Sikeresek a külhoni magyar beruházások

Egységes Kárpát-medence, egységes nemzet – ez a cél vezérli a magyar kormány nemzetpolitikáját immár 12 esztendeje, amelyet többezernyi anyaországi támogatás is igazol – közölte dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár egy sárospataki konferencián. Hozzátette azt is: a 2010-ben felállt kormány szétesett külhoni intézményrendszert és a határon túl élő magyarok anyaországgal ápolt fagyos viszonyát örökölte, ezt sikerült egy évtized alatt újjáépíteni és jól működővé tenni. Többek között külhoni szervezetek ugyanúgy kaptak támogatást, mint intézmények, óvodák, bölcsődék, valamint egyházi közösségek és sportegyesületek. Az elmúlt időszakban megtízszereződött a határon túlra szánt források mértéke – közölte a helyettes államtitkár. 

A rendezvényt az újságíró és televíziós szakemberekből is álló Bodrogközi Értékmentő Közösségi Egyesület szervezte. Ezen a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával az elmúlt hónapokban Erdélyben, Vajdaságban és Felvidéken a Hegyalja Televízió által leforgatott, a magyarországi forrásokból külhonban elvégzett beruházások eredményeit bemutató filmek elkészülésének körülményeiről, valamint a nemzetpolitika eredményeiről beszéltek a résztvevők. 

Prokop Viktor, a Hegyalja Televízió főszerkesztője, az esemény szervezője kifejtette: az egyesületet alkotó újságírók, szerkesztők a munkájuk során gyakran hallottak információkat arról, hogy külhoni magyar célokra mekkora forrást is biztosít a kormányzat, elhangzottak összegzések, számok, adatok. Ekkor jött az ötlet, hogy a támogatások mögött arcok, emberek, sorsok, valamint célok és eredmények vannak, ám a hétköznapi hasznokról kevés szó esik. Látunk átadási eseményeket, de nem tudjuk, ezeknek a forrásoknak mik ott, helyben a konkrét hasznuk – fűzte hozzá a főszerkesztő. Az ötletből egy programterv lett, a Külhon is magyar – amely most a Kárpát-medencei magyarok gazdasági-kulturális erősödése alcímet viseli. Prokop Viktor szerint ettől sokkal több minden alkothatja majd a jövőben a Külhon is magyar programot, melyet önálló – mai divatos szóval – brandként akarnak felépíteni a következőkben. 

Hihetetlen történetek 

Az ötlettel végül megkereste az egykori sárospataki diákot, Kavecsánszki Ádámot, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatóját, az alapítvány kuratóriuma pedig végül támogatta az elképzelést. „Hosszas előkészítő munkát követően elsőként eljutottunk Erdélybe, Maros megyébe, majd a Vajdaságba és nem is olyan régen a hozzánk közel eső Felvidékre is. Sajnos eredeti tervünket, miszerint Kárpátaljára is eljut a forgatócsoport, az ismert orosz–ukrán háborús helyzet felülírta, de nem tettünk le róla, hogy a jövőben Kárpátalján is forogjon a kamera” – jelentette ki a főszerkesztő. Egyelőre hat film készül el, amelyeket júliusban tesznek elérhetővé a program honlapján, a YouTube-on, valamint külhoni televíziók is játszani fogják őket – mondta. Kiemelte: hihetetlen történetekbe futott bele a forgatócsoport, kivételes sorsokat, történeteket mutatnak majd be, minden esetben nagyon sokat jelentett az érintetteknek a magyarországi támogatás. Kavecsánszki Ádám, a támogató alapítvány elnök-főigazgatója bemutatta alapítványuk működését. Mint kiemelte, elsősorban képzésekkel, konferenciák és rendezvények szervezésével, valamint könyvkiadással foglalkoznak. Alapítványuk szervezi például minden évben a miniszterelnök évértékelőjét. Az egyesület és a Hegyalja Televízió projektjét azért támogatták, mert feladatuknak érzik a nemzetpolitika támogatását is – mondta. 

Sárospatak is elkötelezett 

Dr. Hörcsik Richárd ország­gyűlési képviselő kifejtette: erkölcsi értelemben, de talán jogilag is egyértelmű, hogy a magyarság mint közösség érdekében folytatott tevékenység nem egyszerűen állami feladat, afféle kiváltsága a közhivatalnokoknak, hanem sokkal inkább mindenkire helyezett felelősség. Civil szervezetek, magyar polgárok éppúgy tehetnek és tesznek is azért, hogy a magyar nemzet jelene és jövője is biztató legyen – fogalmazott. Hozzátette: a Miniszterelnökség mint felelős kormányszerv oroszlánrészt vállal abban, hogy az adminisztratív előfeltételei e munkának biztosítva legyenek. Meglátása szerint a Bodrogközi Értékmentő Közösségi Egyesület ennek a folyamatnak fontos láncszeme, a bemutatott eredményeit pedig a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatása tette lehetővé. Megemlítette azt is: Sárospatak elköteleződését a Kárpát-medencei magyarok sorsának alakításában is bizonyítja, hogy megkezdődött a pataki kollégiumban, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában a diaszpórából érkezettek különleges képzési programja, megnyitva e nagy hagyományokon alapuló képzés kapuit az erdélyi, felvidéki és kárpátaljai diákok mellett a távolabbról érkező fiatalok számára. 

Aros János, Sárospatak polgármestere arról beszélt, hogy városuknak 12 határon túli testvértelepülése van, amelyből több a külhoni magyar területeken található, és jó viszonyt ápolnak velük. Elismerően szólt a város támogatásával működő Hegyalja Televízió kezdeményezéséről. Mint mondta, a várost a történelme kötelezi arra, hogy erős kapcsolatokat ápoljon a külhoni magyarsággal. 

Templomok, hagyományőrzés 

Furik Csaba, a szlovákiai Kisgéres polgármestere beszámolt róla, hogy településük is több fejlesztésre kapott támogatást az anyaországtól. Megújult például az óvoda és az iskola. Emellett a magyar néphagyományok ápolását segítve citerákat vettek a helyi gyerekeknek, akik körében nagyon népszerű ez a hangszer – közölte. Kiemelte: az óvodájukban például éveken át elöregedett, gyakran elromló gázkonvektorokkal fűtöttek, és soha nem tudtak a cserére támogatást szerezni, mert bármilyen fejlesztéshez az addigi gyermeklétszámhoz plusz tíz főt kellett volna felmutatni. Az intézmény teljes felújítása végül magyarországi támogatásból valósult meg – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a szlovákiai Bodrogközben több hasonló beruházás zajlott le magyarországi forrásból, ezekből templomokat, közintézményeket újítottak fel, hagyományőrző csoportokat segítettek, és magyar vállalkozókat is támogattak.

(A borítóképen: Aros János, Furik Csaba, Prokop Viktor, Kavecsánszki Ádám, dr. Hörcsik Richárd és dr. Szilágyi Péter)