Múltidézés Muhiban – az egykori vesztes csatát játszották újra

Az Emlékhelyek Napja című országos rendezvénysorozat egyik állomása a Muhi határában található emlékműnél volt szombaton. Színes programokkal próbálták szemléltetni, milyen lehetett a hazánk számára csapást jelentő ütközet – a közösség a történelmi esemény pontos körülményeit ismerhette meg.

A magyar történelemben és kultúrában kiemelt fontosságú helyszínekre kívánja felhívni a figyelmet a Nemzeti Örökség Intézete (NÖI) 2016-ban indított programsorozata, minden év májusának második hétvégéjén. A megyénkbeli emlékhelyen erre: a jelenlegi ismereteink szerint a középkori magyar állam az 1241-es muhi csatában szenvedte el egyik legsúlyosabb vereségét. A Batu kán vezette sereg megsemmisítő csapást mért IV. Béla hadaira. A Trauig menekülő magyar király a mongolok kivonulását követően újjáépítette a kifosztott országot. A rövid, ám pusztító mongol uralom tatárjárás néven vált a nemzeti emlékezet részévé.

Másként látják 

A helyszínen rövid, rendhagyó „történelemóra” keretében ismertették a csata pontosabb körülményeit a szervezők.

– A mai ismereteink szerint nem volt ez a csata olyan vesztes, mint amilyennek leírják, mert Muhi határában a csapatok jelentős sikereket értek el azzal, hogy a tatár seregeket megállították. A tatár csapatok jelentős veszteségeket szenvedtek el – emlékeztetett rá Vedovatti Anildo, aki társaival együtt látványos csatajeleneteket mutatott be a közönség számára. A korhű ruhákban zajló ütközeteket többféle nézőpontból szemléltették. A programok között szerepelt többek között gyalogos fegyvergyakorlat, közelharc-bemutató, páros és csoportos viadalok a kun, tatár, illetve a nyugati mintára felfegyverzett csoportok részvételével, a kun lovasok felvonulása, lovas seregrendező gyakorlatok, lovas és gyalogoscsoportok közös gyakorlása, valamint a gyalogoscsapatok harci bemutatója, hídharc, gyalogos csatajáték. A nap végén pedig a szekérvár pusztulását láthatták az érdeklődők.

A kezdetekkor csatlakoztak

– A programhoz már 2016-ban csatlakoztunk, de akkor még csak egy előadás volt a művelődési házban – nyilatkozta lapunknak Uzelman Anna Ildikó, Muhi község alpolgármestere, aki hozzátette, hogy a 2017-es évtől kezdődően szerveztek az emlékhelynél különböző programokat. Az alpolgármester arra is rámutatott, hogy ezekhez a programokhoz jelentős anyagi segítség kell, hiszen külföldről is érkeznek hozzájuk vendégek bemutatókat tartani, akik sok esetben lovakat is hoznak magukkal, amelyeknek a mozgatása eléggé költséges.

– Érkeztek csapatok az ország távolabbi pontjairól és Nagyváradról is a településünkre – mondta el az alpolgármester, aki fontos tényként közölte: egyre nagyobb az érdeklődés a program iránt. – A koronavírus időszaka minket sem kímélt, akkor nagyon nehéz volt a programot megszervezni, így számunkra nagy öröm, hogy most újra együtt tudjuk átélni ezt az eseményt, egyre színesebb keretek között – húzta alá Uzelman Anna Ildikó.

Számunkra nagy öröm, hogy most újra együtt tudjuk átélni ezt az eseményt, egyre színesebb keretek között - Uzelman Anna Ildikó

Filmforgatással egybekötve

– Az idén az a szerencsés helyzet állt elő, hogy a Zrínyi Katonai Filmstúdió dokumentumfilm-sorozatot forgat a tatárjárásról, amelynek egy meghatározó epizódja játszódott le a település határában – mondta el az alpolgármester. A nagyközönség számára bemutatott játékokat a stúdió meg is örökíti, így a bemutató egy forgatással is egybekötött esemény. A program létrejöttét az önkormányzati források mellett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, valamint több magáncég támogatása is segítette.

Nézze meg a videót is!

Videós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon.