Vizsolyi biblia

2022.06.25. 18:00

Nemzeti örökséget ápolnak

Magyar Örökség díjat kapott a vizsolyi református egyházközség szolgálata és a vizsolyi biblia.

ÉM

Fotós: Havran Zoltán

A Magyar Tudományos Akadémia székházában Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora úgy fogalmazott méltatásában, hogy a Biblia első teljes magyar nyelvű kiadása nemzeti kultúránk egyik legértékesebb kincse, amely egyértelműen megalapozta és mindmáig meghatározta a magyar nyelvhasználatot, így egyszerre szimbóluma és tárgyiasult része magyar önazonosságunknak.

Két elismerés

– Kettős ünnep volt ez a hétvége a gyülekezet számára – nyilatkozta Kovács Zsolt Levente vizsolyi lelkipásztor az Észak-Magyarországnak. – Pénteken, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megyenapján vehettünk át egy elismerést, másnap pedig a több évtizedes kulturális és örökségvédelmi tevékenységünket ismerték el a Magyar Tudományos Akadémia székházában a Magyar Örökség díjjal. Ez óriási megtiszteltetés, és nagyon nagy kötelezettséget is ró közösségünkre, hogy még alázatosabban, még több odaszánással és még hűségesebben végezzük a vizsolyi biblia örökségéhez, Károli Gáspár munkásságához, Mantskovit Bálint bibliakiadói munkásságához kapcsolódó kulturális örökségvédelmi munkánkat. 

– Ünneplőbe öltözik a szívünk, amikor a vizsolyi bibliára gondolunk – hangsúlyozta a református lelkész. – Az embernek mint Isten képmásának és teremtményének legcsodásabb élménye, hogy Isten szól hozzánk, kijelenti magát, és ez a kijelentés évezredek távlatában pedig egy írásos formát kapott a Szentírásban testet öltve. Ez az a könyv, amelyet a legtöbb nyelvre lefordítottak, amely a legtöbb kiadást megérte. Ugyanakkor történelemformáló hatása is volt, amikor egy-egy európai keresztény nemzet a maga nyelvére is le tudta fordítani. Ez általában a nyugati kereszténység történetében a reformáció folyamataiba illeszkedett. A magyarországi reformáció egyik legfontosabb célkitűzése volt, amit Károli Gáspár és fordítótársai véghez vittek, hogy a magyar nemzet tagjainak számára is érthető és elérhető legyen a Szentírás, Isten kijelentése – nyilatkozta Kovács Zsolt Levente.

A Magyarországért Alapítvány kurátorai 1995-ben határoztak úgy, hogy egy bizottságot felkérve Magyar Örökség díj néven létrehozzák a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát. A bírálóbizottságnak korábban Makovecz Imre, Mádl Ferenc, Fekete György és Hámori József volt a vezetője. A Magyar Örökség díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület vállalta magára.

Vizsolyi biblia

Az első, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás Vizsolyban látott napvilágot 1590. július 20-án. A kiadás helyszíni megjelölésével hivatalosan vizsolyi bibliának is hívjuk, de elterjedt a fordító nevét megőrző Károli-biblia kifejezés is. Károli Gáspár fordítója, gondozója, szerkesztője és kiadója is volt ennek a könyvnek. Nyelvezetében nagymértékben hozzájárult a magyar kultúra és nyelv formálásához, alakításához, egyben része a magyar nemzet történelmének. Kulturális, hitéleti, nyelvtörténeti értéke felbecsülhetetlen, ugyanakkor a 16. sz.-i magyar nyomdászat csúcsteljesítménye is egyben.

A borítóképen: Az első, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás Vizsolyban látott napvilágot 1590. július 20-án. Fotó: MW

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában