Ez a görög még nem magyar

„Én idén már vettem egyet, pontosabban egy fél dinnyét vittem haza a marokkóiból. Nem volt olcsó, de az íze valóban mézédes volt, mint ahogy az eladó mondta” – foglalta össze Szabóné Kiss Etelka, aki lányával együtt vásárolt a piacon. Azt mondta, hogy azért nagyon várják már a magyar dinnyét, mert szeretnének már egy jót enni belőle. 

„Csak akkor veszek majd, ha olcsóbb lesz, de azt hallottam, idén a tavalyihoz képest is drágábban adják majd, mert kevés van belőle.” Erről Búza Ferenc beszélt, aki feleségével együtt paradicsomért és paprikáért jött a piacra. „Az unokáknak akkor is megvesszük majd, ha aranyárban lesz!” – tette hozzá. 

Kevesebben veszik 

A Búza téri piacon marokkói dinnyéket látni, 690 forintért mérik most kilóját. „Van egy réteg, amely keresi, el lehet ebből is adni, de jóval kevesebbet, mint tavaly vagy évekkel ezelőtt” – nyilatkozta az Északnak Pap-Tóth Attila tulajdonos, kereskedő. „Az biztos, hogy idén nem lesz majd olcsó a magyar dinnye, de nem lehet előre megmondani, hogy milyen igény lesz rá, és mennyibe fog kerülni. Az olyan lenne, mintha az ötös lottó számait mondanám meg!” – tette hozzá. „Nagyon sokan mindig ránk, magyar kereskedőkre és magyar termelőkre haragszanak, miközben a vevők a multikban szívesen költik el a pénzüket” – mondta el véleményét. 

Az ültetés az országban még nem ért véget, de becslések szerint 20-30 százalékkal zsugorodhatott a termőterület. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete az árakról nem közölt pontosabb becslést, de azt már most tudni, hogy a termelési költségek jelentős emelkedése 30 százaléknál nagyobb áremelést is indokolhat. Az egyesület abban bízik, hogy a dinnye ennek ellenére elérhető termék marad, de a gazdáknak – mint írták – olyan árat kell kapniuk, hogy megérje folytatniuk a munkát. Ha nem így lesz, akkor szerintük a következő években újabb visszaesésre lehet számítani. 

A tavalyi árához képest 30-40 százalékkal drágulhat idén a magyar dinnye, kilónkénti ára várhatóan a főszezonban sem csökken 170-180 forint alá. Ezt a prognózist az Agroinform tette közzé. A mezőgazdasági portál szerint mindezt a magasabb termelési költségek, illetve a termőterület csökkenése indokolhatja. 

Tavaly belföldön 3500 hektáron termesztettek görögdinnyét, idén viszont alig 3000 hektáron. A kilátásokat rontja, hogy számos dinnyetermelő áttért a szántóföldi gazdálkodásra, mivel a gabona nagyon felértékelődött az orosz–ukrán háború kitörése óta. A gabona felvásárlási ára magas, a kereslet biztos, és a termést is kevésbé befolyásolja az időjárás, sok gazda ezért döntött az átállás mellett. 

A szakportál szerint azok a gazdák, akik mégis a dinnyénél maradtak, ma már egyre inkább ellenálló, gyorsabban érő hibrideket ültetnek, emellett a csepegtető öntözés, talajtakarás ugyancsak hatékony ellensúlyozása az aszályosabb időnek. A szokásaink is megváltoztak, ma a vásárlók egyre inkább a hűtőben tartható, legfeljebb 5 kilogrammos dinnyéket keresik.

(A borítóképen: Szép is, finom is, de nem olcsó | Fotó: Kozma István)