Jól fizető állások

2022.07.14. 14:00

Hárommillióval sokan elcsábíthatók

A cégvezetői fizetés mintegy 10 százalékkal emelkedett idén, a bónusz juttatások azonban a havi fixnél is fontosabbak.

ÉM

Fotó: Shutterstock

A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában szereplő legutóbbi, április jelentés szerint a hazai bruttó átlagkereset meghaladta az 507 ezer forintot, ami 14 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát. A kereseti viszonyok alakulásában minden bizonnyal szerepet játszik, hogy az iparban továbbra is dinamikus béremelkedés tapasztalható, és ez vezetői szinten is érvényesül. Igaz, esetükben a növekedés csupán 10 százalék körül mérhető, ám a gyárigazgatók átlagbére ezzel átlépte a bruttó 3 millió forintos határt. A vezérigazgatók kiemelkedő jövedelmét a műszaki igazgatók követik 1,9 millió forintos havi keresettel, míg a klasszikus funkcionális területeken, mint a mérnökségben, a minőségbiztosításban vagy a kutatás-fejlesztésben dolgozó felsővezetők átlagosan 1,6 milliós bérre számíthatnak – derült ki a vezetői kiválasztással foglalkozó HR-cég, a Wyser felméréséből.

Bíznak magukban

Kutatásuk rávilágított azonban arra is, hogy a cégirányítók számára nem az alapbér a legfontosabb, amikor egy vállalat mellett döntenek, mert egy ideális juttatási csomagban vannak ennél meghatározóbb elemek is. A megkérdezettek 90 százaléka számára például fontos, hogy mekkora bónuszra számíthatnak – mondta Szalai Bence, a Wyser üzletágvezetője. Ezek a szakemberek tehát bíznak magukban annyira, hogy képesek elérni a kitűzött célokat, ezért a teljesítményalapú bérezés felé igyekeznek terelni a juttatási csomagjukat, amelyben egészségügyi biztosítás, nyugdíj előtakarékosság, illetve a részvénycsomag is szerepelhet.

Habár sokan azt gondolják, hogy Budapest dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a kutatás szerint a vezetők nyitottak a vidéki pozíciókra is. A válaszadók fele akár el is költözne abból a városból, ahol él egy jobb ajánlat, projekt, innovatívabb technológia vagy szakmai kihívás miatt. A bérek azonban régiónként eltérnek. Az általános piaci helyzet szerint ahogy Kelet-Magyarországról haladunk Nyugat-Magyarország felé, úgy nőnek a fizetések. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fizetései minimum 20 százalékkal maradnak el vezetői szinten is Győr-Moson-Sopron megye kereseteitől, azonos munkakörben.

Más munkavállalókhoz hasonlóan a felsővezetők fizetése is a munkakör értékelésére kialakított bérrendszeren alapul – tette egyértelművé Masa Beáta humánerőforrás szakértő. Ahogy egy operátor keresetét is a szaktudás, a problémamegoldó képesség és a felelősség alapján határozzák meg, a vezérigazgatói munkakörre is összeállítanak ilyet. A vállalatoknál összeállított bértábla egyértelművé teszi, hogy egy adott piaci bérsávhatáron belül az egyes munkakörökért mennyit tudnak fizetni.

Első számú vezetőnek nem születik senki, viszont ahhoz, hogy eljusson arra a szintre, be kell járnia a szamárlétrát. A versenyszférában akadnak ugyan nagyon fiatalon magas pozícióba került emberek, de nem lényegtelen elvárás, hogy milyen élet-, munka- és vezetői tapasztalatának kell lennie.

A vezető menedzseri álláshelyeket a legritkább esetben hirdetik meg, a legalkalmasabb ember megtalálására azonban több módszer is van.

A fejvadász cégek elég nagy merítésből dolgoznak, mert minden cégvezető ott van az adatbázisukban: azok, akik aktív álláskeresők és azok is, akik állásban vannak. Ha valamelyikük megfelelőnek tűnik egy vezetői helyre, akkor megszólítják az állásban lévőket is, azaz „levadásznak” embereket a munkaerőpiacról.

Számos olyan vállalat van azonban, amely saját bázisára építve, belülről neveli ki a vezetőket, kidolgozott utódlásmenedzsment programjuk van és nagy hangsúlyt helyeznek a majdani vezetőjelöltek készségeinek és képességeinek a fejlesztésére – említette az egyre nagyobb teret nyerő módszert Masa Beáta. A felsővezetői pozíció elnyeréséhez szükséges minimális „tanulóidőt” általában 8-10 évben szokták meghatározni – érzékeltette.

A felső vezetői állásra pályázók körében a Wyser kutatása szerint hosszú ideje a legvonzóbb az autóipar, ami folyamatos megújulásra törekszik, és az ipari cégvezető-jelöltek több mint 70 százaléka szívesen dolgozna ebben a szektorban. A második legnépszerűbb iparág az elektronika, amely válságállóbb, mint az autógyártás. Érdekes, hogy a harmadik helyen nem egy olyan klasszikus iparág végzett, mint a műanyaggyártás vagy a fémmegmunkálás, hanem a repülőgépipar, ahol a személy- és légiszállítás erősödése látható – értékelték a felmérés készítői. A válaszadók több, mint fele szívesen dolgozna hazai tulajdonú cégnél, ami a vezetőkiválasztással foglalkozó cég szerint azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek olyan kedvező munkakörülményeket, színvonalat, pályaképet biztosítani, mint a nyugati multinacionális cégek. A nagyobb magyar vállalatok tehát a kutatás szerint abszolút versenyképesek a multikkal szemben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában