Tervezhető a Cserehát jövője

A Szépcserehát Határon Átnyúló Foglalkoztatási Akcióterv részleteit zárókonferencián ismertette a Via Carpatia Európai Területi Együttműködési Csoportosulás Tiszaújvárosban. A három év alatt 4,4 millió euró támogatással megvalósult program legfőbb célja az volt, hogy kistérségi gazdaságfejlesztési programokkal és a helyi termékek feldolgozását segítő üzemek létrehozásával javítson a 75 magyar és 26 szlovák települést magában foglaló mikrorégióban élők foglalkoztatási helyzetén, termelői piacok hálózatának létrehozásával pedig hozzájáruljon hosszú távú boldogulásukhoz. 

Előtérben a helyi termelés 

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat egyik legfontosabb célja a munkanélküliség csökkentése a kistelepüléseken, ehhez kapcsolódva olyan gazdaságfejlesztési beruházások megvalósítása, amelyek egy-egy térség saját adottságainak a kiaknázásán alapulnak. Erre mutat példát és nyit mások számára is kaput a most záruló Cserehát-vidéki program, amely rávilágít arra, hogy az előremutató fejlesztések a helyi lakosság igényeinek és lehetőségeinek az összehangolásával megvalósíthatók – hangsúlyozta a zárórendezvényt köszöntő Bánné dr. Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke. Az akcióterv a helyi termelési és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi láncok kiépülését segítette elő, amely nagymértékben hozzájárulhat a térség jövőképének alakításához. Ebben az együttműködésben létesült magyar oldalon Gagyapátiban egy gyümölcslégyártó és magpörkölő üzem, Hidasnémetiben egy káposztasavanyító üzem, valamint új piacterek Encsen, Hidasnémetiben és Gagyvendégiben – emlékeztetett. 

A helyi termelés előtérbe helyezésének és a foglalkoztatás bővítésének a programja egybecseng a kormány válságkezelési politikájával, amely a beruházásra és a munkahelyteremtésre fókuszál a válságperiódusban is. Erről már a külügyi tárcától érkezett Loppert Balázs beszélt, aki az ország gazdaságpolitikai elképzeléseivel összhangban a térségi fejlesztések folytatását szorgalmazta, amely a krízist követően lépés­előnyt jelent majd azoknak, akik most újítanak. 

Holop Szilveszter, a Magyarország–Szlovákia együttműködési program közös technikai titkárságának a vezetőhelyettese legfontosabb feladatukként a maradandó, hosszú távra szóló gazdaságfejlesztést emelte ki a projekt kapcsán. Ocskay Gyula, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatának főtitkára ezt azzal egészítette ki, hogy a további fejlődés érdekében felül kell majd vizsgálni azokat a jogszabályokat, amelyek 40 kilométerben szabják meg a helyi termékek értékesítését. A csereháti térséghez e tekintetben Szlovákia van közelebb, a határon átnyúló kereskedelem elősegítéséhez pedig jogszabályokat kell módosítani, amire a 2021–27-es időszak alkalmat kínálhat a törvényhozóknak. 

Az eseményre hivatalos volt Pacsai János encsi parókus, akiről az előadók a kistérségi fejlesztési terv ötletadójaként szóltak. A csereháti kerületi esperes köszöntőjében kifejtette: új gazdasági szövet létrehozásában az egyháznak kötelezettsége részt venni, mivel ehhez megvan a bizalmi tőkéje és a szervezőképessége. 

Zárszavában Orbán Máté Julianna, a Via Carpatia Európai Területi Együttműködési Csoportosulás igazgatója úgy fogalmazott: Borsod és Kassa megye jó energiával bíró partnerségének lesz jövője a 2021–27-es tervezési időszakban is.

(A borítóképen: Bánné dr. Gál Boglárka beszéde a rendezvényen | Fotó: Vajda János)