közösségi oldalára írt üzenetben is fogadjuk a bejelentéseket, bár ezeket nehezebb kiértékelnünk – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ötöstől fizet a biztosító

A rengés erősségét a szeizmogramok által jelzett adatokból lehetséges megállapítani.

- Műszereink lényegében állandóan mérnek és munkatársaink is folyamatosan ügyeletben vannak. Az elmúlt évekből beérkezett adatok nyilvánosak, feldolgozásuk után bárki számára hozzáférhetők a weboldalunkon. A régebbieket pedig archiváltuk. Amennyiben lakossági bejelentés is érkezik, akkor kötelesek vagyunk a katasztrófavédelem és a média felé is kommunikálni az esetet, hogy az emberek értsék mi történt. Az épület- és egyéb károkra azonban a biztosítók csak 5-ös erősségű rengéstől fizetnek. Legutoljára 2013-ben a Heves megyei Tenken volt ezt megközelítő, 4,8-es erősségű földrengés, amely több házat megrongált. Olyan viszont gyakrabban, egy-két évente előfordul, hogy apróbb épületkárok: vakolatrepedések, kéményleomlások történnek földmozgások miatt – tájékoztatott a szeizmológus.