Az élővilágot veszélyeztetően alacsony a vízfolyások szintje

„Azt pontosan nehéz megmondani, hogy végülis hol a legrosszabb a helyzet, de összességében mindenhol kevés víz van a magyarországi folyókban, patakokban, így a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vízfolyásokban is. Ennek az az oka, hogy nagyon-nagyon kevés eső esik  a vízgyűjtő területeken” – hangsúlyozta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtószóvivője aki arra is emlékeztetett, hogy január és június között az átlagérték 41 százalékkal volt kevesebb, tehát csaknem a fele mennyiségű a csapadék az átlaghoz képest. 

Az év első három hónapja még ennél is szélsőségesebben alakult, amikor az időszakos átlagnál 61 százalékkal kevesebb csapadék hullott. Ami azt mutatja, hogy nagyon nagy a csapadékhiány, kiváltképp a Tiszántúlon, a Dél-Alföldön, de még az Északi-középhegység vízgyűjtő területein is, amely a Hernád, Bódva, Tisza és a Sajó alacsony vízállását okozza, de fontos azt hangsúlyozni, hogy még így is jobb helyzetben vannak a megyénk vizei mint például az Alföldé.

A folyók helyzete jobb 

„A hazai folyókat illetően viszont tudni kell – folytatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársa –, hogy azok vízgyűjtői csaknem száz százalékban külföldön találhatók. Így aztán például a Tisza esetében a Kárpátokban lehullott csapadék a döntő, ami meg tudja emelni a vízszintet. Az viszont még a kérdéses, hogy ezeken a területeken mennyi eső fog esni a folytatásban, miközben a két nagyfolyónk – nem is beszélve a kisebb folyóinkról – nagyon alacsony mederteltségűek. Az alacsony vízszintben a halak vagy elvándorolnak a mélyebb medrű vizekre, vagy elpusztulnak, amely beláthatatlan ökológiai katasztrófát okozhat, hiszen a természet korforgása felborul. Megyénkben egyelőre nincs vízügyi készültség az alacsony vízállások miatt” – tudtuk meg az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól.