Nem kizárt az ezerforintos kenyérár

A tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek ára emelkedett az elmúlt egy évben a leginkább. Az utóbbi csoportba tartozóké 18,6, ezen belül a kenyér ára 37,5 százalékkal – ez éppen a Központi Statisztikai Hivatal e heti, szerdai jelentéséből derült ki. 

Bár több alapvető élelmiszerre, köztük a lisztre is érvényes az árstop, a kenyérre azonban nem. Borúlátó nyilatkozatok ismertek: akár duplájára is nőhet a kenyér ára. 

Kitekintésünk alapján a legismertebb nagy áruházláncokban jelenleg 469-től 528 forintig terjed az egy kilogrammos fehér kenyér ára, és ez folyamatosan növekszik. Hol a határ? Kis csoportos, reprezentatívnak nem tekinthető felmérésünkben a környezetünkben érdeklődtünk: ki mennyit lenne hajlandó fizetni egy kiló fehér kenyérért. A válaszok a 600–800 forint közötti sávban szóródtak. Többen már most áttértek házi kenyérkészítésre. 

Kevés csapadék esett 

Mi okozza a kenyér ármozgását? Erre például a Petneházi Press közleménye világít rá: az orosz–ukrán háború miatt egekbe emelkedett a búza világpiaci ára. Ráadásul az idei aszály miatt országszerte 5 tonna alatti búzahozamokra számítanak a termelők hektáronként, ami körülbelül egy tonnával kevesebb a tavalyi átlagnál. Ennek oka, hogy hozzávetőleg 220-250 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről. A tonnánkénti búzaár – a tavaly júniusi 60-65 ezer forintos indulóárhoz képest – 140 ezer forintnál jár. 

– A 2022-es év búzaszezonja komoly kihívások elé állította a termelőket – mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. – Két héttel az aratás megkezdése előtt az látszik, hogy a közepesnél jobb termés nem lesz idén. Emellett a gabonaárak a nemzetközi világpiaci árak miatt is megemelkedtek, mert visszaesett az ukrán és az orosz gabonaexport. Az áremelkedés globális, tehát a búza mellett más vetőmagokat is érint. Jó hír, hogy Magyarország élelmiszer-ellátásával nem lehet gond, mert a hazánkban megtermelt gabonából minden második kilogrammot exportra termeljük. Március elején a kormány exportlassító intézkedést is bevezetett. 

Magas alapanyagárak 

A sütőipar helyzetét jelentősen megnehezíti, hogy az alapanyag- és az energiaárak nagymértékben megnövekedtek. 

– Az elmúlt egy évben 80 százalékos áremelkedés történt a liszt esetében. Emellett a margarin, az élesztő és az étolaj ára is 10–30 százalékkal emelkedett – sorolta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. – Továbbá a gáz és a villamos energia árának emelkedése is többszöröse volt az előző év hasonló időszakához képest. A szállítás költségei, valamint a bérek szintén megnövekedtek.

Következésképpen jelentős mértékben nőtt a termékek önköltségi ára, amit az átadási árainkban érvényesítenünk kell, és tovább kell hárítanunk a kereskedelemre és a vásárlókra. Azok a sütőipari vállalkozások, amelyeknek módjában áll, pályáznak megújuló energiaforrásokra. Viszont ezzel csak töredékét tudják kiváltani az energiafelhasználásnak, mert a kemencék általában gázzal működnek. Az összes többi berendezés pedig villany­árammal üzemel. A jelenlegi helyzet tétje számunkra nem a profittermelés, hanem hogy fönn tudjuk-e tartani a magyar sütőipart. 

Meghatározó világpiac 

Egy ismert pékséglánc tulajdonosa a kényszerű áremelések miatt az ősztől tart a legjobban. 

– Hatalmas inflációs nyomás nehezedik a pékségekre. Ennek része, hogy januárban megemelkedett a minimálbér, és a villanyenergia ára is kétszeresére növekedett – tájékoztatott Juhász Ferenc, a Príma Pék Miskolc üzlettulajdonosa. – Egyelőre nem tapasztalunk a fogyasztásban visszaesést, ami talán azzal magyarázható, hogy a háború miatt jobban betáraznak az emberek. A fehér kenyér mellett továbbra is kelendők a szénhidrátban szegény és magvakban gazdag barna kenyerek. Eddig kétszer vezettünk be áremelést, és valószínű, hogy szeptember közepén is muszáj lesz emelnünk, ezért az ősztől nagyon tartok. Ha nem ér véget a háború, akkor a kilós fehér kenyér esetében közel ezerforintos árra is lehet számítani. 

(Borítókép: Vajda János)