Látogathatóvá teszik a tolcsvai várat

Tolcsván tartotta éves közgyűlését a Felső-magyarországi Várak Egyesülete. Azért a Tokaji borvidéki települést választották helyszínül a szervezők, mert ott most zajlik a vizsgálata egy nagy kiterjedésű kelta várnak, amelynek egy részét látogathatóvá is szeretnék tenni.

Újra közösen

A rendezvényről Horváth Jenő, Füzér polgármestere, az egyesület elnöke az Észak-Magyarországnak elmondta: a közgyűlésen elsősorban azt állapították meg, hogy a 35 tagú szervezet működőképessége a pandémia után is megmaradt, és immár újra közösen szervezhetik programjaikat. Hozzátette: Tolcsvát két okból választották az esemény helyszínéül. Egyrészt az ott található kastélyok okán, másrészt a feltárásra váró kelta várról hallgatták meg a jelenleg ismert információkat. Az egykori oppidum történeti szerepének felkutatását, turisztikai hasznosítását az egyesület nagyon támogatja – közölte az elnök. Kérdésünkre válaszolva azt is elmondta: az egyesület kereteit kihasználva a továbbiakban erősíteni szeretnék érdekképviseletüket, a közös programok során pedig egyebek mellett konferenciákat akarnak szervezni, ahová olyan szakértőket, kormányzati szereplőket hívnak meg, akik valamilyen módon segíteni tudják tevékenységük, fejlesztéseik megvalósítását. Az összefogásba beletartozik a közös marketingtevékenység is, amely keretében együtt ajánlják azokat az értékeket, amelyeket a történelmi helyszínek képviselnek. Hozzátette: ismereteik szerint a térségben még legalább tíz olyan feltárásra váró erődítmény van, amely viszonylag kisebb ráfordítandó munkával – legalább részben feltárva – látogathatóvá tehető – emelte ki Horváth Jenő.

Vonzóak a történelmi épületek

Csoma Ernő, Tolcsva polgármestere tudósítónknak azt mondta: azért csatlakoztak a legutóbbi közgyűlésen a Felső-magyarországi Várak Egyesületéhez, mert nagyon sok tapasztalatot tudnak hasznosítani maguk is a szervezet által létrehozott szakmai tudástárból. Mint kiemelte, Tolcsván öt kastély található, közülük három látogatható. Jelenleg a legtöbben a Szirmay–Waldbott-kastélyt tekintik meg, amely a közgyűlésnek is helyet adott. A polgármester kifejtette: tapasztalataik szerint a történelmi épületek nagyon vonzóak a turisták számára. A kelta várral is van tervük. Az egykori erődítmény kutatását településük szülötte, dr. Pintér István nyugalmazott honvéd ezredes vállalta fel, aki gyermekkorából emlékszik azokra a felszínen lévő maradványokra, ahol játszottak. Munkáját az önkormányzat nagyban segíti – fűzte hozzá a polgármester. Csoma Ernő rámutatott: arra számítanak, hogy a vár egyes elemeit látogathatóvá tehetik, amely a már meglévő látnivalók mellett további turisztikai látványossággá válhat.

Két kilométeren terül el

A tolcsvai kelta vár kutatásával megbízott dr. Pintér István munkatársunknak elmondta: a kelták a vas népe voltak, akik óriási hatékonyságot értek el a vas alkalmazásával egész Európában. Meglátása szerint ezért nem véletlen, hogy egész Nyugat-Európa a sajátjának tekinti a kelta kultúrát. A Tolcsva fölötti vár körülbelül két kilométer hosszúságban terül el, és több hegy tetejét érinti – mondta. Becslése szerint a megépítéséhez több tízezer köbméter követ hordhattak össze az akkori munkások. A fennállását időszámításunk előtt ötszáztól Krisztus születéséig valószínűsítik – tette hozzá. Kiemelte: dokumentumok nincsenek az erődítményről, hiszen régészeti feltárás hivatalosan nem történt a területen, csupán a helyiek emlékezetében élnek az egykori legelőkön, réteken található, kőből készült alakzatok. Az erőd által védett egykori településen valószínűleg folyt mezőgazdaság és kereskedelem, valamint hatalmi központi szerepet is betölthetett – jelentette ki dr. Pintér István. A létesítmény maradványainak látogathatóságáról szólva a nyugalmazott ezredes kifejtette: elkészült egy kelta kör elnevezésű túraösvény, amely hamarosan megjelenik Tolcsva honlapján. Ott képes formában, szövegalámondással vezetnek majd végig minden érdeklődőt a területen, és felhívják a figyelmet arra is, mi az éppen aktuális látnivaló – közölte.